Magyar foci sport

Az MLSZ villanypásztorra cseréli a kerítéseket

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) háttérbeszélgetést szervezett a média képviselőinek, az eseményen a tervezett szabályváltozásokról volt szó. Dr. Vági Márton, az MLSZ főtitkára és Dr. Barczi Róbert, a szövetség versenyigazgatója elsősorban egy-két félreértést szeretett volna tisztába tenni.

Az MLSZ főtitkára úgy fogalmazott, hogy az infrastruktúra-fejlesztés, a finanszírozás, a pénzügyi monitoring és a versenyszabályzat terén egyaránt óriásit lépett előre a magyar labdarúgás 2010 óta. Egy területen nem sikerült az áttörés: bár érezhető előrelépés a magyar játékosok képzési színvonalában is, ez nem olyan mértékű, hogy az arra hivatott fiatal labdarúgók felnőttfutballba történő átvezetése zökkenőmentes legyen. Erre a fő  bizonyíték az U21-es játékosok NB I-es játékpercszámának drasztikus csökkenése (2018-19-es szezonban az összes játékperc 3,7 százaléka). Ennek fő oka, hogy a tehetségek egyáltalán nem, vagy nem megfelelő mennyiségű és minőségű játékidőt kapnak klubjaikban.

Mit ér a reform ott, ahol az égből hullik a közpénz?
Az MLSZ keretlimittel és fizetési sapkával igyekszik ésszerűséget csempészni a magyar futballgazdaságba. De vajon van esély racionalitásra ott, ahol látszólag végtelen mennyiségű közpénz áll a csapatok rendelkezésére? Végiggondoltuk.

A klubtulajdonosok az elmúlt években rendre azt a kritikát fogalmazták meg, hogy azért nincs előrelépés ezen a téren, mert a szövetség olyan kötelező ösztönzőrendszert épített ki, amely ellenkezett azzal az éles versenyhelyzettel, amit az NB I-es tagság megőrzése állít a szakmai stábok elé. Magyarul: az edzők nem vállalják a fiatalban rejlő kockázatot. Vági Márton így fogalmazott:

A mostani átszervezés legfontosabb üzenete éppen az, hogy bár a látszat szerint az MLSZ az első osztályban lebontotta a „kerítéseket”, valójában más típusúakat vezet be helyette. Régen fizikai „kerítéseket” húztunk, hogy ne lehessen se ki-, se bemászni rajta, ezzel szemben most kijjebb raktuk a kerítéshatárt és „villanypásztort” vezettünk be.

Nincs fizetési sapka, de lesz gazdasági fair play

A lényeg, hogy a 2020/2021-es bajnoki évadtól kezdve 25 főben maximalizálják az NB I-es klubok keretlétszámát, ugyanakkor nem szabnak gátat annak, hogy hány külföldi labdarúgót alkalmaz ezen belül az adott sportvállalkozás – a döntést rábízzák a klubtulajdonosok józan ítélőképességére. A főtitkár cáfolta azt a közszájon forgó állítást, hogy a magyar játékos drágább, nagyobb a havi fizetése az idegenlégiósnál. Ezért, és a korábban bevezetett MLSZ produktivitási rendszer miatt nem félnek attól, hogy felborulna a jelenlegi, amúgy az európai átlagnak megfelelő hazai-légiós arány, amely az NB I-es bajnokikra nézve átlagban 70-30 százalék a magyar játékosok javára.

A másik lényegi regula a bértömeg-szabályozás, amelyet futballberkekben fizetési sapkaként értelmeztek. Az a pénzügyi szabályozás, amely az amerikai sportok sajátja, a főtitkár szerint Magyarországon elképzelhetetlen. Nem tud olyan szabályzót elképzelni, ami pénzügyi értelemben a Fradi és a Paks között versenyegyenlőséget teremtsen, ráadásul ezt egy csapat sem akarja. Ezért az MLSZ az UEFA pénzügyi fair playt követi és vezeti be. Fontos, hogy a „fizetés-“, avagy „bértömeg-szabályozás” névre hallgató előírást 2020 nyarától valamennyi klub elfogadta és valahogy így definiálható:

a klub az iparágon kívülről érkező bevételeinek maximum a 70 százalékát fordíthatja személyi jellegű kiadásokra. 

Iparágon kívüli bevételnek számít

  • a televíziós bevétel,
  • a marketing-,
  • a reklám-,
  • a merchandising-bevételek,
  • a mérkőzésnapi a jegy-, büfé-, stb. bevétel.

De nem számít bele

  • az átigazolási bevétel, mivel az iparágon belülről, egyik csapattól a másikhoz érkezik,
  • de a tao-bevétel sem.

Fontos az is, a személyi jellegű kiadás nem csak a játékosok fizetését takarja, hanem a klub teljes bérköltségét, beleértve az ügyvezetőtől a mosónőnek, vagy éppen a pályamunkásnak biztosított juttatás is annak járulékaival együtt.

Minden szabályozás annyit ér, amennyire szigorúan betartatják. A főtitkár szerint a bértömeg-szabályozás ellenőrzése rém egyszerű: az, hogy melyik klub mekkora iparágon kívüli bevételre tesz szert, azaz mekkora összeget költhet maximum bérekre, transzparensen, napi szinten kiolvasható az MLSZ monitoring rendszeréből. A Fradi jelenleg átlépi ezt a 70 százalékos küszöböt, a Paks viszont jóval alatta van, míg a 12 csapat átlaga 61 százalék.

Fotó: Ivánid-Szabó Balázs / 24.hu

Hogy lesz ettől több 21 év alatti az NB I-ben?

Dr. Barczi Róbert mutatta be azt, hogy a két fő szabályozással párhuzamban mitől reméli az MLSZ, hogy a tehetséges fiatalok a mostaninál könnyebben, zökkenőmentesebben, de legfőképp tervezhetőbben lépjenek át a felnőttfutballba.

Az MLSZ megoldást kínál a kluboknak annak érdekében, hogy megfelelő színvonalon tudják versenyeztetni a 25 fős keretből kiszoruló fiatal labdarúgóikat, ennek érdekében nyártól az összes NB I-es klub a harmadosztályban indíthat egy-egy csapatot. Így a DVSC, a DVTK, a Honvéd, a MOL Fehérvár és a Puskás Akadémia mellett a további hét élvonalbeli klub is az NB III-ba nevezheti be a második csapatát függetlenül attól, hogy eddig nem is volt neki, mert megszüntette, mint a Ferencváros, vagy éppen a BLASZ I-ben, vagy a megye I-ben szerepeltette, mint az Újpest vagy a Mezőkövesd.

Az MLSZ még egy fontos megkötést szabott az NB I-es kluboknak:

a második csapatok keretében kizárólag 21 év alatti játékosok lehetnek, és maximum négy túlkorost – sérülésből visszatérő NB I-es, stb. – nevezhetnek az adott meccskeretbe.

Ez a változtatás annyiban kiforratlan még, hogy a döntés ugyan megszületett, de arról még nincs határozat, hogy például 16 csapatról 18-ra emelt létszámmal, vagy másképp oldják meg a bővítést annak érdekében, hogy a kiesés-feljutás versenyébe lehetőleg ne szóljanak bele adminisztratív módon.

Az NB I-es kluboknak megmarad az a lehetősége is, hogy a tehetségesebb 21 év alatti játékosaikat kettős játékengedéllyel az első és a másodosztályban is pályára léptessék. Ezt akár egyazon hétvégén is megtehetik: például, ha Zsóri Dániel szombaton kispadon ül, de végül tíz percet játszik a Fehérvárban, attól még vasárnap lehet kezdő a Budaörsben.

Megmarad az a szabályozás is, hogy aki az NB II-ben a 3 milliárd forintnyi vagyonértékű jogokból befolyt támogatásból részesülni szeretne, az nem alkalmazhat idegenlégióst, viszont a mérkőzésein legalább egy U20-as játékost kell szerepeltetnie. Az NB II így elsősorban a legtehetségesebb fiatalok fejlődését, a futballértelemben vett felnőtté válását, összességében az NB I-be történő átvezetésének megkönnyítését szolgálja.

Így a tehetséges utánpótláskorú játékosok 17 éves kortól aktuális élettani állapotuknak, játéktudásuknak megfelelően akár négy szinten is tudnak versenyezni a jövőben.

  • A legjobb(ak) az NB I-es keret tagjaként, akár az első, akár a másodosztályban,
  • a második legtehetségesebb(ek) az NB II-ben – oda adhatják kölcsön kooperációs szerződéssel –,
  • a tömeg az NB III-ban,
  • míg a 19 éven aluliak, illetve a későn érő U19-esek a saját korosztályukban léphetnek pályára.

Az MLSZ főtitkára szerint így lesz a Csányi Sándor elnök által többször emlegetett „ablakon kidobott pénzből”, a 223, az NB I-ben egyetlen percet sem kapó játékosból 12-szer 25 olyan labdarúgó, amelyik valószínűleg valóban pályára lép – ha a tudása NB I-es szintű, akkor ott, ha fiatal és még nem üti azt meg, úgy az NB II-ben.

Csányi Sándor.Fotó: Marjai János / 24.hu

Utánpótlás-bajnokságok

Az MLSZ az idei nyártól a fentiekkel egy ütemben az utánpótlás-bajnokságok – eddig sokat kritizált – rendszerét is átalakítja. Nyártól az U16-os, az U17-es és az U19-es bajnokságok csapatai a saját jogukon jutnak fel az első osztályba, vagy éppen eshetnek ki onnan, nem úgy mint eddig, amikor az U17-es bajnokság végeredménye határozta meg a másik két korosztály jövőjét is.

Átalakítják az első és a másodosztály küzdelmeit is: míg eddig az előbbiben nyolc, az utóbbiban 16 klub szerepelt, addig a nyártól kétszer 12 csapatos felső-, illetve alsóházas tábla lesz majd. Miután lemegy egy teljes kör az ősszel, a mezőny háromszor nyolc csapatra szakad szét, tavasszal pedig már eszerint játszanak le egy-egy újabb karikát a csapatok. A bajnokságból egyetlen együttes eshet ki: amelyik a 24. helyen végez.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.