Magyar foci

Évekbe telhet felépíteni egy olyan fociválogatottat, amelyik nem omlik össze kulcspillanatokban

Marco Rossi válogatottja elsőre elbukott a hazai rendezésű Eb kapujában, de egy tavaszi pótselejtezős sikerrel még feledtetheti a walesi kudarcot. A kapitány eddigi szűk másfél éves regnálása alatt elsősorban mentálisan erős, egységes csapatot akart építeni – utánajártunk, mi minden történt ennek érdekében a színfalak mögött.

Úgy gondolom, a magyar szurkolók értékelni fogják, ha azt látják, hogy soha nem adjuk fel, küzdünk, megyünk előre az utolsó percig. Mi ezzel a hozzáállással tudunk sikert elérni, ez soha nem hiányozhat a csapatból. Ezért is mondtam, hogy a mentális felkészítés igen nagy jelentőséggel bír.

Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya 2018 szeptemberében, a finnek ellen idegenben elveszített Nemzetek Ligája-meccs (0-1) után a Nemzeti Sportnak beszélt részletesen arról, milyennek szeretné látni csapatát a pályán. Mivel az olasz edzőnek Georges Leekens kilátástalan időszaka után egyáltalán nem volt ideje a kísérletezésre, habozás nélkül le kellett tennie a garast kapitányi időszaka hívószavai mellett. Rossi a hatékonyság és az eredményesség mellett – érthető módon – a mentális erő és a csapategység fontosságára szavazott.

Nehéz kezdet után balhé – de felelősök nélkül

A győzelmek ezzel együtt nem szaporodtak gomba módra. A válogatott Rossi első négy mérkőzése közül mindössze egyet nyert meg – igaz, még ez is eggyel több volt annál, mint amennyit az előző kapitány képes volt felmutatni az év első felében. Ezzel együtt az Észtország elleni idegenbeli meccs (3-3) után Marco Rossi már úgy fogalmazott, nem tartja magát varázslónak, és „sokszor megkérdezem önmagamtól, tényleg én vagyok-e a legmegfelelőbb személy erre a posztra.”

A Tallinnban mutatott kiábrándító teljesítmény az eleinte türelmesnek és támogatónak mutatkozó közvélemény tetszését sem nyerte el. Nem véletlen, hogy júniusi kinevezését követően ez volt az első alkalom, hogy Rossi kritikát fogalmazott meg a nyilvánosság előtt: „Amit Tallinnban láttam egyesektől, az volt az első, egyben az utolsó alkalom. Ha még egyszer azt tapasztalom, hogy valakinek nem szent a nemzeti csapat, még aznap kiteszem a keretből, és amíg én vagyok a kapitány, többé nem kap meghívót” – idézte a kapitányt a Nemzeti Sport november 5-i száma. „(…)két labdarúgó hozzáállásával szembesülve alig öt perc elteltével kérdőn néztünk egymásra a szakmai stáb többi tagjával. Egyikünk sem értette, mi történik. Hovatovább én a mai napig nem értem, mi történt.”

Érdekes módon a helyzet visszatekintve sem egyértelműbb, hiszen az Észtországban kezdőként pályára lépő játékosok mindegyike játszott később (nem is keveset) Rossi keze alatt a nemzeti csapatban.

Az első komolyabb balhé a felszínen tehát nem járt közvetlen következményekkel, ám tovább erősítette Rossi azon elképzelését, hogy a válogatott sikerét már rövid távon is jelentősen befolyásolja a csapat mentális ereje és a játékosok motivációs szintje.

Miben tud segíteni egy „mental coach”?

Hajdu Zoltán külsős tanácsadóként a kezdetek óta segíti Marco Rossi munkáját a válogatott mellett. A közgazdász, illetve business coach végzettségű, korábban vízilabdázókkal, öttusázókkal és jégkorongozókkal is foglalkozó, de leginkább mégis magyarországi multinacionális vállalatoknál szerzett vezetői és sales-es tapasztalatáról ismert Hajdu a 24.hu-nak részletesen is mesélt arról, miben és hogyan képes segíteni a csapat eredményességét egy „mental coach”.

„Nincs nagy különbség a céges világban tapasztalható mentális stresszhez képest. Nekem, mint coach-nak az a feladatom, hogy az ügyfeleim, azaz a kapitány és a játékosok egyéni képességeit maximalizáljam. A sportpszichológiával ellentétben mi nem a mélyebb gyökereket célozzuk, hanem kifejezetten a gyakorlati megoldásokat preferáljuk, ehhez próbálunk kézzel fogható technikákat adni az egyéneknek.”

Forrás: Sport TV

Hajdunak az öltözőbe ugyan nincs bejárása, és az idegenbeli meccsekre sem kíséri el a csapatot – mert, bár az MLSZ jóváhagyásával segíti Rossi munkáját, egyelőre nem tagja a közvetlen stábnak –, a felkészítés minden részletébe szükséges belelátnia a coaching eredményességének biztosításához. „Megtisztelő volt, hogy mindegyik pályán tartott edzésen és az összes taktikai megbeszélésen részt vehettem annak érdekében, hogy teljesen képben legyek az adott játékosokra háruló feladatokkal kapcsolatban” – magyarázta Hajdu, aki 2018 szeptemberében tette le Rossi elé hároméves stratégiáját.

Ebben a stratégiában részletesen le van fektetve, milyen segítséget nyújthat a mentális coaching ahhoz, hogy a válogatott elérje célját, és középtávon megszilárdítsa helyét a világranglista 20 legjobb(!) nemzeti csapata között.

„Három pillérre építkezünk. Az első a szükséges fizikális, illetve mentális alapfelmérések és tesztek elvégzése, az ebből nyert adatok elemzése, feldolgozása. A második egy pozitív sztori megalapozása az egyes játékosoknak és a csapatnak, a harmadik pedig az, hogy minden egyes játékosnak egyéni fejlesztési tervet tudjunk a kezébe adni, amivel napi szinten kiegészítheti a klubjában zajló mentális és fizikális edzéseket.”

Hajdu révén ma már a keret majd’ mindegyik játékosa elvégezte az ún. DISC-tesztet, amely négyféle alap viselkedési és kommunikációs stílus megkülönböztetésére alkalmas introverzió-extroverzió, illetve feladatorientáció-kapcsolatorientáció tengelyek mentén. A DISC-modellre alapuló tesztek között már léteznek egészen kifinomultak is, például egy olyan mobil applikáció, amely huszonnégy viselkedési tényező (testtartás, öltözködés, beszéd tempója, kézfogás erőssége, stb.) alapján gyors, egyszerű, megbízható és profi kommunikációs útmutató elkészítését teszi lehetővé.

„Ez nem egy mély pszichológiai teszt, hiszen nem akartuk a játékosok érzékenységét túlságosan próbára tenni. Lényegében egy olyan, az üzleti életben és a sportban egyaránt nemzetközileg kipróbált módszerről van szó, amely a preferált kommunikációt és viselkedést teszteli. Abban segít, hogy csapaton belül világosabban lássuk, adottságai alapján ki, milyen szerepre lehet alkalmas, és ezért a szerepért milyen erőfeszítéseket hajlandó tenni” – magyarázza Hajdu, aki a személyiségtípusok beazonosítása után az egyéni motivációk feltérképezésére szánta a legtöbb időt.

„A lemaradásunk technikailag a legkisebb”

Fontos kiemelni, hogy Hajdu módszerei egyelőre fakultatív jelleggel veszik igénybe a válogatott játékosai. „Az alapvetés az volt, hogy minden játékos annyira vesz részt a közös munkában, amennyire ő maga igényli, és ehhez végig tartottuk is magunkat” – ecseteli Hajdu, aki természetesen tisztában van vele, hogy a keret egyes játékosai a klubjaiknál külön sportpszichológussal és/vagy mentáltrénerrel dolgoznak.

Természetesen akadtak olyan játékosok, akik nem voltak nyitottak a közös munkára, őket nem is próbálta meg beleerőltetni egy számukra esetleg terhesnek látszó együttműködésbe a kapitány. Talán éppen amiatt, talán azért, mert a közös munka csak alig több mint egy éve indult el, de a különféle tesztek, felmérések eredményei és az egyéni felkészítési terv betartása egyelőre nem számított szelekciós kritériumnak a szövetségi kapitánynál. Ha volt is ellentmondás egyes játékosok alapképességei, illetve a mental coachinghoz való hozzáállásuk között, Rossi sosem utóbbi alapján döntött a csapat összeállításáról.

A stratégiánk végcélja, hogy a csapat taktikai, technikai, fizikális és mentális képességeit tekintve is a lehető legközelebb kerüljön az optimumhoz. Személyes véleményem szerint ehhez taktikailag és technikailag vagyunk a legközelebb, míg a fizikális és a mentális deficitünk sokkal nagyobb

– érvel a további felmérések és mentális gyakorlatok szükségessége mellett a coach.

Rossi és Hajdu Zoltán a közös munkát azzal kezdték, hogy kölcsönösen leszögezték: mindent mérnek, ami csak lehetséges. Márpedig ez ma már nem csak a fizikális mutatók esetében bevett dolog, egy SWOT-analízís során például az egyes játékosok és/vagy a csapat gyengeségeit, illetve erősségeit egyaránt alá lehet támasztani különféle pszichológiai és kognitív tesztek segítségével. „A koncentráció, a periférikus látás, a döntési sebesség és hatékonyság, illetve a fókuszálásra való hajlam egyaránt objektíven mérhetőek különböző agyi funkciók feltérképezésén keresztül. Ezt meg is tettük, hiszen ezek többségéhez elég egyetlen monitor és az adott kognitív funkciók mérését lehetővé tévő szoftver, illetve az értelmezést segíteni képes szakemberek” – fejtetegette Hajdu. „Az elit futballban a mérés már régóta alapvető dolog. Rossival az első dolgunk volt ezt elfogadtatni a stábon belül, hiszen, ha folyamatosan monitorozzuk a játékosokat, akkor a fejlődés, vagy éppen a megrekedés is mérhetővé válik.”

„Sokszor azt érezni, Rossi motiváltabb, mint néhány játékos”

Hajdu szerint kulcsfontosságú, hogy ne mindig és mindenben a sajátos, jellemzően magyar utat keressük. Be kell látnunk, hogy bizonyos szakterületeken nincsen más dolgunk, mint adaptálni a külföldön már sikeresen alkalmazott, a felkészítési stratégiába hézagmentesen beilleszthető megoldásokat. Ehhez szakmai alázat és kitartó napi munka szükségeltetik.

„A közös munka eddigi legkomolyabb eredménye, hogy a játékosoknál és a kapitány esetében is végbement egy tudatosodási folyamat. Jobban ismerik saját magukat, a személyiségüket, azt, hogyan reagálnak bizonyos helyzetekben. Javult a harci kedv, de ezen még sokat kell dolgoznunk. És mivel a kapitány is tudja, melyik játékos lesz az, aki egy vitatott játékvezetői döntés után kevésbé bír majd magával, vagy kinél van esély arra, hogy sztárjátékosok mellett könnyen lámpalázas lesz, ő is tud előre gondolkodni, segítséget adni ezeknek a szituációknak a megoldásában” – hangzik a coach válasza arra kérdésre, milyen hozzáadott értéke volt az eddigi erőfeszítéseinek.

Marco Rossi tart eligazítást a játékosoknak a Wales elleni Eb-selejtező előtti edzésen. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Hajdu kiemelte azt is, Rossival közösen egy olyan pozitív sztorit igyekeznek a játékosok fejébe plántálni, amely ellensúlyt képezhet a magyar közeg hagyományos „panaszkodási kultúrájához” képest. Ennek érdekében Rossi és a coach is kifejezetten erőteljesen sugallta a játékosoknak a digitális jelenlétük visszafogását, különösen a mérkőzések előtti néhány napban. „Szűrni kell a zajt. Meccs előtt 2-3 nappal szerintem már egyik játékosnak sem kellene felvennie a telefont, ha egy újságíró hívja. Megvannak az emberek, akiknek a kommunikáció a feladata egy ilyen helyzetben, de a játékos figyelmét ez csak elvonja a saját legfontosabb dolgáról. Mérkőzés előtt a legfontosabb az ingerek mérséklése, mert csak így lehet tiszta tudattal, bátor szívvel és hideg fejjel belemenni a küzdelembe.”

A mentáltréner saját véleménye szerint Marco Rossit leginkább az észtországi döntetlen (3-3) és a spliti vereség (0-3) viselte meg eddig a válogatott kispadján, ez volt az a két mentális krízis, amit csapatszinten is kezelnie kellett.

Próbáltuk sulykolni, hogy egy horvátországi meccs előtt nem szerencsés playstationözéssel, Football Managerrel, mobilozással tölteni az időt. Volt, aki betartotta ezt a szabályt, volt, aki nem

– osztotta meg Hajdu, aki hangsúlyozta azt is, fontos látni, hogy ez egy olyan folyamat, aminek még csak az elején jár a válogatott. Vannak például, akiknek érdemes lenne elgondolkodniuk azon, hogy felesleges, sőt, egyenesen árt, ha facebookos kommenteket görgetnek és olvasnak a mérkőzések után. A motiváció ingadozása is kiküszöbölhető, ha a figyelem beszűkül és javul a koncentráció. „Kívülről sokszor úgy tűnhet, Rossi motiváltabb, mint néhány játékos. Az a feladatunk, hogy minden játékos minimum annyira koncentrált és motivált legyen, mint maga a kapitány.

„Magas elismerés igénnyel, de alacsony önbizalommal megyünk bele bizonyos helyzetekbe”

A selejtező-sorozat emblematikus pillanata volt, amikor az első mérkőzés, egy szlovákok elleni idegenbeli vereség (0-2) után Szalai Ádám a közmédia kamerái előtt, élőben osztotta ki játékostársait, amiért képtelenek voltak betartani a taktikai utasításokat a pályán.

Hajdu szerint ugyan volt kockázat a lépésben, de végeredményben ez a fajta „szembenézés is kellett a horvátok elleni sikerhez.”

Szalait egyébként a coach is az öltöző egyik vezéregyéniségeként értékelte Dzsudzsák Balázs mellett, hozzátéve, hogy a mainzi légiós „egy határozott ember, aki fegyelmezetten betartja a taktikai utasításokat, ráadásul kifejezetten szereti a tényeket.” Hajdu véleménye szerint a két csapatkapitányon kívül a honosított Willi Orbán is a keret egyik központi karaktere, elsősorban azért, mert kérlelhetetlen profizmusával példaként szolgál a többieknek.

Komoly problémaként került elő a mentális gát, amely bizonyos helyzetekben látványosan maga alá temette a válogatottat a közelmúltban. Hajdu szerint a jelenség sajnos létezik, ám ő képtelen azt elválasztani a magyar közegtől, a sokat emlegetett futballkultúránktól. „Az a helyzet, hogy hagyományosan nem értékeljük olyan sokra a befektetett edzésmunkát, mint a világ többi részén szokás. Sokszor jobban bízunk a magyar talentumban, a kreativitásban, az innovációban – ez egyébként a vállalati szférában is megfigyelhető –, mint egy-egy olyan megoldásban vagy működési modellben, ami külföldön már működik, és nekünk csak át kellene vennünk a használatát.”

Szalai Ádám és a válogatott földre került Splitben. Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Ennek a jelenségnek az egyik tünete volt az is, ami Horvátországban történt, véli Hajdu. „Jellemző, hogy sokszor magas elismerésigénnyel, de alacsony önbizalommal megyünk bele helyzetekbe, különösen, amikor komoly sztárok fociznak a túloldalon.” Hajdu egyébként – a Kürt Akadémián végzett tanulmányaira hivatkozva – élesen elkülöníti egymástól az önbizalom és az elismerés igény fogalmát, és azt vallja: előbbi alapja a fegyelmezett napi munka, utóbbit pedig elengedhetetlen összhangba hozni a külső környezet által visszajelzett eredményekkel, a pályára lerakott teljesítménnyel. „Nem hihetem azt magamról, hogy én vagyok Ronaldo, miközben a világranglista 50. helyén állunk” – szól a jelmondat, amelynek második fele legalább ilyen fontos:

de senki nem gátolhat meg abban, hogy annyit dolgozzak, mint Ronaldo.

„Az volt a célunk, hogy szakmai alázatot sugalljunk a játékosok felé. Hogy megértessük velük: az alázat nem az önbizalom hiánya, hanem olyasfajta önértékelés elsajátítása, amely összhangban van a környezetük által elismert eredményeinkkel és a naponta megtett erőfeszítéseinkkel.”

Hajdu szerint még éveken át tartó kemény munkát igényel a helyzet megoldása. „Még több erőnléti, taktikai és technikai edzésre van szükség, még több mentális tréningre, még több mérésre és profilozásra, és persze arra is, hogy még több játékos vegye még sokkal komolyabban azt az egyéni képzési tervet, amit a válogatottnál kap, és akarjon a nemzetközi standardok szerint készülni” – véli a tréner. „Nem véletlen, hogy a Double Pass által ajánlott fejlesztési irányvonalnak is megkerülhetetlen részét képezik az egyéni fejlesztési tervek. Mi sem mondunk mást: nagyon fontos, hogy egy játékos ismerje önmagát, tudja magáról, hogy milyen kritikus helyzetekben feszül be, és hogyan, milyen mentális eszközökkel tud ezeken a gyenge pontjain felülkerekedni.”

A kulcs a futball nemzetközi standardjai iránti belülről jövő igény, ez egy belülről, a szívből jövő fejlődési igény, ismeri be Hajdu is, amely az egyén szintjétől (akarok-e külön készülni, van-e elég szorgalmam a plusz munkához) egészen az MLSZ-ig. „Ha a szövetség továbbra is támogatja a teljesítményhez szükséges, külföldön sikeres nemzetközi sztenderdek használatát, akkor két-három év alatt felépíthető egy olyan csapat, amelyik már nem omlik össze kulcspillanatokban.”

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.