Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
A Quaestor vezetőjét 2001-ig egyáltalán nem is érdekelte a foci. A letartóztatásban lévő Tarsoly Csaba a rendőrségen tett vallomásában azt mondta, rábeszélték a győri fociberuházásra, mert a stadionépítés fontos volt az Európa-bajnokság magyarországi rendezésének tervei miatt. A vallomás szerint azonban az ETO-beruházással többször és rengeteget buktak, a Quaestornak még csalicégeket is kellett alapítania, hogy ne legyen látványos katasztrófa az ETO Park indulásából – írja az index.hu.
Tokkal-vonóval harminc milliárd forintot invesztált a Quaestor különféle forrásokból a győri futballkomplexumba. Ezt mondta a rendőrségen tett vallomásában Tarsoly Csaba, a brókercég március vége óta előzetes letartóztatásban ülő tulajdonosa.
A bedőlt és hatalmas adósságokat maga mögött hagyó Quaestor vezetője az Index információi szerint egyáltalán nem beszélt a politikusokhoz vagy gazdasági vezetőkhöz fűződő személyes kapcsolatairól, és a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdasági bűnözés elleni főosztályának nyomozói sem erőltették ezt a szálat.
Tarsoly, akinek előzetes letartóztatását nemrég július 29-ig meghosszabbították, részletesen beszélt viszont a győri stadion és az ETO-Park beruházásainak pénzügyi hátteréről. Mint emlékezetes, a hatalmas ingatlanügylet körül bontakozott ki a leghevesebb politikai csatározás: a Tarsollyal korábban kiváló viszonyban lévő Fidesz vezetői a Gyurcsány-kormányt hibáztatták, amiért 17 milliárd forintos MFB-hitelhez juttatta a Quaestort. Majd pedig az Index cikke nyomán kiderült, hogy a Kehi az Orbán-kormány hivatalba lépése után, 2011-ben feljelentést tett az ETO-ügyben, de a nyomozásról a rendőrség nem tud semmit.
Az Index információi szerint Tarsoly a rendőrségen azt állította, hogy ő 2001-ig egyáltalán nem akart focival foglalkozni, de miután a Quaestor elindította Győrben az első fiókirodáját, megjelentek nála a hazai futball – közelebbről meg nem nevezett – irányítói, és fél év alatt több tárgyaláson meggyőzték arról, hogy egy befektetésekkel foglalkozó, dinamikusan növekvő cégnek nem szabad kimaradnia a fociból.
A cég 2001-ben 650 millió forintért megvette a Rába-gyárhoz tartozó 17 hektáros ingatlant a stadionnal együtt, amit egyetlen forintért felajánlott a városnak, de az elzárkózott a vétel elől. A Quaestor a 650 milliós vételár felét saját részvényivel egyenlítette ki.
Még el sem indult beruházás, de azonnal fontos szerepet kapott a magyar Európa-bajnoki pályázatokban. Az első Orbán-kormány beszállt a kontinensbajnokság rendezéséért folyó versengésbe, és a tervek szerint Győr lett volna az első nemzetközi szabványnak is megfelelő pálya az országban. Tarsoly a stadion mellé egy olyan bevásárlóközpontból, hotelből és irodaparkból álló komplexumot gondolt ki, amely üzleti alapon eltarthatta volna a futballcsapatot.
A bróker szerint 2002 előtt elkezdték szervezni a fejlesztéshez szükséges MFB hitelt, de közbejött a kormányváltás. Ezért neki és munkatársainak szüksége volt új kapcsolatok kiépítéséhez, hogy megindítsák a tárgyalásokat a bankkal. Tarsoly azt mondta, hogy a 2003-ban kipattant Kulcsár-ügy miatt eluralkodott bizalmatlanság és a magyar gazdaság akkori állapota is közrejátszott abban, hogy előremenekülve nagyprojektben kezdtek gondolkodni, mert csak ebben láttak megfelelő hozamot.
Az ETO Park 2008-ban készült el, közben viszont a belvárosban megnyílt a győri Árkád bevásárlóközpont, kitört a nemzetközi pénzügyi válság, így gyakorlatilag kiadhatatlanná vált az új üzletház. Tarsolyék úgy döntöttek, hogy a bukta elkerülése érdekében inkább egy évig halasztják a megnyitót. Az MFB azonban egyre nehezebben tűrte, hogy a kereskedelmi létesítmény üresen áll, ezért végül a cég maga alapított olyan kereskedelmi vállalkozásokat, amelyekkel legalább részben meg lehetett tölteni a kongó üzletházat. A tíz csalicég között volt CBA-franchise élelmiszerbolt és ruhaüzlet is.
Milliárdos nagyságrendű bukás volt az is, hogy az ETO Park számára kiépítettek egy független, gázmotoros energiaellátó rendszert, amely amellett, hogy hűteni és fűteni is tudta a teljes komplexumot, áramfelesleget is termelt, amit jó áron átvett az állam. Ez a rendszer azonban rövid idő belül megszűnt, így mire beindult volna a nagyüzem, gazdaságtalanná vált az üzemeltetése.
