Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Pisont István vezette U18-as válogatott szerdán kora este Gibraltárban a házigazdák U19-es válogatottjával mérte össze tudását. A találkozó futballtörténelmi jelentőségűnek tekinthető, ugyanis magyar válogatott még sosem mérkőzött Gibraltárral, ennek oka, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó városállamot tavaly vették fel az UEFA-tagországok közé. A meccset szinte ünnepi hangulatban rendezték, mintegy kétezer néző látogatott ki a Victoria Stadionba, köztük több tucat magyar szurkoló is ült a lelátón – tudósít az MLSZ honlapja.
A mieink dolgát nehezítette, hogy rossz talajú, műfüves pályán rendezték a meccset, ez nem kedvezett a kombinatív játéknak, láthatóan nehéz volt megszoknia a csapatnak. A körülmények ellenére a magyar válogatott nagy fölényben játszott az első negyedórában, két-három óriási helyzetet is elpuskázott, míg a hazaiak első lehetőségükből, egy szabadrúgásból vezetést szereztek: Horváth Dániel megfogta ugyan a kapu elé belőtt labdát, de kibillentették az egyensúlyából, kiejtette a kezéből, egy támadó pedig a hálóba kotorta (1-0). Néhány perccel később egy labdakihozatalnál hibáztak a mieink, utolsó emberünk elvesztette a labdát, a gibraltáriak pedig értékesítették a ziccert (2-0).
A 37. percben Talabér Attila futott fel a jobb oldalon, bepasszolt középre a labdát, az érkező Szántó Tamás pedig az átvétel után higgadtan a hálóba lőtt (2-1). A folytatásban nagy fölényben játszott csapatunk, de a kapujuk előtt tömörülő házigazdák fegyelmezetten védekeztek, nem hagytak területet a támadóink előtt. A 77. percben Lenzsér Bencét kiállította a játékvezető, de végül tíz emberrel is sikerült egyenlíteni, a 84. percben Spandler Csaba 25 méterről bombázott a bal felső sarokba, beállítva a 2-2-es végeredményt.
– A mezőnyben jól játszottunk, már a meccs elején megvoltak a helyzeteink, de kihagytuk őket, az ellenfél pedig két egyéni hibából vezetést szerzett – értékelt a lefújás után Pisont István. – Innentől futni kellett az eredmény után, mégpedig egy nyolc-tíz emberrel védekező, foggal-körömmel küzdő ellenféllel szemben. Nagyon nehéz volt feltörni a hazaiak védekezését, és miután ilyen felállásban még sosem játszott a támadósorunk, nem volt meg a játékosok között a megfelelő összhang, sokáig meddő volt a fölényünk. A cserék után lendületesebb lett a játékunk, de az utolsó negyedórában emberhátrányban kellett futballoznunk, így végül csak az egyenlítés sikerült, a győztes gólt nem tudtuk megszerezni. A mezőnyben nyújtott játékkal elégedett lehetek, voltak jó egyéni teljesítmények is a csapatban, ugyanakkor voltak hibáink is, amelyekből sokat tudunk tanulni a későbbiekben.
