Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Dr. Mezey György, a magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya a Sport TV Mai helyzet című műsorában beszélt a mexikói, szovjetek elleni 0-6 okairól, a magyar edzőképzésről, és arról, hogy milyen edző kell a gyerekeknek, és milyen a profiknak.
Mezey ritkán szólal meg a magyar futballal kapcsolatban, mert úgy véli, túl sokan beszélnek róla, így az ő hangja is elvész a többi között, és értelmét veszti bármit mondani. A Sport TV-ben kivételt tett, és 25 percen át beszélt a magyar labdarúgás jelenéről és múltjáról. Az első téma az volt, hogy éveken át irányította a magyar edzőképzést.
– Nagyon tévelyegni nem lehet a futballedző-képzésben, mert az UEFA-nak van egy meghatározott rendje, ezen a tanfolyamrendszeren keresztül megvan, amit oktatni kell. Az UEFA ezt háromévenként ellenőrzi, eljönnek személyesen, végignézik, hogy mit csinálunk – mondta a szabályokról. Az ő munkáját olasz, angol, ír német, holland és szlovák szakemberek is ellenőrizték, és jónak találták, hiszen elfogadták a képzési rendszerünket.
Mezey szerint az újításokkal az a baj, hogy a labda rúgását, átvételét, a cselezést és a lövést harminc-negyven évvel ezelőtt is úgy tanították, mint most. Hozzátette: szerinte most is ugyanúgy kell, mint Puskásék idejében: precízen. Csodákat nem lehet várni, a tömegbázist kell fejleszteni, és akkor kiválasztódnak az új Törőcsikek.
– Maradona szintű klasszisnak tartom Törőcsiket is, Détárit is, Nyilasit is, és a többieket is, akivel foglalkoztam. Nem különleges edzésmunkát végeztek, csak nem elégedtek meg azzal, hogy délután négytől ötig edzettek egyet – idézi fel emlékeit. Ő edzőként nem tudott úgy lemenni a pályára, hogy ezeket a játékosokat ne találta volna ott gyakorlás közben. – Az a baj, hogy ez a helyzet megváltozott Magyarországon, ez a futballkultúra kihalt a változásokkal együtt. Teljesen új futballkultúrát kellene építeni, ennek az útját keresgélik most, de nem könnyű még megtalálni.
Szerinte nem vitás, hogy az edzők is hibásak a helyzet kialakulásában, de azt sem szabad elfelejteni, hogy minden megváltozott a magyar futballban: a tulajdoni szerkezet, a társadalmi helyzet, a politika, a klubrendszer, szinte minden, mégis egyedül a futballedzőtől várják, hogy produkálja azt, amit eddig.
– Felelősséggel állítom, hogy a magyar edzők semmivel sem rosszabbak, mint német vagy holland kollégáik, de ebben a helyzetben célpontok lettek – mondta Mezey György, aki 21 ország edzőképzését ismeri, tehát van viszonyítási alapja.
A futballt nem lehet könyvből megtanulni, a gyakorlat teszi a mestert, de szerinte többféle edző kell a sikerhez, hiszen teljesen más kvalitást igényel egy utánpótlásedzői feladat, mert ő a sportágra neveli a gyerekeket, mint egy profi edzői munkakör, ahol az eredményei után azonnal felelősségre vonják az embert. Márpedig ez két különböző alkatot jelent.
– A profi világban a tökéletes szakértelem az, amit a játékos elfogad. Ha egy játékos először érzi, hogy ez az edző össze-vissza beszél itt, ott már nincs hitel, ott a háttérben már megindul valami, két rossz eredmény, és vége a palinak.
Pintér Attila munkássága és lehetőségei is terítékre kerültek. Mezey szerint is fontos az összetartás, de az ő idejében könnyű volt hosszabb keretedzéseket tartani, mert minden klubot és játékost az állam fizetett.
– Pintér Attila törekvése helyes, csak az a baj, hogy ma már magánemberek kezébe vannak a klubok és így a játékosok. A FIFA idevágó szabályai komoly korlátot jelentenek a szövetségi kapitányok számára.
Hétvégenként kisgyerekeknek tart foglalkozásokat, többek között az unokáinak is, és eközben látja a problémákat.
– A legnagyobb gond, hogy nem teljesen odaadóan teszik a dolgukat. Az a megszállottság, ami a Tajti Matyiban van, aki hezitál, hogy a Real Madridot vagy a Barcelonát válassza, és ott állt a pálya szélén, hogy kevesebb legyen a nagyok létszáma, és beállhasson, ez a fajta megszállottság a régiekben benne volt.
Sokan az 1986-os mexikói világbajnokság alapján ítélik meg a munkásságát, de edzőként ezt el kell fogadnia, nem is tudja kitörölni az életéből. Az emberek szerinte elvárnának valami gazemberséget a háttérben, és az ő szakmai magyarázatát nem hallgatják meg. Most elmondta, mi volt a gond a szovjetek ellen.
– Először is az a csapat nem volt jobb, mint az egykori szovjet válogatott, ők akkor megnyerték a BL elődjét, Lobanovszkij zseniális edző volt, és jól informált volt a magyar válogatottal kapcsolatban. Nincs olyan edző – beleértve Lobanovszkijt, Arséne Wengert vagy Alex Fergusont – aki huszonöt-harminc éves profi pályafutása során, ne kapott volna hat, hét, vagy akár nyolc gólt. A tragédia az volt, hogy két perc alatt kaptunk két gólt, és én három évig arra építettem a csapatot, hogy előremozogva próbáljon labdát szerezni. Az ellenfél labdakihozatalakor előre kellett mozognia a játékosoknak, de kettő-null után vissza kellett volna húzódni a kapu elé, hogy ne kapjunk többet, mert ha kettő-null marad az eredmény, továbbjutottunk volna. Abban a miliőben én ezt nem tudtam megcsinálni. A szünetben már három-null volt, akkor már bennem volt, hogy kellene rúgni egyet, hogy javuljon a gólkülönbség – mondta, majd hozzátette, kilencszer futottak lesre a szovjetek, amiből kiderül, hogy egyértelműen előremozgó védőkkel álltak szembe. Ma sem tudja, mit tehetett volna a kispadról, amikor két perc után kettő-nulla volt az állás.
Arra a kérdésre is válaszolt, hogy Magyarországon miért nem mennek végig a labdarúgást érintő kezdeményezések.
– A Bozsik-programot kétszer is tönkretették, egyrészt a politika, másrészt maga a szövetség. Akik ebben döntöttek, nem tudták, mit jelent ez a sportág számára. Nem mentem fel őket, ezt tényként mondom, hiszen velük éltem együtt – nyilatkozta Mezey György, az edzőképzéssel viszont szerinte nem ez a helyzet. – Ha nem követjük az UEFA irányvonalát, akkor nincs edzőképzés Magyarországon. Ma az UEFA irányvonalát kell követni, és beletenni a sajátosságokat. Ez nálunk azzal kezdődik, hogy tanulmányozzuk Puskás, Sárosi doktor és Schlosser karrierjét és életútját, így meg fogjuk érteni, mitől volt nagy a magyar futball.
