Hírek

Senki sem próféta a saját hazájában

Szabó Tamás szerint az utánpótlásban szükség van egy objektív, független véleményre, amelyet elfogadnak itthon.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Az MLSZ másfél éve bízta meg a MOB korábbi alelnökét a hazai labdarúgó utánpótlásrendszer feltérképezésével. Ennek jegyében a Nemzeti Sport Intézet korábbi főigazgatója a monitoring mostani szakaszában egy – korábban a Chelsea, az Arsenal és a Bayern München struktúráit is vizsgáló – belga cég átvilágítási jelentését várja, hogy annak ismeretében lehessen elemezni a fociakadémiák hatékonyságát. A projekt vezetője, Prof. Dr. Szabó Tamás volt a Digi Sport televízió hétfő reggeli műsorának vendége.

– Miért határozta el az MLSZ, hogy át kell világítani az utánpótlásképzést? Ez a döntés már a világbajnoki selejtező kudarcai előtt megszületett…
– Kétezer-tizenegyben az MLSZ elfogadott egy közép-hosszútávú stratégiát, amit előzetesen nagyon széles körben megvitattak, és ennek egy nagyon komoly szegmense az utánpótlás-nevelés. Most egy új helyzet állt elő, hiszen Magyarországon az elitképzésben nagyon komoly előrelépés történt, hiszen alakulnak az akadémiák. Okafogyottá vált az a korábbi panasz, hogy a kevés pénz miatt nem lehet előrelépni. Most pénz áramlik az utánpótlásképzésbe, és az MLSZ-nek az eredeti szándéka is az volt, hogy ennek a hatékonyságát meg kell nézni – mondta Szabó Tamás.

– Miből indul ki ez a vizsgálat? Mi az akadémiák dolga Magyarországon?
– Ez nagyon jó kérdés. Az egy módszertan, hogyan kell csinálni élsportolót. Magyarországon az utánpótlás-nevelés nem áll rossz helyzetben, de a futballban hatalmas a versengés, ezért nagyon nehéz dolga van a hazai futballéletnek. Mindenképp olyan módszereket kell kidolgozni, amelyek rendszerszerűen próbálják a tehetségeinket gondozni, a gyerekeket képezni. Az egész munka arra megy, hogy megpróbáljunk egy diagnózist kapni, mert a diagnózis az előfeltétele annak, hogy utána hatékonyan be lehessen avatkozni, és korrigálni lehessen a rendszert. A másik dolog pedig az, hogy szeretnénk tudni, mi a nagy különbség a nagy nyugat-európai utánpótlás-nevelési módszertan, és a hazai gyakorlat között. Ez a munka nem azért folyik, hogy bárkit kérdőre vonjanak, hanem segíteni szeretnénk az építkezést, mert jelen pillanatban rengeteg kérdés nincs tisztázva. Nincs is jól definiálva, valójában mi az akadémia. Tudjuk, hogy évfolyamos képzési rendszert jelent, aminek van bemenete és kimenete. Tudni kell azonban, hogy ez a rendszer milyen feltételek, milyen kritériumrendszer mellett működik jól.

– Milyen nagyságrendet érint ez az átvilágítás?
– Volt előzménye ennek a belga auditnak, mert tavaly kaptunk egy megbízást, hogy próbáljunk meg körbenézni, hogy mi is van az elitképző egyesületek, akadémiák környékén. Tavaly októberben ki is küldtünk egy tizennégy témakörre vonatkozó kérdőívet, amiben információkat szereztünk. Az a helyzet, hogy sok mindent láttunk, és ennek az eredménye már az idei pénzek elosztásában is megjelent. Az világossá vált, hogy senki sem próféta a saját hazájában, és szükségünk van egy objektív, független véleményre, amelyet elfogadnak itthon. Itt került képbe ez a belga cég. Keresgélni kellett, hogy kik azok, akik járatosak ebben a témában, és megfelelő értékelési rendszerük van.

– Mik a belgák legfontosabb szempontjai?
– Szeptember óta folyik az adatok begyűjtése, és teljesen függetlenül dolgoznak a belgák. Eltelt négy hónap nagyon kemény munkával, és a nyugat-európai auditok tartalmát azért meg kellett beszélni, hogy az itthon alkalmazható-e. Kijelöltük az indikátorokat, ezeket vitára bocsájtottuk, és szakértői szinten mentek a munkák. Idáig tartott az első menetben a mi feladatunk, innentől kezdve a belgák, illetve két magyar auditor járja végig a klubokat. Elsősorban azokat kell megnézni, akiktől a minőséget várjuk.

– Mikor lesz végleges eredmény?
– Február végére terveztük, hogy egy olyan anyag készül el, ami alapján véleményt lehet mondani. Maga a minősítés úgy fog megtörténni, hogy három nagy csoportba sorolódnak be a vizsgált utánpótlás-képzési helyek. Az egyikbe azok mennek, amelyek nagyon hasonlítanak a nyugat-európai modellre. A másik csoport, ami fejlődőképes és várhatóm, hogy előre fog lépni. A harmadik csoport, akiknek nagyon komoly változásokat kell végrehajtani, hogy hasonlítson a módszertanuk, a gyakorlatuk az eredményes nyugat-európai modellhez.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.