Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Magyar Futball Akadémia korábbi vezetője elismeri: a magyar futballedzői kar hiteltelen, miközben azért szerinte lehetne találni alkalmas magyar szakembert szövetségi kapitánynak. Szalai László a Digi Sport reggeli műsorában elmondta: a kora-harmincas trénerekből szeretne nevelni egy új szemléletű társaságot öt-hat év alatt, el akarja érni a licenc-visszavonási jogot, és azt, hogy elvárásokban egy futballedző megfeleljen a tanárok előtt támasztott követelményeknek.
Akinek túl nagy az egója, és azt hiszi, hogy mindent tud a fociról, ne menjen edzőnek, mert sosem lesz belőle jó szakember. Ezt mondta a trénerek nagy örege, Sir Alex Ferguson, amikor nemrég hazánkban járt. Azóta futballforradalom tört ki a világbajnoki selejtező bukása, és Szalai Ádám beszéde nyomán, amelynek fókuszában a magyar edzők színvonala állt.
– Valóban fociforradalom van?
– Azt nem tudom, hogy forradalom van-e. Forradalom esetén általában fejek is hullanak, remélem, hogy Magyarországon maximum képletes értelemben fognak hullani. Az erre feladatot kapó emberek igyekeznek, hogy kicsit rendbe tegyék azokat a területeket, ahol a szövetség vezetői úgy látják, hogy változtatásokra van szükség – nyilatkozta Szalai László.
– Egyetértett Szalai Ádám helyzetértékelésével?
– Nem teljesen. Tartalmaz részigazságokat, de véleményem szerint nem szabad ennyire sarkos véleményt mondani, és főleg nem szabad egy kalap alá venni mindenkit. Én magam is sok olyan edzőt ismerek Magyarországon, akik bizony nem csaptak be senkit, nem hazudtak senkinek, legjobb tudásuk szerint próbálták felkészíteni a rájuk bízott játékosokat, és nem is eredménytelenül tették ezt az utánpótlásban.
– Tehát annyiban nem ért egyet ezzel a helyzetértékeléssel, hogy túl általános, és mindenkit felellősé tesz a magyar futball állapotáért?
– Így van! Hangsúlyozom, nem célunk az, hogy elkendőzzünk valamit, vagy eltoljuk a felelősséget. A magyar futballszakma, a magyar futballedzők igenis felelősek a kialakult helyzetért. Nagyon sok olyan terület van, ahol változtatni kell annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a képzés. Azonban semmiképp sem tartom szerencsésnek, hogy bármilyen területtel kapcsolatban általánosítsunk, és mindenkit egy kalap alá vonjunk. Nálam is esett már le a konyhában csempe, mégsem tartok minden magyar burkolót fogalmatlannak és rossz szakembernek.
– Nem mindenkire vonatkozólag, de nagy átlagban állíthatjuk azt, hogy sok esetben önteltek, önelégültek, és túl kényelmesek a magyar futballedzők?
– Nem mondanám, hogy önteltek vagy önelégültek, hiszen azért mindenki tudja, hol a helye. Látjuk a magyar futball jelenlegi állapotát, látjuk az eredményeket. A felnőtt edzőkről nem gondolnám, hogy beszélnem kellene. Szerintem nem ez fogja megváltoztatni a magyar futball jelenlegi helyzetét. Akik az utánpótlásban dolgoznak, ők sokkal inkább tehetnek annak érdekében, hogy változzon valami. Ezen belül is főleg a hat-tizennégy éves korosztállyal dolgozó edzők kezében van a megoldás kulcsa. A felnőtt edzők maximum annyit tudnak tenni a dologért, hogy a kiöregedő U18-as, U19-es játékosok további képzését folytatják, ugyanis az téves gondolat, hogy ha valaki kikerül az akadémiáról, ő rögtön egy kész játékos. Nagyon sok olyan fejlesztési feladat lenne még, amit ezekkel a játékosokkal felnőtt szinten, felnőtt csapatoknál el kellene végezni. Én ebben érzek egy kis lemaradást. Nem vagyok benne biztos, hogy ezek a fiatal játékosok extra munkát, pluszmunkát kapnak a felnőtt csapat edzésén.
– Milyen a képe arról az edzőtársaságról, akik az utóbbi években végeztek a licenctanfolyamon? Az újakra jellemző, hogy kicsit szeretnének megélni a futballistaként szerzett nevükből?
– Biztos, hogy így van. Vannak erre utaló jelek. Az utóbbi években nagyon sűrűn és nagyon sok edző végzett a különböző tanfolyamokon, főleg a pro-tanfolyamokon. Ettől függetlenül a sikeres pályafutását befejező felnőtt játékosnak nem árt, ha a legkisebb korosztállyal foglalkozó edzők tananyagát is elsajátítja, és türelmesen felépíti a saját karrierjét, gyakorlatot szerezve, míg eljut odáig, hogy esetleg pro-edző legyen. Magyarországon volt olyan kolléga, aki közel másfél év alatt a legmagasabb szintre jutott az edzői szakmában. Nem az eredményeit, hanem a végzettségét tekintve. Amíg én felelek ezekért a dolgokért, addig valószínűleg ilyen nem lesz.
– Hogyan fogják szigorítani ezeknek a papíroknak a megszerzését, hogy mindenki érezze, ennek van szellemi és kulturális rangja is?
– Talán a legnagyobb problémája a magyar edzői karnak, hogy teljesen elvesztette a hitelét. Ezt csak úgy lehet visszaállítani, ha felkészült, normális megjelenésű, jól kommunikáló embereket bocsátunk a labdarúgás számára. Teljesen mindegy milyen területen dolgoznak, példát mutassanak akár az utánpótlás, akár a felnőttfutball területén.
– Azt a képet kellene megváltoztatni, ami általában az embereknek eszébe jut egy futballedző kapcsán, hogy talán bizonyos értelemben nem olyan, mint egy értelmiségi… A jó edzőséghez talán az is kell, hogy egy jól tájékozott, művelt ember legyen a tréner.
– Intelligensnek kell lenni, nem árt, ha valaki könyveket is elolvas néha, vagy a gondolataiban van alany és állítmány. Én ezen az úton indultam el, megpróbálom a mostani tanfolyamokon megtalálni azt a generációt, azokat a fiatalembereket, akiket egy öt-hat év szisztematikus munkával negyvenéves korukra fel lehet úgy készíteni, hogy minden megyében lesznek alkalmas emberek arra, hogy vezessék a futballt. Ez egy oktatói, pedagógiai folyamat. Semmiben nem különbözik egy labdarúgóedző iránt mutatott elvárás, mint adott esetben egy tanár iránt. Ha a tanártól elvárjuk, hogy intelligensen, normálisan nyilvánuljon meg, tudjon értéket közvetíteni, akkor ezt miért ne várhatnánk el a labdarúgó edzőktől.
– Mennyire fontos az, hogy aki elvégzi ezeket a tanfolyamokat, annak milyen labdarúgó előélete van? Gondolok arra, hogy korábban viszonylag automatizmusnak számított, hogy focista volt, mit csináljon, legyen edző…
– Ketté kell választanom a dolgot. Profi csapatokkal dolgozó edzőknél nem árt, ha beleszagoltak a profi világba, és rendelkeznek ilyen jellegű tapasztalatokkal. Utánpótlásedzőknél nem tartom annyira fontosnak, hogy valaki hatszázszor játsszon a magyar élvonalban, de azt igen, ha felé gurul egy labda a pályán, akkor ne essen át rajta. Meg tudja mutatni a gyerekeknek, hogyan kell belsővel pontosan passzolni. Szükséges, hogy jártas legyen a sportágban, szükséges, hogy be tudjon mutatni gyakorlatokat utánpótlásszinten. Nem elsődleges, hogy valaki hányszor játszott az NB I-ben. Profi szinten természetesen nagyon jó alapot jelent, és nagyon jó tapasztalatot hoz magával az ilyen edző.
– Egyre nagyobbak a szakmai stábok a csapatoknál, és a stábokban részfeladatokért nagyon komoly szakemberek felelnek. Hogyan lehetne ezt elhinteni a magyar edzők között, hogy lássák, ma már egy futballtréner munkája nagyon specializálódik?
– Stábokra szükség van, egyedül senki nem tud eredményes lenni. Felgyorsult a világ, felgyorsult a futball. Sokkal összetettebb feladatkört jelent vezetőedzőnek lenni. Szükség van arra, hogy olyan kollégákkal vegyék magukat körül, akik segítenek részmunkákban. Minden részterületről legyen alapismerete az edzőnek. Ha a csapat kikap, mert nincs erőnléte, rossz a felkészítés, akkor őt fogják elmozdítani a helyéről, tehát nem árt, ha rendelkezik ismeretekkel az élettan területéről, az edzéselmélet területéről, vagy adott esetben a pedagógia, pszichológia kérdéskörét is tanulmányozta az élete során.
– Vont már vissza licencet?
– Licencvisszavonásra jelen pillanatban nincs lehetőség Magyarországon, de nagyon szeretném, ha lenne. Ha az edzőképzőnek van arra joga, hogy licencet hosszabbítson, akkor miért ne lehetne joga arra is, hogy működési engedélyt vonjon meg, mert diplomát persze nem vehetünk el.
– Egyetért azzal, hogy külföldi szövetségi kapitányt keresnek?
– A most kialakult helyzetben, hangulatban talán szerencsésebb, ha egy külföldi kapitány próbálja meg. Ez nem jelenti azt, hogy nem tartanék egy-két kollégát alkalmasnak a feladatra, véleményem szerint van ilyen a magyar mezőnyben.
– Melyek lesznek a legfontosabb szempontok a külföldi kapitány kiválasztásában? Részt fog venni a kiválasztás szempontjainak kidolgozásában?
– Nem tudom, hogy kapok-e felkérést, vagy lesz-e olyan feladat, amiben segíteni tudok. Az a legfontosabb, hogy felkészült legyen, és olyan, aki tenni akar a magyar labdarúgásért. Olyan legyen, akinek azért vannak már eredményei, és nem utolsó szempont, hogy a magyar edzők is tudjanak tőle tanulni.
