Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A német Bayern München történelmi tettet hajtott végre azzal, hogy néhány hét leforgása alatt megnyerte a Bajnokok Ligáját, valamint hazája bajnokságát és kupáját is. Néhány nappal ezelőtt interjút közöltünk Csernai Pállal, a bajor klub korábbi kiváló vezetőedzőjével, most pedig állandó szakértőnk, Sport Zoltán részletes elemzését olvashatják a témával kapcsolatban:
Személy szerint kimondottan boldog vagyok, hogy megnyerték a bajnokságot, a kupát, valamint a Bajnokok Ligáját is, és ezzel megkérdőjelezhetetlen eredményeket értek el. Nem bántva a magyar labdarúgást, de ha jól tudom, akkor négymilliárd forintos vesztesége van a magyar focinak. A Bayern München amellett, hogy Európában megelőzte a Real Madridot és a Barcelonát is, még pénzügyi oldalon is az első vagy a második helyre jutott.
Adódhat a kérdés, hogyan juthatott el idáig ez a gárda. A szántó-vetőember gyors válasza erre, hogy van pénzük, van mindenük, és televásárolják magukat sztárokkal. Kezdeném ezért azzal, hogy a Bayern utánpótlásából hányan lettek most BL-győztesek, vagy hányan vannak, akik évek óta meghatározó játékosok. Lahm, Schweinsteiger, Müller, Badstuber, Kroos és Alaba is a müncheniek utánpótlásából váltak a csapat fontos ékköveivé. Magyarországon jelenleg egy klubot tudok mondani, ahol négy vagy öt utánpótlás-játékos meghatározó tagja a csapatának, és ez a Haladás. Azért ne említsük a Honvédot, és ne csapjuk be magunkat, mert a szezon végén jól szerepeltek, és becseréltek egy-két fiatal tehetséget, akik megérdemelték, és övék lehet a jövő, de kispestieknek annyi légiósuk van, mint mondjuk négy csapatnak összesen.
A Bayern esetében tehát nem beszélhetünk arról, hogy összevásárolták magukat, mert az utánpótlásukból is meghatározó világklasszisok kerültek ki. Az utóbbi tíz évben kicsit mindig spóroltak, hiszen amíg a többi nagy európai klub szinte azt igazolt, akit akart, addig a München mindig belenyúlt egy-két jó légiósba, de igazán nem tudott akkora pénzt fektetni sztárokba, mint most, például a negyvenmillió euróért vásárolt Javi Martinezre gondolok. Ott van Mario Gomez, akit elhoztak a Stuttgarttól, és aki annyi gólt rúgott, ahányszor én fogat mosok. Elhozták elég komoly pénzért a horvát válogatott Mandzukicsot a Wolfsburgból. Leigazolták a Dantét a Mönchengladbachból, aki cserejátékosból annyira kinőtte magát, hogy jelenleg már brazil válogatott.
Akik még elég jó vételek voltak, és akkor finoman fogalmaztam, ők a kedvenceim a csapatból, hiszen ők szabnak fazont a gárda játékának: Robben és Ribéry. Attól függetlenül, hogy a hollandnak voltak hullámvölgyei, két nemzetközileg elismert sztárról beszélünk, akiknek a megvétele és a kifizetése is borzasztóan lehúzta a büdzsét. A kiváló utánpótlás mellett tehát a Bayern végre nem sajnált pénzt áldozni labdarúgókra. Fontos volt az edző személye, mert nagyon rossz döntéseket is tudott hozni a München vezetősége. Ezt most Sport Zoltán mondja, aki lehet, hogy nem ért hozzá annyira, de számomra óriási blama volt Jürgen Klinsmann kinevezése, aki kiváló játékos volt, de nem tudott elérni sikereket a bajorokkal. Aztán Louis van Gaal, aki stílusa és arroganciája miatt szerintem szintén nem volt jó döntés. Aztán belenyúltak Jupp Heynckesbe, aki komoly eredményekkel büszkélkedhetett, és az ő szerződtetése volt a vezetők legjobb döntése.
Idősebb emberről van szó, de egy alázatos, energikus, az újkori futballt követő taktikai stratéga, aki nem mellesleg a fegyelmezettségéről is híres. Amikor Heynckes lett a professzor, akkor kisebb bukdácsolások után ez az együttes szépen-lassan beállt a sorba. Ez azt jelenti, hogy a szinte kezelhetetlen Ribéry-t megtanította arra, hogy milyen a mai modernkori futball, amiben a támadás után van átmenet védekezésben is, hogy mit kell tennie egy sztárnak hátrafelé védekezésben. Ugyanez elmondható Robbenről is, aki az elején szóba se állt az edzővel, most pedig úgy ölelgette, mint az édesapját. Valami ott történt pszichésen is, ez is a szakembert dicséri.
Ezek mellett jól el tudott játszani azzal is, hogy 20-25 olyan labdarúgója volt, akik közül bármelyik játszhatna a kezdőben, és mégis tudta őket úgy rotálni, hogy Mandzukics jövetele után Gomez is be tudott állni a sorba. Hogyha csereként kell játszania, akkor nem sértődötten, hanem tíz perc alatt mesterhármast rúgva szállt be. A sztároknak a kezelése és a rotáció is kiválóan sikerült Heynckes kezei alatt, hatalmas érdeme van abban, hogy a Bayern München ebben az évben Európa trónjára tudott ülni. Itt jegyezném meg azt is, hogy amíg az utóbbi években nem nagyon találtunk a bajoroknál sportigazgatót, aki a kispadra ül, addig most megérkezett Matthias Sammer. Ő és a Bayern nem is volt köszönőviszonyba, ő egy BL-győztes, világválogatott és aranylabdás labdarúgó, aki soha nem volt a müncheniek játékosa. Valaki mégis benne látta a fantáziát, nem törődtek a hagyományokkal, hanem elhoztak egy olyan embert, aki fegyelmezett, akinek a szakmai tudása kimagasló, és akinek az intelligenciája is meg van ahhoz, hogy sportigazgató lehessen. Ebben nagyon fontos pont az is, hogy Jupp Heynckes elfogadta Sammert.
Az eddig felsoroltak már hozzák azt a tényt, hogy óriási szerencsétlenség kellett volna ahhoz, hogy ez a Bayern München ne jusson fel a csúcsra. Nem voltak szerencsétlenek, de sokat is tettek ezért a játékosok. Mentálisan és játékban is a maximumot hozta ez a csapat ebben az évben. Úgy érzem, hogy megérdemelten emelték a magasba a BL-trófeát, hiszen mondjuk a Barcelonát 7-0-ra ütötték ki, és a Juventus is oda-vissza kettőt kapott. A döntőben pedig volt egy kis megingás az első félórában, de aztán Bayern megmutatta fölényét, mind technikailag, mind fizikálisan, és megérdemelten hozta a finálét is. A bajnokságot 25 pont előnnyel nyerték meg, és több rekordot is megdöntöttek, hiszen nagyon korán már bajnoknak mondhatták magukat.
Úgy előzték meg ennyi ponttal a Dortmundot, hogy előtte két évig a Borussia uralta a trónt. Ez a különbség komoly tudásbeli és szakmai előnyt mutat a bajorok számára mindegyik csapattal szemben. Akkor beszélhetünk a Német kupáról is, amit szintén megnyertek, és ahol pont a Dortmundot ütötték ki a döntőbe jutásért. Majd egy olyan finálét játszottak, ahol a hetvenedik perc környékén 3-0-ra vezettek, és már beleünnepelték magukat a győzelembe, ezért lett a vége szoros. Fontos még, hogy olyan vezetői páros veszi körül az együttest Uli Hoeness és Karl-Heinz Rummenigge személyében, akik mindent megteremtenek, lásd Allianz Arena. Azt tudni kell, hogy azt a stadiont egy bank építette, de már kivásárolták, tehát Bayern München-tulajdon a létesítmény, és ez óriási dolog, ráadásul Európa legmodernebb stadionjáról beszélünk.
Ehhez irdatlan mennyiségű pénz kell, de úgy tűnik, hogy ez a Bayernnél megvan. Úgy gondolom, hogy jelen pillanatban a Bayern München Európa leggazdagabb futballcsapata. A bajorok most megörvendeztették saját szurkolóit, illetve mindenkit, aki szereti a labdarúgást, a Bajnokok Ligáját, és azokat is, akik esetleg nem szerették eddig ezt a csapatot.
Nagyon érdekes még a Bayern München jövője. Jupp Heynckes-ről csakis szuperlatívuszokban tudok beszélni, és még egy kicsit megemelem a kalapomat azért, mert jóval a bajnokság vége előtt megtudta azt, hogy akármilyen sikeres lesz ebben az évben, ő neki távoznia kell. Egyébként ebben az időszakban azért felajánlották neki, hogy a klubnál élete végéig kap egy irodát, de nem fogadta el. Az a lényeg, hogy ebben a tudatban is, hogy mindenképp távozik, így is hatalmasat tudott alkotni. Elénk rakott egy szakmailag olyan topcsapatot, akik védekezésben is, átmenetekben is és támadásban is a taktikai csúcsot hozza. A 4-2-3-1-es taktikai hadrendben tökéletesen futballozott ez a gárda ebben a szezonban.
Most pedig jön egy Josep Guardiola, aki igencsak favorizálja a 4-3-3-at, igaz tökéletesen játszotta a világverő Barcelona ezt az ő kezei alatt. A Bayern most lendületes volt és agresszív, Guardiolánál viszont a végén már beszáradt a katalánok játéka, ami ugye a labdatartáson alapuló pozíciós futball, ahol az egyéni képességek elől döntenek, és a ritmusváltások a támadó harmadban vannak. Ehhez képest a München letámadós, agresszív labdarúgást mutatott be, és ez nem sok mindenbe hasonlít a Guardiola által vezetett csodálatos futballt játszó Barcelonához. Hatalmas kérdés, hogy ebben most jól döntött-e a vezetőség. Amikor ez a döntés megszületett Heynckes neve nyilván nem volt jobb, mint Guardoiláé. Most viszont érdekes a helyzet, mert a világsajtó most a bajorok sikeredzőjéről beszél.
Ez a Bayern olyan futballt mutatott be, amihez komoly edző kellett. Hatalmas kérdőjel, hogy most Guardiola belépésével mi lesz, hiszen őt is szeretem, és óriási rendet és fegyelmet tartott abba a sztárgárdába. Heynckes-t viszont annyira megkedveltem, hogy nem tudom innen a háttérből eldönteni, hogy ez most jót tesz-e a Bayern Münchennek. Borzasztóan várom Pep Guardiolát, hogy mire lesz képes ebben az évben tökéletes futballt játszó bajorok élén.
