Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A hétfői Aranylabda-gála két főesélyese a díjat már háromszor begyűjtő argentin Lionel Messi, illetve a már egyszer szintén diadalmaskodó portugál Cristiano Ronaldo. Mi bűnös módon mégis a legjobb három közé bejutó, bár sokak szerint esélytelennek tartott Iniestát favorizáljuk.
– Nem gondolom, hogy sztár lennék. Egy futballistának tartom magam, aki megpróbál arra törekedni, hogy a dolgok jól menjenek – van-e ennél megfontoltabb élet- és játékos-stratégia? Valószínűleg nincs. E szavak mellett az, hogy Iniesta tavaly is Európa-bajnok lett, ráadásul a torna legjobb játékosának is megválasztották, vagy, hogy az UEFA szerint tavaly ő volt a legjobb európai játékos, már-már természetes.
Fennkölt érzés nézni, ahogy a labdát bűvöli. Költő és előadóművész egyszerre. Mellesleg példamutató úriember, a sportszerűség mintaképe. 12 éves kora óta Barcelona-játékos, mellékelt képünkön is éppen Guardiolával fog kezet a még kölök Iniesta, de nevelőklubjához, az Albacetéhez egy percre sem lett hűtlen, ma is főrészvényese a klubnak. Ha bajba kerülnek, Andres egyből világgá kürtöli, ott segít, ahol tud. Hálából a helyiek róla nevezték el az edzőközpontot. Felnőttként soha nem játszott más klubban, és mint bejelentette, a Nou Campban akar búcsúzni is.
Nincsenek pályán kívüli trükkjei, viszont a pályán a futball legszebb, puskási hagyományainak folytatója. Majd minden poszton bevethető, épp annyit mutat meg a technikából, amennyire szükség van, a többit a hasznosság oltárán áldozza. Foghatatlan kulcsjátékos, igazi szervező, aki a mai napig is fejlődni akar.
– Tökéletesség nem létezik. Vannak játékosok, akik közel állnak hozzá, de gyakorlatilag lehetetlen lenne tökéletesnek lenni. Ha lehetséges lenne, akkor nem lenne evolúció a labdarúgásban – így morfondírozik Iniesta. – Az Aranylabda egy különleges ajándék lenne. Az utolsó percig kiélvezem a díjátadó napját, mert nekem már az is álomszerű, hogy bekerülhettem a legjobb három közé.
Egy biztos, ahogy Del Bosque mester, mi is neki drukkolunk. Nem a góljai miatt, nem a meccseket eldöntő ötletekért, nem is stratégiai gondolkodásért, hanem az olyan mozdulatokért, mint amit az alábbi videóban láthatunk. Igen, ezekért a leheletfinom cselekért, amelyekből sugárzik a foci iránti imádat.
