Bobál Gergely. Még nincs 17 éves, de a hazai futballszurkolók már javában tanulják a nevét. Vagy már meg is tanulták? Nem csoda, hiszen akárhol lép pályára, akármilyen sorozatban, akármelyik csapat tagjaként, mindig felhívja magára a figyelmet. A salgótarjáni nevelésű fiatalember a 2006–2007-es idényben 21, egy szezonnal később 22 góllal zárt az utánpótlás-bajnokságban. Mivel a következő évben 34 alkalommal volt eredményes, a 2009–2010-es 16 gól már-már visszaesés volt a részéről. Az előző szezonban 27 meccsen lépett pályára, ezeken összesen 45 alkalommal talált be, jelenleg pedig 18 találkozó után 26 góllal toronymagasan vezeti a rangsort!
Március végén az U17-válogatott tagjaként is remekelt: a Telkiben rendezett selejtezőtornán Walesnek három, Oroszországnak pedig egy gólt lőtt. Mint arról korábban már beszámoltunk, a nemzeti együttes a csoport első helyén végzett, de mivel az UEFA helyt adott a belgák óvásának az oroszok ellen, mégsem biztos a továbbjutás. Az MLSZ fellebbezésére még nem érkezett válasz.
A Honvéd-MFA csatára a Puskás Suzuki Kupán is gólkirály lett három meccsen elért hét találatával. Természetesen a döntőnek is ő volt a főszereplője, négy góljával oroszlánrészt vállalt abban, hogy a fővárosiak a televízió-közvetítésnek köszönhetően ország-világ szeme láttára 7-0-ra agyonverték a házigazda Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia együttesét.
A Rangadó.hu érdeklődésére Bobál Gergely elmondta, egyszer már megszédítette a siker, de abból tanulva most még keményebben fogok dolgozni.
– Mikor vált világossá, hogy kiütéses győzelmet arathatnak a fináléban?
– Az első gól után már éreztük, ha még egyet vagy kettőt lövünk az első félidőben, nagyobb arányú siker is lehet belőle – mesélte a Rangadó megkeresésre Bobál Gergely. – A második félidőben a hazaiak már összeestek, megnyomtuk a végét, és lemostuk őket a pályáról. Nagyon boldog vagyok! A bajnokságban kettő-egyre nyertünk ellenük, tehát nem kellett félnünk tőlük. Tudtuk, ha a saját játékunkat hozzuk, győzhetünk. Ha nem nyerünk héttel, akkor sem lett volna baj, de az egész csapat nagyon jól játszott!
– Milyenek voltak a külföldi riválisok a tornán?
– A román Hagi Academia elleni meccs nem volt ilyen sima, ha az elején nem rúgunk kettőt, meleg lehetett volna! Jól passzoltak, de a kapunkra nem voltak veszélyesek, nem volt bennük átütőerő. Jobban játszottunk, és szerencsések is voltunk. Az Austria Wien ellen az első félidőben nem játszottunk jól, de így is vezettünk, aztán a második játékrészben jöttek a gólok is.
– Zsinórban harmadszor kupagyőztes a Honvéd-MFA. Mi a titok?
– Szerintem az edzők. Nálunk vannak a legjobb edzők Magyarországon, emiatt vagyunk ilyen jók. A bajnokság is az első hely a célunk, és megvan rá minden esélyünk, mert a vesztett pontok tekintetében vezetünk. Hétvégén az MTK-val játszunk, ha sikerülne nyerni, nagy esélyünk lenne a végső sikerre, nem hiszem, hogy befognának minket.
– Minden csapatban, minden sorozatban ontja a gólokat! Ez tanulható, vagy genetikus?
– Kell érzék is hozzá, de a gyakorlás mindennek a kulcsa, és koncentrálni kell minden szituációban. Én az edzések után is gyakorolni szoktam. A csatárt a gól minősíti, akkor jó egy csatár, ha sok gólt lő. A tornán szinte az összes helyzetemet belőttem.
– A válogatottal is sikeresek voltak, mégis egy hivatali döntéstől függ a sorsuk.
– Nagyon várjuk a döntést, hiszen szeretnénk ott az Európa-bajnokságon. Meg is érdemeljük, mert a pályán nyújtott teljesítmény alapján kiharcoltuk a továbbjutást. Nagyon bizakodunk…
– A nagy sikerek közepette is tudni kell szerénynek maradni. Menni fog?
– Egyszer már előfordult, hogy megszédített a siker, abból tanultam, és most még keményebben fogok dolgozni azért, hogy elérjem az álmaimat, hogy profi játékos legyek valamelyik topbajnokságban. Ha majd lehetőséget kapok a Honvéd felnőtt csapatában, szeretnék élni vele.
