Supka Attila hat fiatalnak ad lehetőséget a felkészülés során, hogy beverekedjék magukat a Budapest Honvéd FC felnőtt keretének tagjai közé. Köztük van a 19 éves Czár Richárd is. A komlói születésű és nevelésű középpályás már az előző év végén is a felnőttekkel készült, és a szakvezetés elégedett volt vele. 2010 novemberében játszotta első NB I-es mérkőzését. A baloldalon lehet hasznos tagja a kispestieknek. Többi társához hasonlóan ő is korosztályos válogatott. Nevéhez fűződik az első akadémista által szerzett gól a felnőtt csapatban, Siófokon talált a hazaiak hálójába. Őszi jó teljesítményét azzal honorálták, hogy bekerült a Törökországba utazó NB II-es válogatottba!
– Már az őszi utolsó két fordulóban az első csapathoz kerültem, és a mester már akkor mondta, hogy velük kezdem az alapozást – mesélte a Rangadó.hu érdeklődésére Czár Richárd. – Hogy a tavaszi szezonban is számítanak-e rám, az majd a felkészülés során derül ki, a teljesítményemtől és a keret alakulásától függ. A múlt hét második felében terheléses vizsgálatok voltak, hétfőtől pedig hosszabb erőnléti edzések, monoton futások. Ezek a tréningek erősebbek, mint amiket az akadémián, vagy a második csapatnál végeztük.
– Az NB II-es válogatottba bekerülni ugyanolyan nagy szó, mint mondjuk az utánpótlás-válogatottba?
– Én ugyanolyan nagy dolognak tekintem, mert egy válogatottban szerepelni mindig nagy elismerés. Plusz motiváció, hiszen minden játékos örül, ha behívják, és eljut ide. Mindig szeretek Telkiben lenni, a Kelet-Nyugat gálameccs előtt sok edzésünk nem volt, csak ráhangoló gyakorlások, de azok nagyon jók voltak. Jól megértettük egymást a csapattársakkal és az edzőnkkel is, és végül egy félidőt játszhattam.
– Kellemes meglepetést szerzett szurkolóinak őszi szereplésével szülővárosa csapata, a Komlói Bányász, amely az NB III Dráva-csoportjában a harmadik helyen fordul. Szurkol nekik?
– Ha többnapos pihenőnk van, azonnal megyek haza! Az egész téli szünetet otthon töltöttem, hiszen ott él a családom és a barátaim. Nagyon szeretek hazajárni, egy-másfél havonta van rá lehetőségem. Nagyon sok ismerősöm, közeli barátom játszik a csapatban, mindig nyomon követem a szereplésüket és szurkolok nekik. Előfordult, hogy szombaton játszottunk, utána hazautaztam, és vasárnap kimentem a meccsükre!
