Ahogy arról múlt szerdán már beszámoltunk: az MLSZ Fegyelmi Bizottságának elnöke, a Siófok labdarúgója, Tusori Richárd ellen, labdarúgást érintő vesztegetési ügyben való részvétel megalapozott gyanúja miatt fegyelmi eljárás lefolytatását rendelte el. A FEB a fegyelmi eljárás lefolytatását és a labdarúgó játékjogát az ellene indult büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A részletekről a Rangadó.hu a Magyar Labdarúgó Szövetség Jogi- és Sajtó Irodájának vezetőjét, dr. Borbély Zoltánt kérdezte, de a beszélgetés során az Aczél-ügy is szóba került.
– Tusori Richárd játékjogát felfüggesztette az MLSZ Fegyelmi Bizottsága, amely korábban így tett Sütő László és Andruskó Attila esetében is. Mi a helyzet Hegedűs Gyulával és Milinte Árpáddal?
– Külön személyekről, nevekről nem nyilatkoznék – jelentette ki dr. Borbély Zoltán. – Aczél Zoltán saját maga vállalta az arcát és a teljes nevét. Ezt ő, illetve a jogi képviselője vele kapcsolatban megteheti, de a többi játékossal szemben nem! Ne feledjük, hogy a büntetőeljárásra vonatkozó adat különlegesen védett személyes adat, ezért ha valaki nyilvánosságra hozza, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben nem közszereplőről van szó, még akár bűncselekményt is elkövethet. Abban az esetben is, ha egyértelműen azonosítható az érintett játékos. Ha a szövetségnek hivatalos tudomása van arról, hogy eljárás folyik egy játékos, vagy sportszakember ellen, és a megalapozott gyanút közölték, akkor a Központi Nyomozó Főügyészségtől kikérjük a fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges adatokat, de hivatalos tudomást szerezhetünk az érintett kluboktól is. Ez folyamatosan megtörténik, minden ügyben.
– Egy kormányrendelet szerint nem indítható sportfegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés elkövetése óta egy év eltelt. A FIFA Kódex ugyanakkor nem ismer elévülést ilyen esetekben. Ezek szerint az MLSZ a FIFA Kódex jogforrási hierarchiában betöltött helyét a hatályos Sporttörvény és a Kormányrendelet fölé helyezi?
– A Sporttörvény fölé nem. Az MLSZ Fegyelmi Szabályzata és a FIFA Kódex szinte teljesen megfelel egymásnak. Ez is egy fontos jogi kérdés lehet a Fellebbviteli Bizottság előtt! Mérlegelni kell, hogy a FIFA és az UEFA kötelezően alkalmazandó fegyelmi rendelkezéseit a sportág tisztaságának védelme érdekében betartjuk-e, vagy kizárólag a kormányrendelethez igazodunk. A magyar jog megengedőbb volt az elkövetés idején, nem is kicsit… Azonban a nemrég hatályba lépett Sporttörvény már bevezeti a sportszakember végleges eltiltásának lehetőségét.
– A FIFA Fegyelmi Kódexe kimondja, hogy „a vétségek üldözéséért és büntetéséért az illetékességi területén belül a szervező szövetség, vagy egyéb szervezet felelős.” Ez vonatkozhat a jelenlegi esetre?
– Az egyéb szervezet lehet akár maga a FIFA is, gondoljunk csak a gyanúba került négy magyar játékvezető esetére, amelynek során a nemzetközi szövetség saját hatáskörben, mindennemű sporttevékenységtől véglegesen eltiltotta a magyar bírókat, mindezt a jogerős ítélet előtt. Amennyiben nemzetközi vonatkozása van egy ügynek, mérlegelnünk kell a fegyelmi eljárás felajánlását a FIFA-nak.
– Bűncselekmény alapos gyanúja miatt valaki ellen fegyelmi eljárást indítani, és a sporttevékenységének folytatását felfüggeszteni, ez nem az ártatlanság vélelmének semmibe vétele?
– Élesen el kell választani a fegyelmi és a büntetőjogi felelősséget. A jog számos esetben tesz kivételt az ártatlanság vélelme alól, megjegyzem, az előzetes letartóztatás is az ártatlanság vélelmének egyfajta értelmezés szerinti megsértése, ráadásul maga a büntető-eljárásjog is egy sor kivételt ismer, nem beszélve a többi jogterületről. Aczél Zoltán egyébként a személyes meghallgatásról lemondott, amelynek pedig pont az a lényege, hogy a közvetlenség elve alapján a bizottság személyes meggyőződése által eldönthető, hogy az eljárás adatai alapján valósághű-e, amit elmond. A tárgyalás közvetlenségét a jogi képviselő, bármilyen felkészült is, nem pótolhatja. Szeretném hangsúlyozni, hogy az MLSZ-nek a mai napig nincs jogerős eltiltó vagy felfüggesztő határozata Aczél ellen, tehát ha most menne a bajnokság, akár ülhetne is a kispadon! A Fellebbviteli Bizottság pedig akár kedvezőbb döntést is hozhat az elsőfokú határozatnál. A fegyelmi eljárás során az MLSZ semmiféle érzelmi viszonyban nem lehet Aczél Zoltánnal. Az okozatosság ott kezdődött, amikor az edzőt Székesfehérváron őrizetbe vették, és közölték vele a megalapozott gyanút. A Fegyelmi Szabályzat a megalapozott gyanú közléséhez fűz bármilyen következményt. Az új sporttörvényben, mint említettem, már szerepel a végleges eltiltás, mint lehetséges szankció, de ezt természetesen nem lehetne alkalmazni ebben az ügyben.
– Az MLSZ Fegyelmi Szabályzata szerint a már megindult eljárást meg kell szüntetni, ha annak tartama alatt az eljárás alá vont személy munkaviszonya megszűnik. Ez érvényes lehet Aczél Zoltán ügyére, hiszen az ő munkaviszonya a Szombathelyi Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft-vel megszűnt.
– Ez is tárgya lehet a fellebbviteli eljárásnak, amelyet változatlanul nem a sajtóban szeretnénk lefolytatni.
