Nemzetközi foci

Még a köpést is szabályozzák – Eurómilliókról és emberi sorsokról dönthet a német kísérleti foci

A többi ország számára pozitív példával szolgált, ahogy a németek a járványt kezelték, a Bundesliga újraindításával viszont nagy kockázatot vállalnak, ami akár nem várt károkat is okozhat.

Kicsit haragudhatunk a németekre, hiszen azzal, hogy a tervek szerint május 16-án folytatódik a Bundesliga, eltereli a figyelmet arról, hogy még ugyanebben a hónapban egy másik nagy formátumú bajnokság, a magyar NB I is újraindul.

Eldőlt, mikor láthatunk megint csúcsfutballt
Itt vannak a hivatalos kezdési időpontok.

Emlékezhetünk, amikor a járvány miatt szinte mindenhol leállt a bajnokság, a vodkára és szaunára csodafegyverként hivatkozó fehéroroszok focija micsoda látványosságnak számított, még külföldi tévétársaságok is megvásárolták a közvetítési jogokat, hogy el tudják látni élő futballal a meccsekre kiéhezett szurkolókat.

Egy hely, ahol még focizhatna Messi és Ronaldo, csak a vodkát is szeretni kell hozzá
Fehéroroszországban mintha senki sem venné elég komolyan a világjárványt, a sportélet él és élvezi Európa váratlan figyelmét. Már csak a két világklasszis hiányzik.

A világ végre felfedezhetné a Puskás Akadémia vagy a Kisvárda fiatal magyar tehetségeit, tapsolhatna a Mezőkövesd bátor támadófocija láttán, erre jön Erling Braut Haaland, Timo Werner vagy Robert Lewandowski, és ellopják a show-t.

Németországban március 9-én regisztrálták az első koronavírus miatti halálesetet, négy nappal később pedig felfüggesztették a bajnokságot, amelyből addig 25 forduló ment le.

A mostani idény az utóbbi évek legváltozatosabbja volt, eddig összesen négy csapat állt a tabella élén, és még mind a négynek megvan az esélye, hogy a legirigyeltebb pozícióban zárja a bajnokságot.

Bár féltávnál az említett négyből még két csapat, a Gulácsi Pétert és Willi Orbánt is foglalkoztató RB Leipzig, valamint a Borussia Mönchengladbach is megelőzte a címvédő Bayernt, a négypontos hátrányból egy nagy menetelés révén ugyanakkora előnyt csiholt a rekordbajnok.

A müncheniek december közepén kapcsoltak fénysebességre, az azóta lejátszott 11 bajnokijukból tízet megnyertek, és 38 gólt szereztek, egyedül Gulácsiék úszták meg kapott gól nélkül, amiben a 31-szeres magyar válogatott kapusnak is elévülhetetlen érdemei voltak.

Az újraindulás nagy kérdése, hogy a Bayern, a Niko Kovac kirúgása után eredetileg beugrónak szánt, de azóta véglegesített Hansi Flickkel tud-e továbbra is olyan krafttal futballozni, mint a szünet előtt. A sorsolás alapján a maradék kilenc meccsből három lehet igazán rázós a Bayernnek, a der Klassiker, vagyis a Borussia Dortmund elleni idegenbeli rangadó, valamint a BL-indulásra hajtó Bayer Leverkusen, Mönchengladbach páros elleni találkozók.

A járvány utáni első forduló egyből elhozza nekünk a bajnokság egyik legjobban várt meccsét, a Dortmund-Schalkét, amely egyben arra is választ adhat, érdemes-e reménykedniük a Dortmund-drukkereknek, hogy csapatuk meg tudja szakítani a Bayern 2013 óta tartó egyeduralmát.

A Dortmundnál kevés izgalmasabb csapat van manapság Európában, a Jadon Sancho–Haaland páros miatt még azok is leülnék a tévé elé, akik a Bundesligánál esetleg többre tartják a Premier League-et vagy a spanyol bajnokságot.

A bajnokságban produkált számaik lenyűgözőek:

Sancho 23 találkozón 19 gólból vette ki a részét (tizennégyet ő lőtt, tizenötöt előkészített), Haalandnak pedig egyelőre 1,12 a meccsenkénti gólátlaga (nyolcszor játszott, kilencszer talált be), de azt ők is pontosan tudják, hogy a pofás statisztikánál még jobban mutat az önéletrajzban egy bajnoki aranyérem.

A bajnokság korábbi szakaszában a Leipzig és a Mönchengladbach is nyolc-nyolc fordulón keresztül állt az élen, a két csapat közül a BL-ben újoncként a legjobb nyolc közé jutó lipcsei klub játékosaiban lehet komolyabb hiányérzet, ha végül nem tudják visszaszerezni az első helyet.

A Leipzig a többek között a Liverpool és az Inter által is körüludvarolt Werner góljaira (a bajnokságban huszonegyet szerzett már), és a Gulácsi által irányított védelem szilárdságára (a Bayernnel holtversenyben a legkevesebb gólt, huszonhatot kapta a csapat) építhetett a szezonban, de a kényszerszünet előtt kissé behúzta a kéziféket, igaz, az utolsó öt bajnokin játszott három döntetlenből kettő is rangadón született, a Bayern, illetve a Leverkusen ellen.

Forrás: sofascore.com

A Leipzigre még vár egy kétséges kimenetelű kölni túra, valamint egy Dortmund elleni rangadó, a kupaelődöntőben is érdekelt Gladbach pedig a Bayernnel és a Leverkusennel is megvív majd a hátralévő fordulókban.

Bár a Bundesliga eddigi 56 kiírásából 38-szor (az esetek 68 százalékában) az a csapat lett a bajnok, amely az őszi idényben a legtöbb pontot gyűjtötte, a statisztika immár a Bayern sikerét ígéri.

Legalábbis a statisztikákkal foglalkozó Stats Perform AI cég szimulációja alapján sorozatban nyolcadszor is locsolhatják majd egymásra a sört a müncheni játékosok a literes korsókból. A cég által készített statisztikai modell a csapatok támadó- és védőpotenciálja, valamint egy több évnyi eredménysort magában foglaló adatbázis alapján számolta ki a meccsek végeredményét.

A szezon végkimeneteléről összesen 10 ezer szimulációt készítettek, hogy a lehető legpontosabb számot kapják arról, hogy az egyes csapatoknak hány százalék esélyük van az adott év végi helyezésre. A Bayern esetében az jött ki, hogy 87,8 százalék a valószínűsége, hogy bajnok lesz, a második helyre 9,6, a harmadikra 2,3 százalékot számolt ki a program.

Az első helyre még a Dortmundot és a Lipcsét tartja esélyesnek a szimuláció, de a Borussia 7,1 százaléka és Gulácsiék 4,6 százaléka arról árulkodik, hogy valójában lefutottnak látja a versenyt.

Európa és az egész világ szeme rajtunk van

– nyilatkozta Manuel Neuer, a Bayern világbajnok kapusa, és valóban, ami nemsokára a Bundesligában zajlik, az felfogható egyfajta kísérletként is.

A Bundesliga gólátlaga az elmúlt három évtizedet tekintve 3,1, ami világviszonylatban a legjobb mutató, hirdette tavaly nyáron büszkén a bajnokság hivatalos oldala, de érdemes lesz megfigyelni, miként hat majd a játékosokra, hogy a bajnokság legfontosabb szakaszában, az eurómilliókról, helyezésekről, emberi sorsokról döntő csatákat kell edzőmeccshangulatban megvívniuk a zárt kapuk miatt.

Persze a profi sportolók legmagasabban képzett rétegéről beszélünk, mégis felmerül az emberben, hogy képes lehet-e a hazai pályán kétgólos hátrányban lévő csapat fordítani vagy egyenlíteni úgy, hogy nincs mögötte a tábor, amely máskor már egy 16-os környéki passzolgatásnál is morajlik.

Mindez egy olyan bajnokságban, ahol az üres székekre rácsodálkoznak, mert a stadionok maximális kihasználtsággal üzemelnek:

2013 és 2018 között 43 ezer fölött volt az átlagnézőszám, ami a Premier League-et is jócskán veri.

Nem tartozik szorosan véve a Bundesligához, de a mostani, mindenki számára ismeretlen és szokatlan helyzetet remekül összefoglalja az angolok ötlete: bár a Premier League még nem indult újra, arrafelé már előirányoztak a járvány miatt néhány fura szabályozást, e szerint a mezcsere, a meccs előtti összekapaszkodás, a közös gólöröm és a köpés sem engedélyezett.

Hogy aztán milyen szankció éri azt a játékost, aki magáról megfeledkezve, vagy a szokás hatalmának engedve a torkában összegyűlt váladékot a gyepre üríti, az jó kérdés, mint ahogy az is érdekes látvány lesz, amikor a győztes gólt szerző játékosnak csak pár méteres távolságról integetnek fülig érő szájjal a többiek.

A gólöröm amúgy is az egyik legőszintébb dolog a futballban, amikor nem nagyon lehet gátat szabni az érzelmeknek, és a játékos mindenkivel meg akarja osztani az örömét, de ha nincsenek nézők és még a társakkal sem lehet tombolni, az valami újfajta élménnyel ajándékozza meg őt – és minket is.

„A játékosok nagyon kreatívak, alig várom, hogy megtudjam, mi fog történni, ha valaki gólt lő” – mondta Fredi Bobic, a korábbi kiváló csatár, aki jelenleg az Eintracht Frankfurt sportigazgatója. Ahogy az angoloknál, úgy a németeknél is felmerült a köpés problematikája, és arra kérték a focistákat, hogy a pályán mellőzzék, csak folyadékpótlás esetén köpjenek.

A gólöröm korlátozásánál egy fokkal fontosabb témát vetett fel Christian Kolodziej, aki korábban több Bundesliga-klubnál is dolgozott erőnléti edzőként.

Vajon lesznek sérülések? Attól tartok: igen. És a futballisták majd olyan intenzitással vetik bele magukat a játékba, ahogy megszoktuk? Nem, erre várni kell kicsit

– vázolta aggályait Kolodziej.

Sérüléscunamival térhet vissza a csúcsfoci
Egyénileg készültek ugyan a játékosok, de az nem elég.

A kluboknak és a ligának komoly háttérmunkája volt abban, hogy Angela Merkel kancellár rábólintson a bajnokság újraindítására, és bár a meccsekig még bő egy hét hátra van, máris van egy játékos, aki kimarad a jóból: a Hertha támadója, Salomon Kalou az egészségügyi szabályokat figyelmen kívül hagyva pacsizgatott a társakkal az öltözőben, és olyan okos volt, hogy az egészet le is videózta.

A Herthánál megmutatták, miért veszélyes az, ha túl korán visszatér a foci
Páros lábbal rúgták fel az egészségügyi előírásokat.

Klubjának nem lehetett más választása, felfüggesztette a játékjogát, ami egyértelmű üzenet, ugyanakkor megmutatta a helyzet fonákságát is, egy felelőtlen focista simán romba dönthette volna hosszú hetek munkáját és egyeztetéseit. Hogy aztán a játékosok mennyire érzik magukat kényelmesen a mostani helyzetben, az majd csak később fog kiderülni, a BBC-nek nyilatkozó leverkuseni vezető, Simon Rolfes azt mondta, heti háromszor-négyszer végeznek tesztet a játékosokon, ami biztonságérzetet nyújt számukra.

Az első és a másodosztályban összesen 1724 tesztet végeztek el a játékosok körében, ezek közül tíz lett pozitív, és a Bundesliga 2-ben szereplő Erzgebirge Aue az egész csapatot karanténba küldte, miután az egyik játékosnál kimutatták a vírust.

De mi lesz a játékvezetőkkel és asszisztensekkel?

A Kicker azt írja, az első és másodosztályú bírói és asszisztensi keretből még senkit nem teszteltek, és a játékvezetők egy része úgy érzi, a mostani egészségügyi protokoll közel sem elégséges ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat a pályán. Ehhez jön még mindenki nagy kedvence, a videóbíró nevű intézmény, amelynek kölni központjában egyszerre négy spori nézi vissza egy szobában monitorról a vitatott eseteket.

Még ha maszkot is húznak, egy kis helyiségben négy ember összezárva nem az a helyzet, amire Müller Cecília tiszti főorvos német kollégája elégedetten rábólintana.

A válaszra váró kérdések tehát sorjáznak, és bár a szurkolók bizonyára örülnek, hogy valamiféle futball ismét jut nekik, olvasni olyan véleményt is, amely azt hangsúlyozza, a Bundesliga most mutatta meg, hogy az emberek helyett a profit a fontos, mert a tévéközvetítés révén bevételhez jutnak a klubok.

Bár a játékosok megérdemlik az elismerést, hogy bizonytalan körülmények között is edzésre jelentkeztek, valójában az ő csendes kapzsiságuk az oka annak, hogy a klubok és a liga ennyire hajszolták a bajnokság újrakezdését. (…) A játékosok fizetése teszi ki a klubok kiadásainak 75 százalékát, és a focisták nagy része vígan megtehetné, hogy belemegy a fizetéscsökkentésbe, amivel a klubra nehezedő nyomást is enyhíthetné

fogalmazta meg kritikáit a német újságíró, Michael da Silva. Azt is megemlítette, hogy a többi ország számára pozitív példával szolgált, ahogy a németek a járványt kezelték, a Bundesliga beindításával viszont nagy kockázatot vállalnak, ami akár nem várt károkat is okozhat.

Kiemelt kép: Ina Fassbender / AFP

Olvasói sztorik