Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Kevesen mondhatják el magukról, hogy három különböző osztályban is bajnoki címet ünnepelhettek játékosként, de Schneider Gábor közéjük tartozik. 1992-ben a Ferencvárossal szerzett aranyérmet az élvonalban, aztán a Haladással a másod-, a pécsi DDGáz csapatával pedig a harmadosztályban lett bajnok. 2003 nyarán a PMFC NB II-es bajnokcsapatának másodedzője volt, később az utánpótlásban, legutóbb pedig Zalaegerszegen dolgozott, napjainkban viszont nincs munkája…
– A futballra tettem fel az életemet – mondta a bama.hu oldalon a 44 éves Schneider Gábor. – Emberileg mindig tisztességesen, szakmailag pedig felkészülten tettem a dolgomat, ebből kiindulva tudom, hogy ez csak egy átmeneti időszak, és újra lehetőséget fogok kapni. Nem mondanám, hogy csalódott voltam, amikor a nyáron különösebb magyarázat nélkül megköszönték a munkámat, inkább csak nem igazán értem a döntést. Az U16-os csapat, amit edzettem, a PMFC együttesei közül a legjobban szerepelt az országos bajnokságban, kilencedik volt.
Tavaly nyárig tehát a pécsi utánpótlásban dolgozott az edző, majd Zalaegerszegen kötött ki, de ez a munka nem tartott sokáig.
– Októberben jöttem el Zalaegerszegről. Bár eleinte arról lehetett hallani, azért fejeztük be a munkát Mészáros Ferenccel együtt, mert nem kaptuk meg idejében a fizetésünket, nem elsősorban erről volt szó. Egyszerűen nem voltak adottak a körülmények ahhoz, hogy az általunk elvállalt szakmai munkát el tudjuk végezni, már pedig mi azért mentünk a ZTE-hez, hogy a klub újjáépítésében segédkezzünk – mesélte Schneider Gábor. – Sokáig nem mehet ez így! Bízom benne, hogy akad olyan klub, ahova azért hívnak, mert elismerik a munkámat. Szívesen foglalkoznék megint kisgyerekekkel. Az MLSZ-nek van egy olyan programja, amely óvodás pályák építését támogatja, ebben szívesen részt vennék.
