Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Pénteken rendezik a világbajnoki pótselejtezők első mérkőzéseit Európában. A legjobb nyolc csoportmásodik a már megszokott oda-visszavágós rendszerben dönti el, melyik az a négy csapat, amely csatlakozhat a 2014-es brazíliai torna mezőnyéhez. A Rangadó.hu összeállításában az elmúlt tíz világbajnokság európai érdekeltségű pótselejtezőinek érdekességeiből szemezgettünk.
Négy csapat ott volt 2009-ben is
Az idei évben a Portugália–Svédország, az Ukrajna–Franciaország, a Görögország–Románia és az Izland–Horvátország párharcokban dől el a továbbjutók kiléte. Igazán érdekes, hogy a fent felsorolt csapatok közül négy az előző kiírásban is túlórára kényszerült. A franciák, a portugálok, a görögök és az ukránok négy éve is az utolsó pillanatra hagyták a döntést, és közülük hárman – Portugália, Franciaország és Görögország – ki is harcolták a részvételt. Csupán a görögökkel összesorsolt ukránoknak kellett búcsúzniuk. Portugália a bosnyákokat győzte le, a franciák pedig az írek ellen, hosszabbításban jutottak ki az afrikai vébére.
A 4-2-es vereség is elég volt
2005 őszén Svájc 2-0-s sikert aratott a törökök elleni, hazai első mérkőzésen. A visszavágón úgy tűnt, hamar eldőlt a továbbjutás, hiszen már a második percben gólt szereztek a vendégek. Viszont Törökország fordított, 3-1 is volt az állás, majd a hajrában jött egy újabb svájci találat, így Tuncay 89. percben szerzett gólja csak a 4-2-es végeredmény beállításához volt elég. Az utolsó pillanatban továbbjutó svájciak aztán a vébén is alkottak: emlékezetes németországi szereplésük során csak az ukránok elleni, nyolcaddöntőbeli büntetőpárbajban kaptak gólt, a mérkőzések játékidejében érintetlen maradt a hálójuk – így gyakorlatilag kapott gól nélkül estek ki.
Pótselejtezőből a döntőbe
A 2002-es világbajnokságra az utolsó utáni pillanatban jutott ki a német válogatott. A többek között Michael Ballack, Carsten Jancker és Olver Kahn fémjelezte együttes az angolok mögött a második helyet szerezte meg selejtezőcsoportjában, így túlórára kényszerült. 2001 novemberében Ukrajnában először 1-1-s döntetlent ért el, majd hazai pályán 4-1-s sikert aratva jutott ki a vébére. Az utolsó pillanatban kiharcolt szereplés miatt sokan leszólták a csapatot, azonban a tornán sokak nagy meglepetésére megrázta magát, és döntőig menetelt az együttes, ahol végül 2-0-s vereséget szenvedett Brazíliától.
Tizenkettőt rúgott nekünk Jugoszlávia
Az 1998-as franciaországi világbajnokság pótselejtezői alighanem sokunk emlékeiben tisztán élnek még: ez volt a magyar válogatott utolsó nagy esélye, hogy kijusson egy világeseményre. A mieink Jugoszláviát kapták, de nem sikerült a továbbjutás. Idehaza 7-1-s vereséget mértek ránk déli szomszédaink, idegenben 5-0 lett a vége. Nem csak rólunk szólt azonban a ráadás: az ukránok ellen 3-1-s összesítéssel továbblépő horvát válogatott a világbajnokság meglepetéscsapatává nőtte ki magát, és egészen a bronzéremig menetelt a késői kvalifikáció után; a csapat legjobbja, Davor Suker pedig gólkirályi címet szerzett.
17 ezer kilométert utaztak a skótok
1990-ben és 1994-ben sem került sor európai rendezésű, illetve UEFA-tagállam által érintett pótselejtezőkre. 1985-ben viszont a biztos továbbjutók mellett egy európai országnak, Skóciának bizony messzire kellett utaznia, hogy biztosítsa tagságát az 1986-os mexikói vébén: a csapat Ausztráliával mérkőzött az interkontinentális selejtezők során. A glasgow-i első mérkőzést 2-0-ra nyerték a hazaiak, így a 17 ezer kilométerrel arrébb rendezett melbourne-i visszavágón már a 0-0-s döntetlen is elég volt.
Szoktuk a dél-amerikai levegőt
A magyar válogatottnak is kijutott a jóból az 1978-as argentínai világtorna selejtezői során: a többek között Nyilasival és Törőcsikkel felálló mieink leggyengébb csoportelsőként kényszerültek pótselejtezőkre. Az ellenfél Bolívia volt, amelyet idehaza 6-0-ra győztünk le, idegenben pedig 3-2 lett a vége, szintén a mi javunkra.
Nem álltak ki a szovjetek
1973-ban a Szovjetunió kényszerült távoli pótselejtezőre: Chilével mérkőzhettek az NSZK által rendezett világbajnokságért. Azonban a 0-0-s moszkvai első mérkőzés után nem játszották le a visszavágót. Az oroszok a találkozó helyszínét kifogásolták: az Estadio Nacional alig néhány hónappal a meccs előtt véres politikai leszámolásoknak adott helyet. A FIFA nem engedett a szovjetek kérésének, így mivel azok nem léptek pályára a találkozón, a chileiek automatikusan megnyerték a párharcot.
