Az 1986-os mexikói világbajnokság után a magyar labdarúgás szépen, lassan lekerült a világfutball térképéről. Ez a mondat elsőre talán túlzónak tűnik, pedig igaz. A válogatott azóta csak televízión keresztül nézi az Európa- és világbajnokságokat, 1996 júliusában pedig eljött a mélypont: együttesünk csupán a 87. helyen állt a világranglistán. Persze, az elmúlt negyedszázadban is összejöttek apróbb-nagyobb részsikerek, ezt jelzi, hogy 2011 szeptemberében a 27. helyen állomásozott a csapat a nemzetközi rangsorban.
A Rangadó.hu legújabb összeállításában a magyar válogatottnak az elmúlt bő 25 esztendő során elért legjelentősebb, legemlékezetesebb részsikereiből készítettünk TOP5 listát!
A felsorolás előtt egy mondat a módszertanról: mivel az elmúlt egy-két évtizedben tele volt a padlás a dicsőséges, de lényegében semmire sem jó döntetlenekkel, most inkább a győzelmek között szemezgettünk; és a közelmúltbeli találkozók nagyobb hangsúlyt kaptak, hiszen azokkal kapcsolatban még viszonylag frissek az élmények, az emlékek.
TOP5
Németország–Magyarország 0-2 (0-2)
2004. június 6. Kaiserslautern, 37 ezer néző (barátságos)
Gólszerző: Torghelle (7., 31.)
Lothar Matthäus 2004 februárjában mutatkozott be a magyar válogatott kispadján, és bár az ő szerepvállalásától sem vált különösebben eredményessé a csapat, az elvitathatatlan, hogy neki és a menedzsmentjének köszönhetően rangos ellenfelekkel játszhatott együttesünk. A németországi meccs előtt mindenki csak legyintett, hiszen négy nappal korábban még Kínában játszott a csapat, és a sok utazás, meg az időeltolódás miatt esélytelennek tűnt a jó eredmény elérése. Az egykori aranylabdás számára persze presztízsmeccs volt ez a javából, ezért alaposan felrázta a társaságot. Torghelle Sándornak az volt élete meccse, az ő duplájával összejött a nagy diadal!
Hogy nem akárkiket vert meg a magyar válogatott, arra bizonyítékul álljon itt néhány Rudi Völler kapitány csapatából: Oliver Kahn, Bastian Schweinsteiger, Christian Wörns, Jens Nowotny, Philipp Lahm, Bernd Schneider, Dietmar Hamann, Michael Ballack, Torsten Frings, Podolski Lukas, Fredi Bobics, Miroslav Klose…
TOP4
Magyarország–Olaszország 3-1 (0-0)
2007. augusztus 22. Puskás Ferenc Stadion, 35 ezer néző (barátságos)
Gólszerzők: Juhász R. (61.), Gera (tizenegyesből 65.), Feczesin (76.), illetve Di Natale (49.)
Várhidi Péter volt a szövetségi kapitány, és bizony az előzmények nem sok jót ígértek, hiszen abban az évben a norvégok, a görögök, illetve Montenegró és Ciprus is megverte a magyarokat. Aztán eljött az a bizonyos fülledt augusztusi nap, Roberto Donadoni világbajnoki címvédő csapata pedig bombaerős kerettel érkezett: Gianluigi Buffon, Massimo Oddo, Fabio Grosso, Fabio Cannavaro, Marco Materazzi, Gianluca Zambrotta, Andrea Pirlo, Massimo Ambrosini, Fabio Quagliarella, Luca Toni, Filippo Inzaghi, Alessandro Del Piero, Antonio Di Natale…
A barátságos világbajnokverés, percről-percre!
– A mérkőzés egészében nagyon fegyelmezetten, összeszedetten futballoztunk. Az edzőtáborozás tapasztalatai alapján azt vártam, hogy meg tudjuk majd szorítani a világbajnokot, de bevallom, kétgólos győzelemre azért én sem számítottam… Persze, annyi baj legyen. Büszkék lehetünk magunkra a siker miatt, de semmiképpen sem szabad túlértékelni ezt a győzelmet. Az azonban egyértelműen bizonyította ez a siker, hogy érdemes bíznunk a fiataljainkban – nyilatkozta Várhidi Péter.
A közelmúltban ezt a meccset is szóba hozták a bundabotrány olasz vonalával kapcsolatban, de ameddig csak lehet, szeretnénk megőrizni a tiszta győzelem illúzióját!
– Semmi bizonyíték nem lehet erre! Ha bármilyen manipuláció lett volna, az már kiderült volna – mondta tavaly Várhidi Péter. – Van egy olyan eredmény, amire büszke lehetünk, hiszen kevés alkalommal vertük meg az aktuális világbajnokot, erre nemhogy örülnénk ennek, hanem felhozunk olyan híreket, amelyek sehol Európában nem jelentek meg. Ezért a sikerért a magyar válogatott megdolgozott, és nagy örömöt szerzett a drukkereknek. Felháborító, hogy bárki megkérdőjelezi a magyar játékosok tisztaságát, az pedig, hogy az olaszok mit csináltak, kit érdekel. Erre a győzelemre valóban büszkék lehetünk, és ezt nem kellene elvenni.
TOP3
Magyarország–Törökország 3-1 (1-1)
2012. október 16. Puskás Ferenc Stadion, 25 ezer néző (világbajnoki selejtező)
Gólszerzők: Koman (31.), Szalai (50.), Gera (tizenegyesből 57.), illetve Erdinc (22.)
A közelmúlt legnagyobb sikerét rangsoroltuk a harmadik helyre! Tény, hogy a török válogatott mögöttünk van a világranglistán, és napjainkban meg sem közelíti a 2002-es világbajnoki bronzérmes csapat erősségét, de az előző húsz év rossz eredményei miatt tartottunk a tavaly őszi találkozótól. Mi tagadás, ha félóra elteltével nem jön Koman potyagólja, valószínűleg vendégsiker születik, de szerencsére nem így történt, s a magyar válogatott végre képes volt hátrányból fordítani, és átlépte a saját árnyékát!
Törökverés magyar módra, percről-percre!
A Rangadó.hu szakértője így látta a meccset!
TOP2
Magyarország–Svédország 2-1 (1-0)
2011. szeptember 2. Puskás Ferenc Stadion, 25 ezer néző (Európa-bajnoki selejtező)
Gólszerzők: Szabics (44.), Rudolf (90.) illetve Wilhelmsson (60.)
Pedig Hajnal Tamás felső lécre bombázott büntetője után, a 18. percben mindenki lemondóan legyintett… De aztán szerencsére akadtak még emlékezetes pillanatok a meccsen, és ezekből végre a magyar válogatott jött ki jól! Szabics Imre leheletfinom megoldása felejthetetlen, a legvégén Rudolf Gergely gólja kellett a szép este megkoronázásához! Bár a svédek 1994-es aranykora is odébb van már, a világranglistán stabilan előttünk járnak, és a mieink számra 16 évig legyőzhetetlenek voltak. Már a finnországi győzelem során, illetve a hollandiai 5-3-as meccsen is látszott, hogy van fantázia az Egervári-csapatban, de a jelenlegi csapatnak ez volt az eddigi legnagyobb sikere. Részsikere…
A svéd-átok megtörése, percről-percre!
TOP1
Finnország–Magyarország 1-1 (0-0)
1997. október 11. Helsinki, 32 ezer néző (világbajnoki selejtező)
Gólszerzők: Sumiala (62.), illetve Moilanen (öngól 90.)
Bár megígértük, hogy kihagyjuk a döntetleneket, de nem is konkrétan a finnek elleni, idegenbeli iksz miatt választottuk ezt az elmúlt 25 évének legnagyobb sikerének, hanem azért, mert ez volt az egyetlen alkalom, amikor összejött a mieinknek a pótselejtező valamelyik kvalifikációs sorozatban! A számok és az eredmények márpedig makacs dolgok, főleg a sportban, úgyhogy vitathatatlanul ez a legnagyobb részsiker a mögöttünk hagyott negyedszázadban.
Jari Litmanen és Sami Hyypiä volt Richard Möller-Nielsen szövetségi kapitány csapatának két emblematikus figurája, a mieinknél pedig Csank János a következő összeállítás mellett döntött: Sáfár Szabolcs – Lőrincz Emil, Sebők Vilmos, Lipcsei Péter, Keresztúri András, Mracskó Mihály, Nyilas Elek (Horváth Ferenc), Halmai Gábor, Egressy Gábor (Dombi Tibor), Kovács Zoltán (Illés Béla), Orosz Ferenc! Mai szemmel már szenzációs retro-válogatottnak számít, de a fizika törvényszerűségét meghazudtoló finn öngólt egyszerűen képtelenség megunni! Muszáj újra és újra megnézni…
A feladat adott volt: a hazaiak számára csak a győzelem volt elfogadható, a mieink már egy döntetlennel is versenyben maradtak. A szakadó esőben lejátszott mérkőzésen a magyarok kezdtek jobban, a finnek csak a félidő felétől kerültek némi mezőnyfölénybe, ám nagyobb helyzetet akkor is a mieink hagytak ki: a 20. percben Kovács Zoltán öt méterről a kapu mellé pöckölt.
A második játékrészben az északiak kerültek fölénybe, az 55. percben Juha Reini fejesét Sáfár Szabolcs óriási bravúrral tolta kapufára, ám hét perccel később már tehetetlen volt: egy szögletet követően Antti Sumiala talált a kapuba. Az ítéletidő ellenére tombolt a stadion! Richard Möller-Nielsen további támadásokra buzdította játékosait, akik mentek is előre becsülettel, előbb Sumiala, majd Litmanen próbálkozásánál védett Sáfár. Csank János mindent megpróbált az egyenlítés érdekében, az utolsó félórában pályára küldte Illés Bélát, Horváth Ferencet és Dombi Tibort, de ez sem segített a magyar válogatott támadójátékán.
Amikor pedig már mindenki a hármas sípszót várta, csoda történt! Egy szögletet követően Keresztúri, Halmai, Sebők útvonalon haladt a labda. Sami Hyypiä kétségbeesetten menteni akart, de Oroszt találta el. Az MTK csatáráról a finn kapu felé pattanó labdát Mahlio próbálta kivágni, de pont az előtte bukdácsoló Moilanent találta el, akinek a hátáról a kapuba vánszorgott a labda!
Az már csak a sors furcsa fintora, hogy az elmúlt 25 év legnagyobb részsikere az elmúlt 25 év legnagyobb kudarcához, a Jugoszlávia elleni pótselejtezőhöz vezetett, amit itthon 7-1-re, idegenben pedig 5-0-ra buktak el a mieink…
