A 2016-os Európa-bajnokságon Horvátország, Wales és Magyarország egyaránt a legjobb 16 között végzett, s most e hármas az akkori tornán szintén résztvevő Szlovákiával együtt egy csoportban szerepel a 2020-as Európa-bajnoki selejtezőin. A négyes Azerbajdzsánnal kiegészülve küzd március 21-től november 19-ig a két továbbjutó hely valamelyikéért. Ebből akár arra is következtethetnénk, hogy a magyar labdarúgó-válogatott, amelyet akkoriban a legjobb 20 között tartotta számon a FIFA, ellenfeleihez hasonló eséllyel áll a rajtvonalnál.
Három év alatt csak magyar szempontból romlott a helyzet
Idegenben és az ellen a szlovák válogatott ellen kezdjük a selejtező-sorozatot, amely 23 hellyel megelőzve az 52. helyig lecsúszó magyart, momentán a 29. a világranglistán. A csütörtök esti, nagyszombati derbi után három nappal pedig Budapesten fogadjuk déli szomszédunkat, a legutóbbi vb-ezüstérmesét, a világranglista 4. Horvátországot. Wales is magasan ver minket (19.), így csoportunkból egyedül az Azerbajdzsán (108.) elleni párharc tűnik kötelező győzelemnek.
Az egyes válogatottak aktuális piaci összértéke, a játékosok klubjai, az ott elfoglalt pozíciójuk, szerepük sem teheti optimistábbá a magyar szurkolót.
- Horvátország válogatottja 396,2 millió eurót ér, benne La Liga-, Premier League-, Seria A-, Bundesliga-sztárokkal.
- Wales 267,05 millió eurós értékkel a második, oda elsősorban angol első-, és másodosztályú csapatokból válogathat labdarúgókat Ryan Giggs kapitány,
- de Szlovákiának sincs oka a panaszra a maga 173,4 millió eurójával, Hamsikkal, Pekarikkal, Dudával…
- A magyar válogatott piaci értéke bő harmada a szlovákénak, de úgy, hogy az 55,25 millióból 15-öt a frissen honosított Willi Orban visz el egymaga.
- Azerbajdzsán 13,58 millióval és jelentősebb légiós nélkül lóg ki itt is lefelé a csoportból.
Sajnos az sem túl biztató, ha a magyarok egyes válogatottak elleni mérlegét vesszük górcső alá.
- Szlovákia ellen még nem sikerült a magyar válogatottnak győztesként elhagynia a pályát (0-2-2).
- Horvátországot is csak egyszer vertük meg, 1940-ben, még Horvát Bánság néven (1-6-3),
- de Wales ellen is negatív a mérleg (3-2-5).
- Az azeriekkel szemben viszont makulátlan a mutatónk (5-0-0).
A fenti tények, ha nem is döntik eleve romba a magyar Eb-részvételi álmot, de
Mitől jobb a szlovák futball a magyarnál?
A csütörtök esti mérkőzést megelőzően obligát kérdés: hogy a bánatban állhat ennyivel a magyar előtt az a szlovák futball, amelyiknek gyökere, történelme a magyarhoz képest jelentéktelen, lényegét tekintve a hozzánk hasonlóan a „közép-európai stílushoz”, a „dunamenti iskolához” tartozó cseh futball leágazása, halovány utánzata?
Amikor 1993-ban Csehszlovákia kettévált, a többség értetlenül állt a tény előtt, hogy az elvileg egyazon szintről induló cseh és szlovák futball közül a cseh rövid idő alatt válogatott, majd klubszinten is sikereket ért el, míg Szlovákia másfél évtizedig az európai középmezőnyben bukdácsolt – ami lényeges, innen nézve úgy gondoltuk, mögöttünk.
Aztán északi szomszédunk az önállósodás után 10-15 évvel feltámadt.
Holott a szlovák futballfejlődés az elmúlt 26 évben spontán, önszerveződve, különösebb szövetségi ráhatás nélkül jött létre. Az elmúlt évek válogatott sikereit – 2010-ben kijutottak a vb-re, és a legjobb 16 között végeztek, 2016-ban az Eb-n lettek a tizennegyedikek – annak köszönheti, hogy ugyan náluk nincs és nem is volt közép-, és hosszútávú stratégiai program, nincs infrastruktúra-fejlesztés, összességében messze nincs annyi pénz, mint a magyar futballban, alacsonyabb szintű az edzőképzésük, a csehekkel szemben nem valósítottak meg semmi szellemi innovációt (lásd a keretest), ellenben markánsan kitartottak az egyszerű, kondícióra, küzdelemre, sebességre, keménységre épülő stílusuk mellett.
A szlovák futballban a többség egységesen gondolkodik a labdarúgásról, következésképpen, ha nem is rafinált edzői húzásokkal, világújító játékfelfogással, mégis egy irányba navigálják hazájuk labdarúgását.
Ehhez képest Magyarország hiába rendelkezik immár a térség magasan legjobb infrastruktúrájával, az állandó múltba révedés, a hajdani sikerek után való vágyakozás mellett nem vesszük észre azt a primitív, egyszerű bármely sportra érvényes praktikát, amivel spontán és már-már véletlenszerűen is lehet sikereket elérni
A magyar futball 2-3 évente cseréli le az edzőképzés vezetőjét, s vált ezzel óhatatlanul irányt a szakmai képzés. Az egyik államilag dotált akadémia a spanyol, a másik a holland, a harmadik német, a negyedik épp az olasz stílus adaptálásában hisz, ezen belül gyakran az egyes korosztályos edzők is más-más irányvonalban bíznak. Így az utánpótlásunk ahány, annyiféle, de
Eközben a szlovák futball az elmúlt évtizedben képes volt
- Hamsikot Nápolyig,
- Dubravkát Newcastle-ig,
- Skriniart Milánóig,
- Skrtelt Liverpoolig,
- Hubocant Marseille-ig,
- Hanckót Firenzéig,
- Lobotkát Vigóig,
- Kuckát Parmáig,
- Makot Szentpétervárra, a Zenitig menedzselni (Skrtel és Hobocan közülük lemondta a válogatottságot).
Mindennél beszédesebb azonban az tény, hogy a Dárdai Pál által irányított Bundesliga-középcsapat, a Hertha Berlin szekerét nem két magyar, hanem két szlovák – Pekarik, Duda – tolja stabil kezdőként és nem azért, mert a válogatottunkat 2014-ben helyes pályára állító magyar szakember utálja a honfitársait.
Fotó: Dpa / AFP
Akkor mégis miben bízhatunk?
Az olyan elcsépelt mondásokon kívül, minthogy egy-egy szlovák-magyar olyan, mint az Újpest-Fradi, ahol sosem a tabellán (világranglistán) elfoglalt pillanatnyi hely dönti el a mérkőzés kimenetelét, hanem az, hogy aktuális 90 percre ki tudja jobban felszívni magát, tán abban bízhat a magyar szurkoló, hogy Marco Rossi eddigi munkásságával azt bizonyította, nem komplikálja túl a játékot, mert tudja, nincs kivel.
Viszont bízik a kerettagokban, ugyanakkor nem rak nagy terhet az egyes játékosokra, ám mindenkinek pontosan meghatározza és el is magyarázza a feladatát. A játékosok korábbi mérkőzések utáni nyilatkozatai alapján az látszik, mindenki tisztában van az aktuális taktikával, egyesével is tudják a szerepüket, legfőképp elfogadják a csapaton belül elfoglalt helyüket. Ha a kapitány elképzeléseit csütörtök este is sikerül megvalósítaniuk, a papírforma ellenére szerezhet ponto(ka)t a magyar válogatott.
Kiemelt kép: Laurent Dubrule / EPA / MTI
