Vasárnap este hosszú évtizedekig tartó böjtöt tört meg a magyar válogatott azzal, hogy kettős győzelemmel búcsúztatva Norvégiát kijutott a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságra pótselejtezőn. A mieink 1986 után lehetnek ott újra egy világeseményen.
A mérkőzés értékelésére ezúttal két szakértőnket kértük meg. Glázer Róbertet és Tiber Lászlót az Európa-bajnoki szereplésről is kérdeztük.
– Egy korábbi nyilatkozatomban azt mondtam a párharc előtt, hogy ne a hazai mérkőzésre fókuszáljunk, hanem az oslói meccsre. Ha ott gólt rúgunk, ne adj’ Isten nyerünk, akkor nagy sanszunk lesz hazai pályán továbbjutni. A norvég csapatról az volt a véleményem, hogy többet képzelnek magukról, mint amekkora a játéktudásuk. A FIFA-ranglistán is mögöttünk vannak… Nagyobb önbizalommal rendelkeztek, nagyobb klubcsapatokban játszanak a játékosaik, ezért sokkal többet képzeltek magukról. Úgy véltem, ha fizikálisan jobban tudunk teljesíteni ott a hidegben, akkor tovább tudunk jutni. Be is bizonyosodott ez. Olyan nagy futballt nem játszott a norvég csapat, amitől félnünk kellett volna. A kinti meccsen úgy láttam, nagyon egységes volt a válogatottunk, szép gólt lőttünk. Megmondom őszintén, én ezekre gondoltam a román, a görög és az északír meccsek előtt is: olyan húzások kellenek, mint például Nagy Ádám szerepeltetése, vagy ahogy most megtalálták Kleinheislert – mondta a Rangadó.hu állandó szakértője, Glázer Róbert, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya.
A 65 éves szakember az oslói gólszerző, Kleinheisler Lászlóra külön is kitért.
– Már egész fiatal kora óta lehetett látni, hogy nagy tehetség. Amikor a Puskás Akadémia bajnokságot nyert, gyönyörű, hatalmas nagy gólokat lőtt. Meglepő húzás volt a csapatba állítása, de nagy pozitívum is lett a játéka. Visszatérve a norvégiai meccsre: meglepő összeállításban futott ki a csapat. Nagyon kombinatívan játszott a jobb oldalunk, ha ezt többször csináltuk volna meg, akkor még jobban éreztem volna magam. Sokszor elhadartuk a labdát, valami idegesség futott végig rajtunk, de lehetett látni, hogy játéktudásban, a földön meg tudjuk verni a norvégokat. Hozzátenném, féltem tőle, hogy amikor én voltam megbízott szövetségi kapitány, valamint amikor Mészöly Kálmánnal kint voltunk Norvégiában – oda-vissza 0-0-t játszottunk –, akkor fejpárbajban mindig megvertek minket. Most viszont ebben is felvettük a harcot. Kimondottan agresszív, jól játszó magyar válogatottat láttunk, én már ezután a meccs után azt mondtam, hogy mivel nyertünk egy-nullra, továbbjutott a csapat. Nagyon bíztam benne.
Glázer Róbert a vasárnapi találkozón is sok pozitívumot látott, ezek egyike a közönség és a válogatott egymásra találása.
– A visszavágón a hangulat, a hozzáállás remek volt. A sajnálatos tragédiák, amik a magyar labdarúgást érték, illetve a párizsi események is még inkább feltüzelték a csapatunkat, és hellyel-közzel vasárnap is nagyon szépen játszottunk. Annyi volt a hiányérzetem, hogy kicsit megint kapkodtunk, például a bekapott gólnál. Ha bátrabban játszunk, akkor még nagyobb fölénnyel is nyerhettünk volna. Telhetetlennek viszont nem szabad lenni. Végre hosszú idő után egy ki-ki meccsen olyan egységet láthatott az ember, ami fantasztikus, szívet melengető volt. Hosszú idő után – igaz, egyelőre csak a válogatottnál – egymásra talált a közönség és a csapat. A tömeg nagyon szereti ezt a csapatot, amely tesz is ezért, csúszva-mászva megy előre. Ezzel már eredményt értek el. Bízom benne, hogy a klubcsapatainkra is hatással lesz ez, ugyanígy elfogadja az együtteseket a saját közönsége, és nyilván a teljesítmény függvényében is, megint telt házas meccsek lesznek a bajnokságban is. A válogatottunkra visszatérve: a két mérkőzés alapján egyértelműen, teljesen megérdemelten jutott ki az Európa-bajnokságra.
Glázer Róbertet az Európa-bajnoki szereplésünkről is kérdeztük.
– Nem én találom fel a spanyolviaszt, ha azt mondom: mint ahogy a klubcsapatoknál, úgy a válogatottnál is vegyük elő a fiataljainkat. Adjunk nekik lehetőséget, hiszen másképpen soha az életben nem fogjuk megtudni, hogy mi lakozik egy-egy tehetséges gyerekben. Most is bebizonyosodott ez: jó pár nagyon fiatal játékos lépett pályára a válogatottban, és bizonyították, igenis lehet rájuk számítani. Az Európa-bajnokságig valószínű, hogy egy vagy két hasonlóan tehetséges fiatal fókuszba kerül, őket is nyugodtan be lehet tenni. Úgy érzem, akár már most le lehet szűkíteni a keretet is, de ezt majd a mindenkori kapitány teszi meg, aki minden bizonnyal Bernd Storck lesz. Ilyen húzásokkal meg lehet lepni a világot is. Például azt ki gondolta volna, hogy Nagy Ádám úgy a Ferencvárosban, mint a válogatottban már most sztenderd játékos lesz – igaz, nekem személy szerint már az első perctől kezdve tetszett a játéka, amikor láttam a Fradiban. Hasonló mentalitású játékosokkal lehet szép eredményt elérni az Európa-bajnokságon is. Úgy érzem, most áttört valami gát. Eddig mindig volt bennünk valami félsz, kellett, hogy azt sugalljuk, hogy igenis nyerhető ez a norvég meccs, verhető ez az ellenfél. Az elmúlt harminc évben kicsit mindig pesszimistábbak, beszariak voltunk, nem mertük felvállalni azt a játékot, ami bennünk van. Most a játékosok kihozták magukból ezt, és lám, kijutottunk az Európa-bajnokságra. Ha a keret együtt marad, jól felépítik, akkor ott kint is érhetünk el meglepetéseket.
Tiber László a párharc előtt nem gondolta volna, hogy kettős sikerrel lépünk túl a norvégokon, de azt hozzátette, ismerve ellenfelünk erejét, a továbbjutásban nagyon bízott.
– Arra én sem számítottam, hogy kétszer legyőzzük a norvégokat, abban viszont nagyon bíztam, hogy a két meccs alapján jobbak leszünk, és kijutunk az Európa-bajnokságra. Őszintén bíztam benne, hiszen semmiben nem tartottam jobb csapatnak a norvégokat, mint a magyar válogatottat. A sikerünk egyik oka talán az volt, hogy mindkét meccsen gólt tudtunk rúgni, illetve a másik, hogy a már Dárdai Pállal elkezdett, fegyelmezett, racionális védőjátékunk megadta az alapot ahhoz, hogy stabilak maradjunk, és ugyan kis szerencsével, de ez Norvégiában is jól működött, így nem kaptunk gólt. Ez lehetővé tette, hogy a második meccsen mi játsszunk előnyben, amit meg is tudtunk oldani hasonlóan jó védőjátékkal és fegyelmezett játékkal – mondta a Rangadó.hu állandó szakértője, Tiber László, a Videoton és a Siófok egykori válogatott játékosa.
Tiber Lászlótól is megkérdeztük, vajon mire lehet képes ez a keret az Európa-bajnokságon?
– Messze van még a nyári franciaországi Európa-bajnokság. Azonban meggyőződésem, hogyha ugyanilyen következetes munkával, ugyanúgy figyelve a magyar NB I-et, mint a külföldön játszó játékosokat, viszonylag bő kerettel, tudatos szakmai munkával az Európa-bajnokságon sem okozunk csalódást.
