Válogatott

A magyar futball fényes jövője: ne is álmodozzunk!

Korosztályos válogatottaink eredményei alapján imádkozhatunk, hogy most sikerüljön a kijutás a felnőtteknek, mert azután sokáig nem fog.

Kapcsolódó cikkek

A magyar válogatott számára még megvan az esély, hogy kijusson az Európa-bajnokságra. A norvég válogatott elleni pótselejtező sikeres megvívása bravúr lenne, egybehangzó vélemények szerint pedig lökést adhatna az egész magyar futballnak. Hogy a kijutástól valóban jobb lenne-e minden a közeljövőben, az legalábbis kérdéses: elég, ha megnézzük a közvetlen utánpótlás legjobbjainak elmúlt havi eredménylistáját.

A nagy csapattal ellentétben ugyanis a fiatalok már biztosan lemaradnak a korosztály kontinenstornájáról – és a felkészülési meccsek eredményei sem sok jóval kecsegtetnek. Bár az edzői nyilatkozatok némelyikét olvasva olyan érzésünk is lehet, mintha minden a legnagyobb rendben volna…

U21: Albánia ellen semmi sem működött

U21-es válogatottunk két Európa-bajnoki selejtezőt játszott a közelmúltban. Az elsőn a papírformának megfelelően alulmaradt a kontinens egyik legerősebb utánpótlásával rendelkező Portugália ellen. A portugálok fiataljai közül többen már évek óta az európai topligák felnőtt csapataiban edződnek (és lépnek pályára bajnoki meccseken), így ez az eredmény önmagában nem szégyellnivaló.

– A hozzáállással elégedett vagyok, minden meccsünket ilyen szellemben kell megvívnunk, mint a mait – mondta a mérkőzés után Robert Kilin szövetségi edző az MLSZ honlapján. – Aki ránéz az ellenél játékosainak klubjaira, hátterére, láthatja, hogy a kétgólos vereségünk elsősorban a tapasztalat és a magasabb szintű futball hiányának tudható be. Nálunk akad, aki a magyar harmadosztályban futballozik, míg a portugálok többsége igen magasan jegyzett csapatban szerepel hétről-hétre. Szégyenkeznünk nem kell a teljesítményünk miatt, most már teljes mértékben a következő feladatra kell koncentrálnunk.

A jelek szerint hiába koncentráltak: hazai pályán kétszeri egyenlítéssel sikerült döntetlenre menteni az Albánia elleni meccset. Pedig a magyar csapatba ekkor visszatért a felnőtt válogatott keretébe is behívott Márkvárt Dávid és Kalmár Zsolt – hiába. Négy selejtezőn négy pontunk van így (Lichtensteint vertük szeptemberben), az albánok előttünk vannak, a portugálokról nem is beszélve.

– Csalódott vagyok, de nem elsősorban az eredmény, hanem a mutatott játék miatt. Az volt a célunk, hogy nemzetközi színvonalon futballozzunk, de alapvető dolgokat nem tudtunk megvalósítani a pályán. Nem volt meg a kellő szervezettség, fegyelmezettség, koncentráció a játékunkban, az erőnlétünk sem volt megfelelő, ezek a szomorú hiányosságok sokkal fontosabbak annál, hogy az eredmény is elmaradt a várakozástól – nyilatkozta a találkozót követően Robert Kilin.

Azért egy kicsit érdemes megállni és elgondolkodni: ha a fenti felsorolt tényezőkben (amelyek a modern futball nagyjából minden összetevőjét magukban foglalják) tényleg ennyire elmaradunk a kívánt szinttől – akkor miben bízhatunk a jövőben? Újabb létszámemelésben a nagy tornákon?

U19: Szlovák szőnyegbombázás

Egy korosztállyal lejjebb sem rózsás a helyzet: U19-es csapatunk már elbúcsúzott az Európa-bajnoki selejtezősorozattól, a horvátországi selejtezőtornán Montenegró 3-0-ra oktatta a mieinket, majd a házigazda horvátok elleni hősies 1-1 sem volt elég az elitkörbe kerüléshez. A nyáron kinevezett német szakember, Sören Osterland máris elbúcsúzott a magyar futballtól – mert Stefan Effenberg hazahívta a Bundesliga II-es Paderbornhoz másodedzőnek… Mintha az MLSZ koncepciója – miszerint egy jól működő futballkultúrából importált szakemberekkel lendíti fel a hazai utánpótlást – kissé esetlegesen működne (erre amúgy Bernd Storck tevékenysége is példa).

Úgyhogy a Szlovákia elleni, immáron barátságos meccseken Németh Antal szövetségi edző ült a kispadon – sok öröme nem lehetett, mert a saját selejtezőikre készülő szlovákok előbb 3-2-re, majd 5-1-re verték meg a magyar válogatottat. Ahogy mondani szokás: azért voltak biztató jelek… Az első meccs után megtudtuk, hogy „a kapott gólokat komoly hibák előzték meg” és „nem bírtuk végig a magas iramú mérkőzést”, a második, nagyobb zakó után pedig így szólt az értékelés:

– A szlovákok az első félidőben sokkal jobban játszottak nálunk, motiváltabbak voltak, agresszívebben futballoztak, ennek eredményeképpen már a szünetig eldöntötték a mérkőzést. A második félidőre rendeztük a sorokat, összeszedettebbek voltunk, vezettünk veszélyes támadásokat, és úgy tűnt, szorosabbá tudjuk tenni a meccset, de ehelyett a hajrában kapott két góllal nagy különbségű lett a hazaiak győzelmet.

Van tehát mibe kapaszkodni: 0-3 után képes összeszedni magát a csapat. Sajnos ez például a selejtezőben, Montenegró ellen nem derült ki – összességében tehát ebben a korosztályban sem tartunk sehol. A csapat nagyobb részét egyébként az egyik legjobbnak mondott hazai műhely, a Puskás Akadémia adja.

U18: Minden remek, csak az eredmény nem

U18-asaink bezzeg sokkal jobban teljesítettek! Legalábbis, ha hinni lehet Belvon Attila szövetségi edzőnek, aki a Montenegró elleni 1-1-es barátságos meccs után igen elégedetten nyilatkozott:

– A csapat tökéletesen megvalósította a megbeszélt taktikát, végig mi domináltunk, labdabirtoklásban elképesztő fölényben voltunk és nagyon sok kombinatív támadást vezettünk, de mindez nem sokat ér, ameddig az eredményben nem látszik meg a jó mezőnybeli teljesítmény. El kell jutni oda, hogy ne csak a játék képe legyen domináns, röviden: meg kell tanulnunk nyerni.

Tehát tökéletesen megvalósított taktika, játékbeli fölény, dominancia – csak azok a nyavalyás gólok ne volnának. Meg az eredményjelző. Merthogy néhány nappal korábban meg az állt rajta: Magyarország–Montenegró 0-1. Az első meccsen tehát még a gól sem jött össze (igaz, nem tudjuk, akkor is tökéletes volt-e a dominanciánk mezőnyben).

Összegezve: három korosztályban lejátszottunk az elmúlt hónapban nyolc mérkőzést, ebből Lichtensteint sikerült egyszer megverni. Korosztályos tornára kijutni reménytelennek tűnik, ehhez képest a felnőtt válogatott pótselejtezős esélye maga a nagybetűs siker. De hogy mi lesz, ha a Storck-csapat kiöregedőben lévő kulcsemberei visszavonulnak a válogatottól, abba most ne gondoljunk bele. A novemberi kvalifikáció azért (is) lenne óriási dolog, mert a jelek szerint utána megint hosszú évekig a közelében sem leszünk hasonló lehetőségnek.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik