1967 és 1979 között szerepelt a Ferencváros színeiben Bálint László. A hátvéd 1972-ben – a magyar válogatott történelmében eddig utoljára – megjárta az Európa-bajnokságot is, összesen 76-szor játszott a címeres mezben. A Rangadó.hu edzés közben érte el a még mindig fiatalos “Bárót”.
– Miként emlékszik vissza az 1972-es tornára?
– Belgiumban négycsapatos tornát rendeztek, és nekünk jelentős esélyünk volt a döntőbe jutni – 14-2-es kapuralövési arány és egy kihagyott tizenegyes mellett 0-1 lett a meccs vége a szovjetek ellen. A döntőben nagyon nehéz dolgunk lett volna az NSZK-val – Beckenbauer és Gerd Müller csapata – szemben. De ez már a múlt, 43 éve nem voltunk Eb-n. Ideje lenne!
– Milyen érzései vannak a kijutással kapcsolatban? Sikerülhet?
– Nagyon drukkolok. Remélem, hogy sikerül legjobb harmadikként kvalifikálni, mert az elmúlt meccseket tekintve nem nekünk állna a zászló a pótselejtezőn. Hétfőn végignéztem a spanyol-ukrán meccset. Szerencse, hogy “C-csapattal” is meg tudták verni a kijutásért játszó szomszédokat. Ha a keddi eredmények jól alakulnának, még pezsgőt is bontanék…
– Amennyiben mégsem, akkor nem ad sok esélyt a pótselejtezőn?
– Az nagyon “meleg” lenne. Nem játszunk jól, őszintén meg kell mondani, még Feröer ellen is szenvedtünk egy órán keresztül. Böde Dániel itthon megmentett minket, de Görögországban már ő sem tett hozzá sokat a meccshez.
– Fordítsuk meg: ha kvalifikálunk, milyen célt tűzne ki a mieink elé az Európa-bajnokságon?!
– Bizakodunk, a remény hal meg utoljára, satöbbi, de őszintén szólva nincsenek olyan egyéniségeink, akik meghatározóak lehetnének egy Eb-n. Se csatársor, se elfutások, hátul is elég nehézkesek vagyunk. Azt mondják, van küzdés, hajtás…úgy gondolom, ez alapvető a mai futballban. Kérdem én, futás nélkül lehet futballozni?! Egy profi játékost azért megdicsérni, hogy fut, harcol, fegyelmezett, elég abszurd. Nem látni, mi is lenne a mi erényünk. Németh Krisztián villog, vele nincsenek gondok, Dzsudzsák viszont már nem alkotott maradandót, jelentősen többet várnánk tőle. Az ukránok tegnap pazar játékkal sem tudtak (egyenes ágon) kijutni, mert ilyen erős a mezőny, akkor mit remélhetnénk mi, milyenek a többiek?!
– Mást várna a szövetségi kapitánytól? Mától kezdve nyolc hónap van a tornáig. Kijutás esetén váltana akár most, akár a télen, még időben?
– Erre nem tudok válaszolni, mert fogalmam sincsen arról, hogyan dolgozik, egyetlen edzését sem láttam – bár szerettem volna. Ugyanakkor ez nem az én, hanem az elnökség dolga, még ha meg is kérdezhettek volna erről. Elfogadom a döntésüket és drukkolok, bármi is legyen.
