Válogatott

Csak a védekezésünk ragyogó

A Rangadó.hu szakértője, Nagy László az északírországi meccsen sok játékosunktól többet kapott, mint amennyit várt.

Kapcsolódó cikkek

A magyar válogatott a hosszabbítás pillanataiban kapott góllal 1-1-et játszott Észak-Írország vendégeként az Európa-bajnoki selejtezősorozat nyolcadik fordulójában.

A hazaiak – akik azzal a tudattal léptek pályára, hogy győzelemmel kijutnak a kontinensviadalra – a várakozásoknak megfelelően nagy lendülettel kezdték a mérkőzést, a magyarok erejét teljességgel felemésztette a védekezés. Az északírek a megszokott játékstílusuk bemutatva elsősorban szélről próbálkoztak a labda középre ívelésével, de a magyar védők állták a sarat, nem bizonytalankodtak, határozottan szabadítottak fel.

Bernd Storck szövetségi kapitány sem húzott váratlant, a biztos védekezésből kellett volna gyors megindulásokkal támadást vezetni, ezzel szemben sokszor percekig nem volt a labda a magyaroknál, mert az indítások nem voltak pontosak, vagy a hazai játékosok nyerték a fejpárbajokat. A félidő derekára megszűnt a szigetországiak meddő mezőnyfölénye, a magyar védők hátul próbálták járatni a labdát. A találkozó első félideje annyiban hasonlított a románok elleni meccshez, hogy a riválisnál volt többet a labda, ugyanakkor helyzet tulajdonképpen egyik fél előtt sem adódott.

A második félidőt jobban kezdték a mieink, néhány szép akció futott végig a bal oldalon, de a beadások nem érkeztek pontosabban, mint a riválisnál, úgyhogy Királyhoz hasonlóan McGovernnek sem akadt komolyabb dolga. Ahogy múlt az idő, ha nagy kockázatot nem is vállalt a magyar csapat, de egyre bátrabban futballozott, ezt jelezte, hogy előbb Kalmár, majd Gera lőhetett ígéretes helyről, de mindketten célt tévesztettek. A magyar fölény aztán egy kapushibának köszönhetően góllá érett: Dzsudzsák szabadrúgásból ívelt középre, az északír kapus kezéből kicsúszott a labda, amelyet így Guzmics vágott a hálóba (1-0).

A hátralévő időben az északírek ugyan támadtak rendületlenül, de idegesen játszottak, így nem sok veszélyt jelentettek, ráadásul Chris Baird a szabálytalansága után még reklamált is, így kiállíttatta magát. Amikor már úgy tűnt, hogy a magyar válogatott sorozatban hatodik tétmérkőzését is megússza kapott gól nélkül, akkor Király csak kiütni tudott egy lapos lövést, a kipattanóból pedig Lafferty közelről megszerezte csapat egyenlítő találatát (1-1).

Ezzel továbbra is a pótselejtezőt érő harmadik helyen áll csoportjában együttesünk, de jelentősen csökkent az esélye, hogy előrelépjen a biztos részvételt jelentő első két hely valamelyikére. Bernd Storck szövetségi kapitány második meccsén is egy pontot szerzett a csapata, a magyarok öt tétmérkőzés után kaptak ismét gólt, Észak-Írországban pedig először nem győztek. A magyarok október 8-án Feröer-szigetek válogatottját fogadják, majd három nappal később Görögországban zárják a csoportküzdelmeket.

A mérkőzést a Rangadó.hu állandó szakértője, Nagy László, az Újpest olimpiai bajnok játékosa, majd vezetőedzője értékelte:

Az utolsó utáni pillanat megfosztott minket a győzelemtől, egyetlen kihagyás elég volt, hogy két pontot elveszítsünk. Pedig a magyarok ezen a mérkőzésen – ahogy a többin is – jól megoldották a védekezés részét, de egy figyelmetlenség elég volt. Az egész meccsen az amúgy nem jól játszó Lafferty fejét keresték a hazaiak, és a végén egyedül maradt…

Ami a csoport élmezőnyét illeti, megmaradtak a különbségek, Finnország viszont némileg felzárkózott. Bármi lehet még a végén, de a harmadik hely még mindig csapatunk kezében van. Ragyogóan megoldjuk a védekezést, ha ebből át tudnánk menni támadásba, és normális akciókat vezetnénk, sokkal eredményesebbek lehetnénk.

A második félidőben már több lehetőségünk volt, de nem birtokoltuk annyit a labdát, amennyit kellene. Egy ilyen ívelgető csapat ellen a földön kellene tartani a labdát, és rövid, gyors passzokkal játszani. Addig nem fogunk jobb eredményeket elérni, amíg a középpályán és támadóposztokon nem oldjuk meg jobban a játékot, hiszen ma a kapura alig voltunk veszélyesek.

A románok ellen is bátortalanul mentünk a kapu felé, őriztük a döntetlent, nem tudom miért. Ma megadatott a győzelem lehetősége az északír kapus hibája után – persze, csak annak van szerencséje, aki tesz is érte –, a védőink normálisan lehozták a meccset, ám a támadások végén nem tudtunk gólt szerezni, ez pedig eredménytelenséget szül.

Legjobb harmadikként van esélyünk kijutni, mert a pótselejtező nagyon lutri. Ma este jobbat kaptam a hazai bajnokságban játszóktól, illetve a külföldön nem játszó légiósainktól is, mint amit vártam – mondta végül Nagy László.

Olvasói sztorik