Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Berettyóújfalu elleni bajnoki döntőben összesítésben 3-1-re maradt alul a Rába ETO teremlabdarúgó-csapata, amely így négy év után bukta el az aranyérmet. A győriek számára a legnagyobb csalódást talán az okozhatja, hogy a második hely nem jogosítja őket nemzetközi kupaszereplésre, tehát lemaradnak az UEFA Futsal Cup következő kiírásáról. A Rangadó.hu megkereste Drucskó Zoltán ügyvezető elnököt, aki elmondta, hogy csalódás számukra az idei szezon, és változások várhatók a klub életében.
– Kicsit gellert kapott a projekt… Az eddigiekben a mi filmünk zajlott, és ez most egy új szituáció, hogy nem az előre eltervezett úton kell haladnunk – kezdte Drucskó Zoltán. – Ennek következtében több olyan szerkezeti átalakítást, személyi döntést meg tudunk hozni, amit eddig elodáztunk. Az eredménykényszer és a programok nem tették lehetővé a beavatkozást. Továbbra sem tettünk le az álmunkról, hogy a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe jusson a csapat. Novemberben birtokba vehetjük az új otthonunkat, a multifunkcionális Győr Arénát.
– Milyen változások várhatóak?
– Úgy gondoljuk, hogy extrább külföldiek kellenek. Szerintem toplégiósok fognak érkezni a közeljövőben, két-három játékos. Át kell gondolnunk a magyarok helyzetét is. Ha sikerül visszaszerezni a bajnoki címünket, akkor két év múlva fogunk ismét a nemzetközi porondra lépni, és lehet, hogy a mostani játékosok addigra már nem jelentenek olyan perspektívák számunkra. A keret egyharmadát pedig nagyon tehetséges győri fiatalokból szeretnénk kialakítani. Tehát az összetétel úgy nézne ki, hogy egyharmad toplégiós, egyharmad magyar meghatározó játékos és egyharmad győri fiatal. Az elmúlt időszakban a fiatalok terhére több volt a légiós a keretben. Négy-öt külföldivel kalkulálhattunk, de most az élet nem azt írta számunkra, hogy a nemzetközi kupára kelljen készülnünk.
– Akkor az idei légiósokra nem tartanak igényt?
– Át kell gondolnunk a helyzetüket, és akár a vezetőedző személyét is. Ahogy Guardiola is mondta: a futsal nem költészet, nem érzelem, és az eredmények minősítenek. Hiába rangsorolják nagyon előkelő helyen David Madridot hazájában, Spanyolországban, nem sikerült bajnokságot nyernie hazánkban. Az ő helyzete is kétséges még.
– Mikor dőlhetnek el ezek a dolgok?
– Jelen pillanatban analizálunk, és elemezzük, hogy mit rontottunk el. Kezdünk megérkezni, napról-napra több információ áll a rendelkezésemre, hogy mit kellett volna esetleg másképp csinálni. Akkor fogunk tudni továbblépni, ha feldolgoztuk a múltat és tudjuk, hogy kinek a készülékében volt a hiba. Carlo Ancelottinak volt egy idézete, miszerint kétféleképpen vehetsz rá egy lovat, hogy átugorja az akadályt. Mögé állhatsz ostorral, vagy elé répával. Annyit tudok mondani, hogy nálunk túl sok volt a répa. Nagyon liberálisan vezettük az egyesületet, és több olyan alkalom is volt, amikor az ostort kellett volna használnunk. A jó eredmények a hibákat mindig eltompítják, a vereségek pedig felnagyítják. Szeretnénk megalapozott döntést hozni. Megkezdtük az új játékoskeret kialakításával kapcsolatos tárgyalásokat, de abban a szomorú helyzetben vagyunk, hogy nem sürget az idő. Nem fogunk semmit elkapkodni. Meg fogjuk vizsgálni, hogy mi az a jó megoldás számunkra, amiből hosszútávon tudunk építkezni. Sokan azt mondják, hogy ez a történet előnyünkre fog válni. Olyan strukturális változások következhetnek be, amelyek még előrébb vihetik az egyesületet eredményességben és hatékonyságban. Reménykedünk ebben, mi is kiszellőztetjük a fejünket most egy picit, és tanulnunk kell a hibákból.
– Mik voltak a szakmai okai annak, hogy nem sikerült megvédeni a bajnoki címet?
– Azt gondolom, hogy óriási hiba és felelőtlenség volt, hogy David Madrid eltiltás miatt a döntő első meccsén nem ülhetett vezetőedzőként a kispadon. Ott az ETO elveszítette a pályaelőnyét, és ez később végzetesnek bizonyult. Azt gondolom, hogy Carlos Lima Bezerra leigazolása is hiba volt a tréner részéről. Folyamatosan sérült volt, mindössze öt-hat mérkőzésen tudott pályára lépni. Pont ebben a kiélezett szituációban szükség lett volna az ötödik légiósunkra. Futsalban ez egy tizenöt-húszszázalékos teljesítménytöbbletet eredményezhetett volna. A játékunk kissé sematikussá vált, illetve kettő-null után úgy érzékeltük, hogy megremegtek a lábak. Annyira gólt akartunk rúgni, hogy túlgondoltunk bizonyos szituációkat, és sajnos Tihanyi Csaba kifogott rajtunk, hiszen szenzációs formában védett a finálé összes meccsén. Február-márciusban tízesével rúgtuk a gólokat a bajnokságban, és a formaidőzítéssel is lehetett némi probléma. Az sem volt ideális, hogy a magyar bajnoki döntő egy hónapig tartott. Máshol két-három hét alatt lezavarják, és a médiaérdeklődést is nehéz fenntartani egy ennyire elnyújtott bajnoki döntőben.
