Nemzetközi foci

„A liga elnöke a PSG ölebe” – miközben a Lyon tulajdonosa mindenkivel összeveszett, a klubját elfelejtette megmenteni

Christian Liewig - Corbis/Getty Images
Christian Liewig - Corbis/Getty Images
John Textor 2022-ben vásárolta meg az Olympique Lyont. Hamar rá kellett azonban jönnie, hogy a PSG anyagi forrásaival nem versenyezhet, de emellett volt ideje összeveszni a ligával, a francia szövetséggel és pénzügyi hatósággal is. Miközben mindenkivel a sajtón keresztül pörölt, nem intézte el időben a klub előre beígért tőkeinjekcióját. Pedig tudta előre, hogy szüksége lesz rá, meg is mondta, hogy mit fog tenni, de az utolsó pillanatig kivárt, és ez végzetes hibának bizonyult.

Nem fogunk kiesni, esélytelen! Tudom, hogy a helyzetünk miatt néhányan szkeptikusak. Olyan erőforrásaink vannak, amelyek jóval túlmutatnak a klubon. Még ha a 700 millió eurós költségvetésünk nem is jön össze, a tulajdonosaink nem hagyják elsüllyedni az együttest. Semmi realitása a kiesésünknek

– mondta novemberben John Textor, az Olympique Lyon tulajdonosa.

Azután nyilatkozott így, hogy a francia futball pénzügyi hatósága (DNCG) ultimátumot adott a klubnak: tolja félmilliárd euró alá az adósságát, különben kizárják az élvonalból. Hét hónappal később sem sikerült mindezt elérni, ezért hiába erősködött Textor, a másodosztályba küldték a csapatot. Az amerikai befektetőnek volt rá oka, hogy ekkora mellénnyel beszéljen, de csak magát okolhatja, amiért végül pórul járt. Pedig egy hétszeres bajnok ennél többet érdemelt volna.

„Szar városból” a francia bajnokság zászlóshajója

Az Olympique Lyon felemelkedése Jean-Michel Aulas elnöki munkásságához köthető. A korábbi élvonalbeli kézilabdázót a nyolcvanas évek végén Bernard Tapie meghívta az Ambitions című televíziós műsorába, ahol úgy mutatta be mint a következő vállalatvezérek generációjának legnagyobb tehetsége. A felvétel után súgta meg neki, hogy a helyi csapat irányítását a kezébe vehetné, ami meg is történt. A Lyon kilőtt,

  • két év alatt feljutott az élvonalba, 1991-re pedig már a nemzetközi kupaszereplés is összejött,
  • 2010-ben és 2020-ban elődöntőt játszott a Bajnokok Ligájában,
  • Aulas elnöksége alatt a csapat a 2000-es években hét bajnoki címet nyert, egymás utáni években ráadásul.

Aulas sikere abban rejlett, hogy a futballcsapatot üzleti vállalkozásként kezelte. Az igazolásoknál példátlanul jól találta meg újabb és újabb sztárjait, talán egyedül Yohann Gourcuff nem vált be igazán, pedig akkor lett volna legnagyobb szükség egy húzóemberre. A 2010-es években ugyanis a Paris Saint-Germain katari, a Monaco orosz kézbe került, ezekkel a pénzügyi óriásokkal pedig nem tudta tartani a tempót a Lyon. Emellett saját stadion építésébe fogott a klub, így aztán alaposan meg kellett húzni a nadrágszíjat, miközben a riválisok lelkesen szórták a pénzt. Aulas érdemei azonban elévülhetetlenek abban, hogy 2 milliós bevételű cégből 310 millió eurós költségvetésű vállalatot faragott. Mindemellett a játékosai is nagyon szerették, Gilles Rousset például így beszélt róla:

Aulasnak köszönhető, hogy a Lyon a sportélet szíve lett. Korábban Lyon csak egy pisiszünet volt azoknak, akik kocsival indultak délre nyaralni. Én touloniként akárhányszor átmentem rajta, mindig arra gondoltam, »mi ez a szar város?«

A minden idők legjobb francia klubelnökének választott sportvezetőt eredetileg megtartotta pozíciójában a 2022-ben érkező befektetői csoport, de még az idény vége előtt meglehetősen méltatlanul kirúgták. Eltávolításából jogi ügy is lett, Aulas ugyanis rágalmazásért és becsületsértésért beperelte Textort.

Távozása után két évvel pedig összeomlott a kártyavár.

Miért került ebbe a helyzetbe a Lyon?

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Olvasói sztorik