Az elmúlt időszakban akadtak már olyan csapatok, amelyek belefutottak a pénzügyi fair play (FFP) csapdájába: tavaly az Evertont és a Nottingham Forestet is pontlevonással sújtották. Ám e két csapat esetében csak egyetlen szabálysértést kellett kiértékelni – ellentétben a rovott múltú Cityvel.
A bomba 2023 februárjában robbant, amikor a Premier League – egy négyéves vizsgálatot követően – megvádolta a manchesterieket, hogy 2009 és 2018 között többször is megsértették a pénzügyi fair play szabályát. Ezért vizsgálat indult a klub ellen, a vezetőknek pedig független fegyelmi bizottság előtt kellett megjelenniük.
A PL szerint a klub fittyet hányt az előírásokra, nem adott pontos információkat a bevételeiről (mind a szponzori, mind a működési költségekkel kapcsolatosan), így gyakorlatilag eltitkolta a valós képet a pénzügyi helyzetéről. A liga azzal is megvádolta a címvédőt, hogy elutasította az együttműködést.
A vizsgálat kezdetekor a City vezetése jelezte, hogy az állítások teljesen hamisak, és az eredetileg a Der Spiegel német lapban megjelent vádak „illegális hackelésből, valamint a City e-mailjeinek kontextuson kívüli közzétételéből származnak.”
„Remélhetőleg hamarosan be is fejeződik az egész, várom a döntést. Tudom, hogy lesznek még pletykák, tudom, mit várnak az emberek és mire számítanak. De azt is tudom, hogy mindenki ártatlan, amíg be nem bizonyosodik a bűnössége. Szóval majd meglátjuk” – nyilatkozta pénteken Pep Guardiola, a City menedzsere.
Egy pert már megnyert a ManCity
A klubra 2020 februárjában egyszer már lesújtott az UEFA: a pénzügyi fair play súlyos megsértése miatt két évre kitiltotta a nemzetközi kupaporondról a Manchester Cityt. Akkor az európai szövetség a Football Leaks szivárogtatása nyomán indított vizsgálatot, a nyilvánosságra hozott belső levelezésből és klubdokumentumokból az derült ki, hogy az arab tulajdonú egyesületet szabálytalanul finanszírozták, és éveken keresztül megtévesztették az UEFA-t, bár mindezt a klub tagadta.
A Der Spiegelben megjelent írás szerint egy olyan e-mail bukkant elő, amely szerint az Etihad Airways-nek tulajdonított, nagyjából 76 millió eurós szponzori szerződést valójában a klub tulajdonosa, az Abu-dzabi United Group (ADUG) fizette. Sőt, az ADUG egy harmadik félnek is adott pénzt, hogy úgy tűnjön, az a cég fizetett a játékosok arculati jogaiért, így ez a megoldás éves szinten 13–15 millió eurót hozott a Citynek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1200" width="1800" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A vádak szerint a tulajdonos Manszúr sejk a fiktív szponzori ügyletek révén több pénzt vitt be a klubba, például Roberto Mancini akkori menedzser úgy kapott még több pénzt, hogy annak nagy részét nem is a City, hanem egy Abu Dhabiban működő klub állta, ahol papíron tanácsadóként is dolgozott.
A klub a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordult, amely 2020 júliusában hatályon kívül helyezte az eltiltást, mondván: a vádak nem állják meg a helyüket – de azért 10 millió euróra megbüntette a klubot az UEFA-vizsgálat akadályozásáért.
Állítólag a VIP-páholyokban sokan nem értették, hogy a manóba veszíthette el az európai szövetség a pert. Talán segít a magyarázatban az a tény, amit a Telegraph közölt – megmutatva az erőviszonyokat:
Csalás vagy nem csalás?
A most megfogalmazott vádak szerint a Manchester City valóban csalt. Májusban a BBC azt írta, hogy a Der Spiegelben közzétett információk alapján
- a klub 2017-ig, kilenc éven keresztül nem adott pontos pénzügyi információkat a bevételeiről,
- 2009 és 2013 között nem nyilatkozott a menedzser pontos fizetéséről,
- 2010 és 2016 között nem adott teljes kimutatást a játékosoknak történő kifizetésekről,
- 2013 és 2018 között nem felelt meg az UEFA pénzügyi fair play (FFP) előírásainak,
- 2015 és 2018 között nem tartotta be a Premier League nyereségről és fenntarthatóságról szóló rendeletét (PSR),
- 2018-tól nem működött együtt a Premier League vizsgálatában.
Összesen 115 vádpontot fogalmaztak meg (egyes források szerint 129-et), amelyek 2009 óta halmozódtak. Ezek öt szabálysértési kategóriába sorolhatók:
- Ötvennégy alkalommal elmulasztotta a vezetés a pontos pénzügyi adatok megadását.
- Tizennégy alkalommal elmulasztotta a játékosok és a menedzserek kifizetésére vonatkozó pontos adatok megadását.
- Hét (vagy huszonegy) alkalommal megsértette a profitra és a fenntarthatóságra vonatkozó szabályokat (a The Athletic azt írta, összességében pontosabb a 115 helyett 129 vádpontot írni, mert ugyan a liga hét PSR-szabály megszegésével vádolta meg a klubot, de 21 ilyen eset volt, ezeket csoportosították hét vádpontba).
- Öt alkalommal megszegte az UEFA pénzügyi fair play-szabályzatát.
- Harmincötször nem működött együtt a Premier League vizsgálataival.
Guardiola üzent az ellendrukkereknek
Az ügyet egy független bizottság bírálja el, amelynek tagjait a Premier League bírói testületének szintén független elnöke nevezte ki. Ezen kívül a Premier League szabályozása előírja, hogy minden, a nemzeti sport-igazságszolgáltatással összefüggésben tárgyalt kérdést belső ügyként kell lezárni. Azaz bármi legyen is a jogerős ítélet, ezzel nem lehet a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál fellebbezni. Ugyanakkor marad még kiskapu: bármelyik fél kérhet új meghallgatást egy új, független testület megszervezésével.
A szankciók a következők lehetnek:
A tét óriási. Az ügyet mindenki árgus szemekkel figyeli Angliában, mivel nagyon sok múlhat rajta. Angol sajtóhírek szerint a rivális klubok vezetői attól tartanak, az egész rendszert megingathatja, ha futni hagyják a Manchester Cityt, netán megegyeznek valamilyen jelképes büntetésben. Márpedig, amennyiben a City bebizonyítja, hogy a Premier League szabályai törvényellenesek voltak, akkor a liga érvelése, miszerint a City megszegte a szabályokat, jelentősen meggyengül.
Tavaly a BBC sportszerkesztője, Dan Roan azt írta a City-üggyel kapcsolatban:
Ez a legnagyobb pénzügyi botrány a Premier League történetében, eddig soha egyetlen klub sem nézett szembe ilyen vádakkal. Amennyiben bebizonyosodik a csalás, az káros lenne az angol dominanciára, az arab tulajdonosokra és arra a képre nézve, miszerint ez egy tisztességes verseny.
Abban tehát nincs vita, hogy a Premier League-klubok jó része azt szeretné, ha keményen odacsapnának a Citynek. Ha ez megtörténik, a klub sorsa akár évekre is eldőlhet, de legalábbis hatással lehet a hosszú távú stratégiai céljaira.
Amikor a Manchester City múlt szombati mérkőzése előtt szóba került az ügy, Pep Guardiolát megkérdezték, mit gondol a La Liga elnökének nyilatkozatáról. Javier Tebas – aki régóta hangos kritikusa a Manchester City tulajdonosainak – úgy fogalmazott, „sok Premier League-klub tisztában van azzal, hogy a Cityt meg kellene büntetni.”
Talán Tebasnak igaza van. Legalábbis abban, hogy a Premier League csapatai azt akarják, hogy megbüntessenek minket. De azt üzenem mindenkinek, hogy várják meg a független bizottság ítéletét. A modern demokráciában létezik igazságszolgáltatás, szóval nincs más teendőnk, mint várni a döntésre. Hisszük, hogy semmi rosszat nem tettünk, így a független bizottságra várunk
– mondta Guardiola.
Nem mindenkinek tetszik a fehér könyv
Tavaly az angol lapok már írtak arról, hogy a brit kormány dolgozik egy „fehér könyvön”, amely reformokat javasol a labdarúgás megújításáról és az irányításának javításáról.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="487" width="640" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A Tracey Crouch volt sportminiszter által vezetett felülvizsgálat szerint szabályozásra van szükség a profi futball hosszú távú pénzügyi stabilitásához, hogy ne következzen be olyan tragédia, mint az 1885-ben alapított Bury csapatának 2019-es megszűnése. Akkor a harmadosztálybeli Buryt azért zárták ki, mert ötszöri halasztást követően sem tudta megoldani az anyagi nehézségeit, és nem tudta előteremteni a szükséges pénzügyi garanciákat a szezon sikeres befejezéséhez.
A kormány tavaly szeptemberben valóban felvázolta az új struktúrát, amely szerint egy új, független futballszabályozó hatóság jönne létre – ez önálló testületként dolgozna, és megfelelően meg tudná védeni a klubok és a szurkolók érdekeit. A törvényjavaslatot idén júliusban elő is terjesztették.
A Lisa Nandy kulturális miniszternek küldött levélben az európai szövetség főtitkára, Teodor Teodoridisz azt írta:
„Aggályaink vannak, mert a futballszabályozást a nemzeti szövetségnek kell kezelnie. Az UEFA egyik alapvető követelménye, hogy a kormány ne avatkozzon be a futball működésébe.
Konkrét szabályaink vannak, amelyek ez ellen védenek a sport autonómiájának és a sportversenyek tisztességességének garantálása érdekében. Ha nem így történik, annak a végső szankciója az lenne, hogy a szövetséget kizárják az UEFA-ból és a csapataikat a versenyekből.