Augusztus 17-én az Everton és a Brighton egymás ellen kezdte a Premier League 2024-2025-ös idényét. A labdarúgók magyar idő szerint 16 óra előtt pár perccel sétáltak ki a Goodison Park gyepére. Közöttük számos fiatal és pályafutása csúcsán járó futballistát találni, mégsem miattuk lett történelmi a találkozó, hanem a 38 éves James Milnertől.
Ezt a döbbenetes számot is lehet még fokozni, a veterán játékos 636 PL-meccsével még a legendás Ryan Giggsnél is néggyel több találkozón jutott szóhoz. Az abszolút rekordot tartó Gareth Barry is csak 17 szereplésre van, amely akár ebben a szezonban össze is jöhet, hiszen még soha nem fordult elő, hogy 15-nél kevesebb mérkőzésen küldje pályára aktuális edzője.
A kor csak egy szám, nem fontos. Egy olyan emberről beszélünk, aki 16 és 38 évesen is játszott a Premier League-ben. Az egyetlen kérdés, hogy elég jó-e valaki ehhez a szinthez, ő pedig bizonyította, hogy igen. De nem is a játéka ámulatba ejtő, hanem a jelleme. Most már tudom, miért volt ilyen sikeres a pályafutása. Hihetetlen karakter. Vezető, egy példakép, gondoskodik a csapattársairól, gondoskodik magáról, mindig a klub érdekeit nézi
– lelkendezett a Brighton vezetőedzője, Fabian Hürzeler, miután Milner 82 percet töltött az Everton ellen a pályán.
A szakember lelkesedése fontos betekintést enged számunkra abba, miért is tudott ennyi ideig topligában játszani a középpályás. Milner egy hamisítatlan profi. Odafigyel mindenre, hogy karban tartsa magát, ezért is történhetett meg, hogy bár megannyi sarok-, comb- és izomsérülés van a háta mögött, még 38 évesen is robotol tovább. A mai modern futballban pedig egyre inkább felértékelődő tulajdonság, hogy hány mérkőzésen számíthatnak a focistákra.
Emellett Milner az egyik legszorgalmasabb sportolók egyike, aki elsőként érkezik, majd utolsóként távozik az edzésekről. Ezt azonban nem az évek alatt szedte magára, mindig is ilyen típus volt, ahogy a fáradhatatlan futómennyisége is.
„Remek a labdakezelése. Keményen dolgozik a foglalkozásokon. A csapat motorja, azonnal képes megfordítani egy mérkőzést. Jó kommunikátor, jól helyezkedik és jól hajtja végre a feladatát. Nagyon gyors, óriási területet fut be. Vezető alkat, aki jó példával jár elöl” – írta a 12 éves Milnerről a Leeds akadémiájának edzője, Pete Collins.
Nevelőklubjánál nagy becsben tartották, abban mindenki egyetértett, hogy csak idők kérdése, mire a felnőttek között is bevethető lesz. A nagy nap 2002-ben jött el, egy West Ham United elleni, novemberi bajnokin. Ezt követően mindig becserélték a Leeds mérkőzésein, a negyedik találkozóján, a Sunderland ellen pedig az első találata is megérkezett.
Rögtön a következő meccsén egy távoli lövéssel vette be a Chelsea kapuját. Azonnal világossá vált mindenki számára, hogy ebben a srácban őrült nagy potenciál van. Ráadásul az akkor fiatal játékos egyszerűen falta a tudást. A The Athletic megszólalta egy másik edzőjét, John Buckley-t, aki úgy írta le az akkori Milnert, hogy olyan, mint egy szivacs, aki folyamatosan szívja magába a futballt. Ugyanebben a cikkben hívták fel a figyelmet rá, hogy az angol bajnokság rengeteget változott. Nem csak a külföldi edzők száma lett jócskán magasabb, hanem ezzel együtt sokkal technikásabb játékot nyújtanak a csapatok, amit többek között az átlagos passzámok növekedése is mutat:
Ehhez persze alkalmazkodnia kellett a futballistáknak is, de ahogyan cikkünk elején a fiatalkori Milner leírásából is kiderül, a középpályásnak ez nagyon testhezálló változás volt. Arról nem is beszélve, hogy az ő munkamoráljával csak egyre jobb és jobb lett, sőt rendre sikeresen átképezték őt.
- Kezdetben szélső középpályásként szerepelt,
- majd az Aston Villában középre került a box-to-boxnak nevezett szerepkörben, vagyis a két tizenhatos közötti területet játszotta be.
- A Manchester Citynél újra kikerült a szélre, de már nem csak azért, hogy az alapvonalig fusson, mielőtt bead, hanem többször befelé indult el, vagy éppen onnan kezdte szervezni a támadásokat.
- A Liverpoolban ismét középen szerepelt, majd amikor a szükség úgy hozta, szélső hátvédként is megállta a helyét.
Mindez azért működhetett ennyire jól, mert hatalmas tudásszomja és szorgalma volt hozzá. Nem mellesleg pedig elviselhetetlen számára a tudat, hogy kimaradjon a kezdőből, ezért ha kell, egy teljesen új posztot is bevállal magának. A sérülések is elkerülték, ezért igazán nagy fegyvertény, hogy szó szerint bárhol és bármikor számítani lehetett rá. A kétezres évek elején ráadásul még az sem volt magától értetődő, hogy Milner nem bulizott, nem ivott alkoholt. Csak egy dolog érdekelte, hogy tökéletes kondícióban legyen.
„A megfelelő dolgokat eszem, a megfelelő dolgokat iszom, valamint be akarom bizonyítani az embereknek, hogy tévednek, ha leírnak. Az a makacsság, ami bennem van, valószínűleg segít. Az, hogy mindig bizonyítani akarsz, mindig a legjobb akarsz lenni az edzésen, vagy a fiatal srácoknak akarod megmutatni az előszezonban, vagy ha éppen rossz meccsed van és ezért azonnal újra akarod csinálni, hogy bizonyíts. Ez a mentalitás a legfontosabb, ez ad belső motivációt, hogy folytassam a hajtást” – magyarázta hozzáállását Milner.
A középpályás balszerencséjére rengeteg gonddal küzdött a Leeds United, végül a kiesését okozó szezonban anyagi gondjai is voltak, ezért eladták a Newcastle Unitednek 7,4 millió fontért. Sir Bobby Robson irányítása alatt szépen fejlődött, de Graeme Souness már nem számított rá, de egy Aston Villánál töltött szezont követően visszatért a kölcsönből és csak két évvel később szerződött a birminghami klubhoz végleg. Itt aztán másodvirágzását élte, öt idényen át meghatározó embere volt a Villának és a két manchesteri gigász is a kegyeiért küzdött. Végül 2010-ben a Cityt választotta, amellyel bajnoki címet ünnepelt, ahogyan később a Liverpoollal is tette. Saját elmondása szerint a legjobb teljesítményét a Villában töltött utolsó idényében produkálta, de csak ezután nyert nagy trófeákat.
Sokan nagyon unalmas fazonnak tartják, leginkább azért, mert nem ad hangzatos nyilatkozatokat, nincsenek extravagáns frizurái, vagy holmijai. Azért így is meg-megvillantotta humorérzékét. Egy interjúban azzal poénkodott, hogy Leeds-nevelésként eleve ki nem állhatta a Manchester Unitedet.
Leeds-drukkerként nőttem fel, piros pólót se hordhattam, az öregem nem engedte. Komolyan azt hajtogatta, hogy mi leedsesek vagyunk, nem hordhatunk pirosat. Furcsa érzés is volt a Liverpool-mezt először felvenni
Egy másik alkalommal megsérült a feje egy West Ham elleni bajnokin és kötéssel fejezte be a mérkőzést. A lefújás után viccesen megjegyezte a Sky Sportsnak, hogy úgy nézett ki, mint egy rögbis, szinte már várta a játékvezető mikor mutatja, hogy tolongással folytatódik a játék.
Reporter: “Headband cause you any trouble today?
James Milner: “Na, I was just waiting for the ref to give a scrum” 😂 #LFC pic.twitter.com/ho2lxoDZcE
— Anything Liverpool (@AnythingLFC_) August 12, 2018
Kimagasló intelligenciája a pályán kívül is bizonyítást nyert, egyrészt színötös tanuló volt, még az érettségi eredményei között is kizárólag jeleseket találunk, pedig 16 éves kora óta profi futballista. Másrészt folyékonyan beszél spanyolul, pedig ne feledjük, világ életében Angliában focizott, semmi sem kényszerítette rá, hogy nyelveket tanuljon. Egyszerűen úgy gondolta, ezzel jobban tud összedolgozni a csapattársaival és a gyerekeit is arra biztatja, hogy kövessék a példáját.
Milner tehát sokkal több egy unalmas tökfejnél, sőt nagyon sok szempontból tekinthető követendő példának. Amikor arról beszélünk, milyennek kellene lennie egy profi sportolónak, nyugodtan mutogathatunk rá. Ennek köszönheti, ha ő lesz a Premier League történetének legtöbbször pályára lépő játékosa. Már csak 17 találkozó kell hozzá.
