Nemzetközi foci bajnokok ligája

„Mindig szidott minket, ezért volt a kapitányunk” – BL-gólrekordot dönthet a játékos, akitől ezt senki sem várta

Joao Rico/DeFodi Images via Getty Images
Joao Rico/DeFodi Images via Getty Images
Az idény előtt kevesen tippelték volna, hogy a Benfica megnyeri a csoportját a Bajnokok Ligájában, hát még azt, hogy Joao Mário ontja majd a gólokat. A portugál futballista duci kisfiúból technikás futballista lett, ám az Internazionaléban nem jöttek be a számításai. Több kölcsönszerződés után a Sporting riválisánál teljesedett ki, jelenleg a portugál bajnokság góllövőlistáját is ő vezeti.

A válogatott szünet előtti utolsó fordulóban 5-1-es győzelmet aratott a portugál élvonal első helyén álló Benfica. A Vitoria Guimares elleni mérkőzésen Joao Mário duplázni tudott, az első gólt büntetőből szerezte, a másodikat egy keresztbe lőtt labda után, amit a hosszú oldalon jó ütemben érkezve lőhetett a kapuba.

Ennél tipikusabb meccse nem is lehetett volna a középpályásnak.

Joao Mário a mostani klubszezonban már 23-szor talált be, emellett 12 gólpasszt osztott ki a társaknak, amivel élete legjobb teljesítményét nyújtja. Olyannyira így van ez, hogy korábbi pályafutása során összesen 27 gólig jutott, vagyis a mostani idényben akár többet is lőhet még, mint előtte összesen.

Pedig egyáltalán nem a góljairól híres, sőt, a karrierje kezdetén középhátvédként szerepelt a Porto korosztályos csapatában. Egy 2016-ban készült interjúban azt mondta erről, hogy egyszerűen azért tették a védelembe, mert kövér kisfiú volt. Nem is tőle várta a család, hogy nagy futballista válhat belőle, hanem idősebb testvérétől, Wilson Eudardótól. A mentalitása viszont hibátlan volt, már 9–10 évesen is vezéregyéniségnek bizonyult. Elsőként biztatta a társait, gólörömnél azonnal szórta a pacsikat, még az edzőinek is azt mondogatta, hogy adjanak neki lehetőséget a bizonyításra. Ez a hozzáállás akkor sem változott meg, amikor a szülei elváltak, és elköltözött a család. A fiúk édesanyjukkal Lisszabonban telepedtek le és a Sporting utánpótlásába kerültek.

Ha azt mondtuk volna neki, hogy játsszon kapusként, azt is megtette volna, és lefogadom, ott is kifogástalan teljesítményt nyújt. Egészen kicsi korától kezdve nagyon koncentrált volt edzéseken és mérkőzéseken egyaránt. Nagyon békés természet volt, egyértelműen érettebb a legtöbb társánál

– idézi az Observador Luís Goncalvest, a Sporting egyik, utánpótlásban dolgozó edzőjét.

Szinte azonnal megkapta a csapatkapitányi karszalagot új klubjánál: egyből vezéregyéniséggé vált, aki sikerre éhes, ugyanakkor hideg fejjel gondolkodik. Ha kellett, sürgette a támadások építését, máskor inkább nyugtatta a labdát és társait egyaránt.

„Olyan volt a futballpályán, mint amikor hétköznapi emberek nézik a zseniket, akik 20 másodperc alatt raknak ki egy Rubik-kockát. Hatalmas a játékintelligenciája, játszi könnyedséggel oldja meg a problémákat a pályán” – méltatta őt Goncalves, aki hamar felismerte a lehetőséget abban, hogy egy ilyen focistát előrébb toljon, és ne védőként, hanem középpályásként szerepeltessen. A védekező középpályás szerepköre nem ízlett neki, de előrébb már szívesen játszott, mert több alkalma volt támadásokat építeni. Még a szélen is kipróbálta őt Goncalves, de Joao Mário a passzpontosságával és a lélekjelenlétével a pálya közepén tudott a legtöbbet segíteni.

Döntéshozatalban, a játék elemzésében és passzjátékban is kimagaslott. Minden szempontból. Minél többet játszott a középpályán, annál inkább fejlődött. Eközben mindent érteni akart, még edzésen is állandóan kérdezgette, mit miért csinálunk. Nem akadékoskodott, egyszerűen ilyen határozott személyiség, és mindent tudni akart a futballról.

Több korosztályos bajnoki címmel a zsebében csak idők kérdése volt, mikor juthat szóhoz a felnőtt csapatban is. A válogatottban is megmutatta magát, az U17-es Európa-bajnokság álomcsapatába is bekerült, pedig a portugálok a csoportkörben kiestek, így három meccsen bizonyíthatott csak.

„Példát mutatott nekünk. Mindig szidott minket, ezért volt a kapitányunk! Ő nem az a típus, aki elhallgatja a dolgokat, azonnal az ember szemébe mondja. Segített nekünk, hogy kijavítsuk a hibáinkat, de mindig nyugodt és őszinte maradt. Azt is mondta, ha téved, javítsuk ki, de nem tévedett. Ezért volt a kapitányunk” – emlékezett vissza Altair Júnior, akivel hosszú évekig a Sportingnál csapattársak voltak, és ugyan nem mindig voltak jóban egymással, az évek során szoros barátság alakult ki kettejük ki közt. Így, amikor Altair Júnior a Fehérvár FC-nél eltöltött időszak után visszatért hazájába, lakótársakká váltak.

Míg barátja Magyarországon légióskodott, Joao Mário bemutatkozott a Sportingban: 2011-ben egy Lazio ellen 2-0-ra elveszített Európa Liga-mérkőzés 76. percében debütált. Apró lépésekben építették be a csapatba, előbb a tartalékok között vált állandó kezdőjátékossá, majd 2014-ben, 21 éves korában az élvonalbeli Vitória de Setúbal vette kölcsön. Ez a félév meghatározónak bizonyult, nemcsak állandó játéklehetőséget kapott, hanem még a közvélemény tudatába is bekerült.

Carlos Rodrigues/Getty Images A Vitória Setúbalból visszatérve beküzdötte magát a Sportingba is a technikás középpályás.

Ugyan visszatért a Sportingba, minden alkalommal kiemelte, mennyire hálás a Vitóriának a lehetőségért. A szurkolók pedig meghálálták a hozzáállását és a tiszteletét, mi több, két évvel később, amikor már a válogatottba is bekerült, egy rajongó olyan magasztaló bejegyzést közölt róla Facebookon, hogy egész Portugália arról beszélt.

„Észrevettem egy játékost, akit nem ismertem, úgy hívják, Joao Mário. Láttam, milyen finoman kezeli a labdát, mennyire érti a játékot, milyen pontos labdákat ad és hogyan cselezi át magát az ellenfeleken” – méltatta a lelkes drukker.

Joao Mário válasza sem váratott magára sokáig, egy aláírt válogatott mezt küldött a rajongójának.

2016 nyarán ráadásul jött a nagy esély, hogy a legjobbak közé is beverekedje magát: az Internazionale 40 milliót sem sajnált érte. Jól is sikerült az első éve Olaszországban, 32 tétmérkőzésen jutott szóhoz, azonban az edzőváltások rányomták a bélyegét a Serie A-s pályafutására. Sem Luciano Spalletti, sem Antonio Conte nem számított rá érdemben, csupán kiegészítő emberként. A portugál középpályás viszont tudta, hogy karrierje legfontosabb szakaszában nem elég, ha csak a padon ücsörög, így aztán újra és újra kölcsönadták. Játszott a West Ham Unitedben, a Lokomotiv Moszkvában, majd 2021 tavaszán visszatért a Sportingba is.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

João Mário 🇵🇹 (@joaomario) által megosztott bejegyzés

Joao Mário képességeit így sem firtatta senki. Bárhová is szerződött, a szurkolók mindig elismeréssel beszéltek a hozzáállásáról, a munkabírásáról, a csapathoz adott értékéről. Nem véletlen, hogy éveken át tartotta magát a pletyka, miszerint a Manchester United és a Paris Saint-Germain is szeretné megszerezni a játékjogát. Az Internél viszont nem akartak lemondani a középpályásról, pontosabban visszautasíthatatlan ajánlat nem érkezett a focistára. Nem könnyítette a helyzetet az sem, hogy a portugálnak csillagászati fizetése volt Milánóban, amiről nem akart lemondani. Ugyanakkor szívesen igazolt volna új csapatba, így aztán szerződése utolsó évében megindult a kálvária, ki lesz az, aki a legcsinosabb összeget ajánlja.

A Sporting szerette volna végleg megszerezni magának a játékost, de nem jutott közös nevezőre az Interrel. Hosszú tárgyalások után még azon agyaltak a klubvezetők, hogyan lehetne kigazdálkodni a kivásárlását, amikor jött a hidegzuhany: Joao Mário szerződést bontott az olaszokkal, és a Sporting ősi riválisához igazolt, a Benfica játékosa lett. A Sporting vezetősége teljesen kiakadt, mivel az Interrel kötött megállapodás szerint nem kerülhetett volna másik portugál kubba a focista, csak ha az olasz csapat 30 millió eurót fizet a Sportingnak. Állításuk szerint ezt a záradékot kerülte ki az Inter ezzel a húzással.

Külső szemlélőként furcsának tűnhet ez a váltás, de egyrészt a Benfica a beszámolók szerint brutális fizetést ajánlott, másrészt hajlandó volt hozzá igazítani a taktikát is. Ma már persze tudjuk, hogy fényesen bevált ez a lépés, de 2021 nyarán forrtak az indulatok, amiért a legnagyobb riválist választotta. A Benficának viszont mindenképp szüksége volt egy hasonló profilú labdarúgóra. Portugália, sőt a világ egyik legjobb akadémiáját működtető focicsapatának is kellenek ugyanis a vezéregyéniségek, a rutinos játékosok. Ilyen játékos Nicolás Otamendi a védelemben, ahogyan Joao Mário is a középpályán.

Marco Luzzani – Inter/FC Internazionale via Getty Images Joao Mário az Interben sokat keresett, de keveset játszott.

Ennek a fiatalos lendületnek és tapasztalatnak az egyensúlya teremtette meg azt a játékot, amivel, nem túlzás állítani, hogy a Benfica tarolt az idei szezonban:

  • a portugál bajnokságot úgy vezeti, hogy 25 meccséből 22-t megnyert,
  • a Bajnokok Ligájában úgy nyerte meg a csoportját, hogy a PSG-t és a Juventust is megelőzte,
  • a BL-ben pedig egyedül a PSG nem kapott ki tőle (két 1-1-es döntetlent játszott), miközben az egyenes kieséses szakaszban 7-1-re nyerte a párharcát a Club Brugge ellen.

Mindezt ráadásul úgy, hogy idény közben Enzo Fernández és Diogo González is eligazolt. A gépezet azonban tökéletesen működik, a távozók helyére hasonló kaliberű és stílusú focisták érkeztek – többek között a világ legjobb csapatai által is figyelt Andreas Schjelderup –, Roger Schmidt taktikája pedig működni látszik egy-két fogaskerék kicserélésével is.

A Benfica legnagyobb erénye a szezonban, hogy nagyon rugalmas a játékfelfogása. Alapvetően 4-2-3-1-es felállásban játszanak, de a három támadó középpályás közül a két szélső befelé mozog támadáskor, hogy a két gyors szélső hátvéd számára nyíljon terület. Ezzel a létszámot is növelni tudja Schmidt, ugyanakkor a középső harmadban is könnyen emberelőnyt alakít ki. Joáo Máriónak és a bal szélen Fredrik Aursnesnek kell legjobban észnél lenni, védekezésben ugyanis a széleken kell robotolniuk, ilyenkor 4-4-2-re áll át a csapat. Csak labdaszerzés után mehetnek befelé, ahol viszont nem csak ők ketten lubickolnak a gyorsan adogatott labdákban, hanem Rafa Silva és Goncalo Ramos is. Ez a négyes állandó mozgásban van, rettentő nehéz védekezni ellenük.

Valter Gouveia/NurPhoto via Getty Images Fredrik Aursnes, Joao Mário és Goncalo Ramos mozgásával meggyűlik az ellenfelek baja.

A sok elmozgással lépéskényszerbe kerülnek a védők, és így mögöttük nagyobb területek nyílnak. Ha azonban a csatár miatt teljesen behúzódik a védősor, akkor a második hullámban érkező támadó lőhet zavartalanul kapura, amikor pedig sehogy sem sikerül feltörni a védelmet, akkor jöhetnek az ellenfél hátvédei mögé lőtt éles keresztpasszok. Legutóbbi ékes példája a Vitória Guimares elleni második Joao Mário-gól.

Ez a játék és ez a szerepkör nagyon fekszik Joao Máriónak, amit az is mutat, hogy az FBREF statisztikái szerint a legtöbb lövőhelyzetet alakította ki a portugál ligában, átlagosan 5,2-t mérkőzésenként. Emellett vezeti a góllövőlistát, a Fotmob adatai szerint pedig a legjobbak között van a támadó harmadban történő labdaérintésekben is – ebben egyébként Aursnes is hasonló számokat hoz, aki a bal oldalon csinálja ugyanazt, mint Joao Mário.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy góljainak több mint felét – tizenkettőt – tizenegyesből lőtt. A rengeteg mozgással járó támadásokból adódóan az ellenfelek védői sűrűn ütemet tévesztenek, ezért is kap sok büntetőt a Benfica. Ezeket rendre Joao Mário lövi, méghozzá kiváló mérleggel: az egész idényben kettő tizenegyest hibázott, de mindkét meccset megnyerte a csapata. A módszere egyébként egyszerű: nem a sarkokat célozza meg, hanem iszonyatos erővel lövi a léc alá a labdákat. Ezért van az, hogy sokszor beleérnek a kapusok a lövéseibe, de kivédeni nem tudják a büntetőket. A két kihagyott tizenegyes is pontatlan lövésből történt, legutóbb a Maritimo elleni bajnokin:

Persze a tizenegyesek sokat javítanak a gólszámán, de azok nélkül is imponáló a játéka, ahogyan az egész Benfica teljesítménye is. A portugál bajnokságot tíz ponttal vezetik a Sporting előtt, a Bajnokok Ligájában pedig az Internazionale ellen minden esélyük megvan egy újabb skalp megszerzésére. Az első Inter elleni BL-meccsen ráadásul Joao Mário klubtörténelmet is írhat, ő lehet az első, aki egymást követő hat európai kupameccsen is eredményes.

Arról nem is beszélve, hogy már csak négy gól hiányzik neki ahhoz, hogy egy idény alatt rúgjon annyi gólt, mint korábban az egész pályafutása alatt.

Olvasói sztorik