Egy esélye maradt a Hertha labdarúgócsapatának, hétfő este a Volksparkstadionban kell legyőznie a Hamburgot a bennmaradás érdekében.
A csütörtöki odavágón a berliniek nagyon gyengén játszottak, és hazai pályán 1-0-s vereséget szenvedtek. Felix Magath edző úgy érzi, a 0-0-s eredmény lett volna a reális, mert egyik csapatnak sem volt sok lehetősége.
Döntetlennek kellett volna lenne, de az egyik játékos beadása lecsúszott
– utalt Ludovit Reis álomgóljára, bár később a hamburgi játékos elismerte, hogy valójában középre akarta ívelni a labdát, ami a kapu bal oldalába hullott.
„Kétszer 90 percről van szó, most a Hamburg volt a boldogabb, de miért ne lennénk mi a legboldogabbak?” – tette fel a kérdést a párharc végkifejletére célozva.
A Spiegel a riportjában arra célzott, hogy a meccs előtt még a Hertha szurkolói sem voltak optimisták, a stadionban a szurkolásukon is a lemondás jelei mutatkoztak, a csapaton pedig a teljes bizonytalanság tükröződött. Ugyanakkor a hamburgiak sokkal inkább első osztályú csapatra emlékeztettek, sorozatban a hatodik győzelmüket aratták a bajnokságban.
Mint tíz éve
A Spiegel szerint a helyzet kísértetiesen a tíz évvel ezelőtt történtekre, amikor a Hertha legutóbb kiesett. Akkor is erős sportvezető volt Michael Preetz, most pedig Fredi Bobic személyében. 2011-ben Markus Babbel, tavaly Dárdai Pál került lapátra, majd Markus Babbel és Tayfun Korkut személyében nem vált be az ideiglenes megoldás, hogy aztán kipróbált veterán szakemberre bízzák a dolgot.
Nos, tíz éve Otto Rehhagellel nem sikerült a bravúr, a csapat a 16. helyen végzett, majd az osztályozón a hazai 2-1-es vereség után Düsseldorfban 2-2-es döntetlent játszott és kiesett.
A Spiegel szerint, ha a jelenlegi gödörből hétfőig kilábal a csapat, az Magath remekműve lenne.
„Majdnem akkora lenne, mint a 2009-es szenzációs bajnoki cím a Wolfsburggal, és majdnem akkora, mint az a 39 évvel ezelőtti május 25-i varázslatos pillanat, amikor Magath egy ragyogó távoli lövéssel BEK-győzelemhez segítette a HSV-t a Juventus ellen. Azóta Felix Magath ikon. A Hamburgnál.”
