Nemzetközi foci sport

Lehet-e egy világklasszis játékosból világklasszis edző?

Amikor július 31-én aláírt a Juventus U23-asaihoz, még nem sejtette Andrea Pirlo, hogy kilenc nappal később, egyetlen mérkőzés nélkül feljebb lép a ranglétrán, és átveheti a friss olasz bajnok csapatát. Vajon mire lehet képes egy világbajnok futballista az edzői pályán?

Ha nem lett volna elég, hogy az olasz bajnok Juventus kiesett a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében, a torinói klub rátett még egy lapáttal és a hétvégén egyrészt menesztette a még kétéves szerződéssel rendelkező Maurizio Sarrit, majd kinevezte a megfelelő edzői papírokkal sem rendelkező Andrea Pirlót.

Óriási fordulat: Andrea Pirlo lett a Juventus edzője
Játékosként elég sikeres volt a klubbal.

Persze Sarri kirúgásának voltak előzményei, a szurkolók már azt is nehezményezték, hogy tavaly egy olyan edzőt hoztak, aki a lenézett délről, ráadásul a gyűlölt Napolitól érkezett (igaz, londoni átszállással, hiszen a Chelsea-nél is lehúzott egy szezont). És hát az eredmények sem nyűgöztek le senkit.

Egy éve Massimiliano Allegrinek is azt vetették a szemére, hogy unalmas a mutatott játék, ehhez képest Sarri ezen a téren semmi pluszt nem hozott.

A szaksajtó szerint a középpálya az állandó rotáció, és az ebből adódó kevés kiemelkedő teljesítmény miatt egész szezonban rendezetlen volt, a csapat gyakran gyötrelmesen lassan járatta a labdát, és valamiféle elképzelésről vagy védjegyről még csak halványan sem lehetett beszélni.

Bajnokhoz méltatlan statisztikák

A statisztikák a bajnoki cím ellenére a porba sújtották a Juvét, a legtöbb adat azt mutatta, a sorozatban kilencedik aranyét nyerő csapatnak ezen időszak alatt ez volt a legrosszabb idénye. Most szerezte a legkevesebb pontot (83), ezúttal kapott ki a legtöbbször (7-szer), toronymagasan a legtöbb gól kapta (43-at), a +33-as gólkülönbsége is gyengének mondható.

Győztes pozícióból 21 pontot sikerült elbuknia (mint Angliában a csupán 8. helyen zárt Arsenalnak), ezzel meg is döntötte az erre vonatkozó rekordot, ami még az AS Roma tartott 20 ponttal 1982-83-ból.

Az idei BL-továbbjutáshoz Cristiano Ronaldo is kevés volt. Fotó: Miguel MEDINA / AFP

A helyzeten egy jó BL-szereplés javíthatott volna, a Lyon elleni kudarccal azonban a Juventus a legjobb nyolc közé sem jutott be, így Sarrinak (aki 61 évesen a Serie A legidősebb edzője lett, aki valaha bajnokságot nyert) mennie kellett.

Az olasz lapok Zinédine Zidane-ról, Mauricio Pochettinóról és Simone Inzaghiról írtak, a klubvezetés azonban előhúzott a cilinderből egy világbajnokot, Andrea Pirlót. A 41 éves szakember éppen csak házon belülre került ismét, hiszen július 31-én nevezték ki az U23-as csapat élére, de meg sem ismerhette a körülményeket, máris egy szinttel feljebb lépett.

Hét éve hallani sem akart az edzősködésről

A helyzete azért érdekes, mert játékosként a legjobbak között tartották számon. Igaz, mindig is kritikaként rótták fel neki, hogy a védekezésből nem vette ki a részét, no de irányítóként, a támadások szervezésében nem nagyon akadt párja. Ugyan edzői papírja még nincsen, hiszen a diplomamunkáját októberben kell leadnia, de a szövetség bizottsága áldását adta a munkájára.

Az Olasz Futballedzők Szövetségének elnöke, Renzo Ulivieri elismerte, a fiatal generáció egyik legnagyszerűbb elméleti szakembere. De ahogy fogalmazott, nem tudni, ez a habitus és tudás elegendő lesz-e a sikerhez.

Valami hasonlót fogalmazott meg a BBC is, amely feltette a kérdést: vajon egy világklasszis játékosból lehet-e világklasszis edző?

A portál szerint lehet, túlságosan is mélyvíz lesz ez a feladat. Az írás emlékeztetett arra, hogy hét éve még azt írta önéletrajzi könyvében, hogy egy centben sem fogadna arra, hogy valaha edző lesz. És persze, amikor másfél hete rábólintott a torinói munkára, akkor csupán egy nyomás nélküli feladatot vállalt el az U23-as csapatnál, ami kicsit más, mint Cristiano Ronaldóékat felkészíteni egy olasz rangadóra vagy Bajnokok Ligája-mérkőzésre.

De akkor miért Pirlo?

A klubvezetés a 2017-ben elveszített BL-döntőt követően minden követ megmozgatott, hogy népszerűsítse a Juventust. Ezért érkezett Cristiano Ronaldo, és még akár az is lehet, hogy Sarri szerződtetésével szintén a figyelemfelkeltés volt a cél.

A BBC szerint Andrea Agnelli elnök most érezte úgy, hogy kockáztatnia kell, és ehhez ki lenne jobb alany, mint egy imádott klublegenda? Pirlo lelket önthet a csapatba, és visszahozhatja a szórakoztató futballt, egy szakállas hipsztert pedig már imád a világ, miért ne léphetne Jürgen Klopp nyomába ezen a téren?!

Zidane madridi szerepvállalásához hasonlóan neki talán egyszerűbb lesz kivívni a tiszteletet, hiszen játékosként zseniális volt. Így aztán minden bizonnyal könnyebben kommunikál a sztárokkal, mint elődje, önbizalma pedig pozitívabb hatással lesz a keretre, mint Sarri szorongása.

Az egyiknek sikerült, a másiknak nem

Pirlo esete nem egyedülálló, nézzünk néhány egykori klasszist, aki pályafutása befejezése után egyből komoly feladatokat kapott edzőként.

Az etalon természetesen Zinedine Zidane, aki annyiban különbözik, hogy a visszavonulása után pár évig még hangolódott az edzői pályára, de aztán a Castillát másfél év alatt kinőve a Real Madrdi kispadján találta magát. Eddig két etapban dolgozott ott, nyert két bajnokságot, három BL-t, két-két klubvébét, spanyol és európai Szuperkupát.

Világ- és Európa-bajnok csapattársa, Laurent Blanc visszavonulását követően négy évvel a Bordeaux kispadján nyitott, első szezonjában ezüst-, a másodikban aranyérmet szerzett. Jöhetett a francia válogatott, de a 2012-es balul sikerült Eb után lemondott. Legutóbb 2013 és 2016 között a PSG edzője volt, nyert három bajnokságot, két Francia Kupát és két Ligakupát, a BL-ben azonban nem sikerült maradandót alkotni. De megnyugodhat, mert utódjainak sem…

Akiknek edzőként is bejött az élet: Zinedine Zidane, Didier Deschamps, Laurent Blanc (Fotó: AFP)

Ne hagyjuk ki Didier Deschamps-ot sem, aki 2001-ben, mindössze 32 évesen visszavonult a Valenciából, majd egyből átvette a Monaco csapatát, amellyel 2003-ban Ligakupát nyert, 2004-ben pedig Bajnokok Ligája-döntőt játszhatott. A bundabotrány miatt kizárt Juventust 2007-ben visszavezette a Serie A-ba, majd 2010-ben bajnok lett a Marseille-jel. 2012 óta francia kapitány, a csapat az irányításával 2016-ban Eb-ezüstérmes, 2018-ban világbajnok lett.

Jürgen Klinsmann villámkarrierje is megér pár sort, a világ- és Európa-bajnok csatár első munkája mindjárt a német válogatott szövetségi kapitányi posztja volt, 2004 és 2006 között szerzett a Konföderációs Kupán, majd a hazai világbajnokságon egy-egy bronzérmet. A Bayernnél már felejthetőbb időszaka volt 2008-09-ben, az Egyesült Államokkal 2013-ban Arany-kupát nyert. Legutóbb a Herthánál töltött alig két és fél hónapot.

Minden idők egyik legjobb csatára, Marco van Basten 2003-ban gondolta úgy, hogy akár edzősködhetne is. Az Ajax második csapatának asszisztensi pozíciójából lett váratlanul holland szövetségi kapitány 2004-ben, de négy év alatt nem jutott érem közelébe.

Clarence Seedorfot még szerződés kötötte a brazil Botafogóhoz, amikor ajánlatot kapott az AC Milantól. Nosza, gyorsan visszavonult, és átvette a Massimiliano Allegri távozásával megüresedett kispadot. Látott nála jobb és rosszabb edzőt is a milánói közönség, de hiába szerzett meg a lehetséges 57 pontból 35-öt, négy hónap után nem marasztalták. Legutóbb kameruni szövetségi kapitánykétn dolgozott.

A helyére az a Filippo Inzaghi érkezett a Milanhoz, aki addig csak a klub U19-es Primavera-csapatánál dolgozott. Egy szezon alatt nem sikerült meggyőznie a vezetőket, így mennie kellett, a Venezia és a Bologna után most talán megtalálta a helyét a Beneventónál, amellyel megnyerte az olasz másodosztályt.

A briteknél Ryan Giggs esete hasonló, a Manchester United walesi szélsője David Moyes kirúgását követően egy négymeccses játékosedzői megbízással indított 2014-ben, majd két évig a MU egyik pályaedzője volt, 2018 januárjától pedig ő a walesi szövetségi kapitány.

Korábbi klubtársa, Ole Gunnar Solskjaer is ilyen szélsebesen lett menedzser: 2007-es visszavonulását követően a manchesteri utánpótlásban kezdett el dolgozni, majd hazatérve kétszer is bajnoki címhez segítette a Moldét, onnan csábította vissza a MU 2019-ben.

És a végére angol legendák: Frank Lampard a visszavonulása után két évvel majdnem feljuttatta az angol másodosztályból a Derby County csapatát, tavaly óta pedig a Chelsea edzője. Steven Gerrard 2018 óta irányítja a skót Rangerst , szakértők szerint komoly esélye van arra, hogy ha egyszer Jürgen Klopp távozik Liverpoolból, ő vegye át egykori klubjában a kispadot.

Kiemelt fotó: MARCO BERTORELLO / AFP

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!