Akkor persze még senki sem tudhatta, hogy a kis Juppból egyszer világhírű játékos, majd edző válik.
Henyckes játékosként szülővárosában töltötte a legtöbb időt, 1963 és 1967, majd 1970 és 1978 között is a Borussia Mönchengladbachot erősítette (csupán 1967-1970 között futballozott Hannoverben). Ez idő alatt négyszer nyert bajnoki címet (1970-71, 1974-75, 1975-76, 1976-77), egyszer Német Kupát (1973) és egyszer UEFA-kupát (1975).
Csatárként nem fukarkodott a gólokkal, kétszer is gólkirály lett a Bundesligában, 1973-74-ben – holtversenyben Gerd Müllerrel – 30, egy évvel később már egyedül, 27 találattal lett a legeredményesebb.
Nem is maradhatott ki a válogatottból, 39 mérkőzésen 14-szer volt eredményes, 1972-ben Európa-bajnok, két évvel később világbajnok lett.
Udo Lattek nyomában
1978-ban fejezte be a pályafutását, és a kölni egyetemen edzői diplomát szerezve a Mönchengladbachnál kezdett el dolgozni Udo Lattek utódjaként. Érdekesség, hogy 1987-ben a Bayern Münchenhez igazolt, ahol ismét Lattek munkáját vette át.
A bajoroknál sikeresebb volt, első, négyéves nekifutásra két bajnoki címet is szerzett (1989, 1990). Aztán az Athletic Bilbao (1992–1994), az Eintracht Frankfurt (1994–1995), majd a Tenerife (1995–1997) következett, utóbbival óriási meglepetésre az UEFA-kupa elődöntőjéig jutott.
Ezzel felkeltette a Real Madrid figyelmét is, de ott mindössze egy szezont kapott: a Király-kupában már a negyeddöntőben kiesett csapata, a bajnokságban csupán a 4. lett, ugyanakkor 1966 után először megnyerte a Bajnokok Ligáját.
1999–2000 között a Benfica, majd ismét a Bilbao következett (2001–2003), aztán a Schalke (2003–2004), majd a Mönchengladbach (2006–2007) után 2009 áprilisában a menesztet Jürgen Klinsmann után öt meccset kapott ismét a Bayern élén, ez elég volt ahhoz, hogy négy győzelemmel és egy döntetlennel a második helyhez segítse a csapatot.
2009 és 2011 között a Bayer Leverkusennél dolgozott, majd Louis van Gaal utódjaként immáron harmadszor is aláírt a Bayernhez. Két éve közül a 2012-13 volt a sikeresebb, akkor bajnok, Német Kupa- és a Bajnokok Ligája-győztes lett.
Békére és nyugalomra vágyom. Biztosíthatok mindenkit, hogy nem áll szándékomban újra edzősködni. Ez így méltó befejezés volt
– nyilatkozta.
2017 októberében azonban nem bírt nemet mondani, és negyedszer is leült a müncheniek kispadjára – ezúttal a menesztett Carlo Ancelottit felváltva.
Soha egyetlen csapatért sem tértem volna vissza, de a Bayern München más, egy igaz szerelem
– nyilatkozta. 73 évesen bebizonyította, felveszi a versenyt a fiatal kollégákkal, a Bayern fölényesen, 21 pontos előnnyel megnyerte a bajnokságot.
Boldogan és békében él
A Kickernek nyilatkozott a 75. születésnapja alkalmából, de azt mondta, egyáltalán nem hiányzik neki a nyilvánosság.
„Békében élek magammal, boldog vagyok, amikor csendben élvezhetem az életemet. Nincs szükségem már a közönségre” – mondta.
Régi barátjával, Uli Hoenesszel, sokat beszélgetnek a aktualitásokról, a családról és a mindennapi dolgokról. Figyelemmel kíséri a politikai és társadalmi fejleményeket, aggódik a szíriai konfliktus által okozott mérhetetlen szenvedés miatt, határozott álláspontot képvisel az idegengyűlölet és a rasszizmus ellen.
A legjobban azonban a klímaváltozás miatt aggódik, úgy fogalmazott, neki valójában ott lenne a helye minden éghajlatváltozás miatt rendezett demonstráción. „Nem bírom el a sérelmeket és az igazságtalanságot. Biztos vagyok benne, hogy nem a koronavírus lesz az utolsó probléma, változtatni kell a növekvő profit felé irányuló életmódunkon”- hangsúlyozta.
Kifejtette azt is, hogy szerinte rossz úton jár a Bayern, amikor csak sztárigazolásokban tud gondolkodni.
„A klubok a koronavírus-válság közepette gazdasági problémákkal szembesülnek, ezért én felelős vezetőként inkább a játékosaimat tartanám meg, ahelyett, hogy drága sztárokat szereznék” – nyilatkozta.
Az a csípőmozgás!
Egykori játékosa, Bastian Schweinsteiger a klub magazinjába írt levélben gratulált neki.
„Nagyon nagyra értékeltem az önnel folytatott vitákat a taktikáról, a következő ellenfélről vagy csak az életről. Figyelt a legkisebb részletekre, elvárta, hogy minden edzésen 120 százalékot adjunk” – írta.
Schweinsteiger visszaemlékezett arra is, hogy edzője a táncparkett igazi ördöge volt. „Hatalmas tapsot kapott azért, amit a táncparketten mutatott. Az a csípőmozgásos ritmusérzék felejthetetlen volt” – írta.
Végül jó egészséget és rugalmas csípőt kívánt neki, hozzátéve, a 2013-as csapattal hamarosan találkoznia kell, és akkor ismét szükség lehet a tánctudására.
Kiemelt fotó: Frank Hoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP