Nemzetközi foci

Ne engedd fejelni a gyerekedet, ha meg akarod óvni az egészségét

Konkrét lépéseket tett az Angol, a Skót és az Északír Labdarúgó Szövetség annak érdekében, hogy megpróbálják csökkenteni a focistákat érintő agykárosodásokat: a három szervezet megtiltotta, hogy a 12 évesnél fiatalabb futballisták az edzéseken fejeljenek. Egy tavalyi kutatás ugyanis kimutatta, hogy a profi labdarúgóknál közel háromszoros az esélye annak, hogy idős korukban súlyos agyi betegségek érik őket, mint azokat, akik nem találkoztak naponta a labdával.
Korábban a témában:

Az iránymutatásokat a Glasgow-i Egyetem tavaly októberben publikált kutatása adta, amely a labdarúgás és a különböző neurológiai betegségek kialakulásának kapcsolatát vizsgálta. Az agyi betegségekről szóló, mérföldkőnek számító FIELD-tanulmány 7667 korábbi játékos és 23 ezer átlagember egészségügyi állapotát vizsgálta, és az eddigi legnagyobb ilyen jellegű kutatás eredményeiből sokkoló következtetésekre jutott.

Kiderült, hogy az Alzheimer-kór ötször, a motoneuron-betegség négyszer, a demencia három és félszer, míg a Parkinson-kór kétszer olyan gyakorisággal fordul elő labdarúgók esetében, mint egy átlagembernél, aminek az egyik alapvető játékelem, a fejelés az oka.

Ennek alapján az európai szövetség (UEFA) orvosi bizottsága is frissítette az útmutatóját, amely kimondta, hogy a 6 és 11 év közötti gyermekeknek már nem szabad fejjel játékba avatkozniuk edzés közben, míg 12–16 év között fokozatosan kell bevezetni és alkalmazni a fejelést, de ott is korlátozva a gyakoriságát és a labda tömegét.

Ami érdekesség, hogy mérkőzéshelyzetben korosztálytól függetlenül nincs semmiféle korlátozás.

Hiszik, hogy ez a helyes irány

Jobb félni, mint megijedni

Az angol FA 2014-ben már hozott néhány szabályt: például az a labdarúgó, aki a mérkőzésen elveszíti az eszméletét, már nem mehet vissza a pályára. Akivel rövid időn belül két ilyen eset is előfordul, annak kötelező pszichometriai vizsgálaton kell részt vennie. Hogy is szól a mondás? Jobb félni, mint megijedni.

„Ez a frissített iránymutatás a jelenleginek a továbbfejlesztése, segít az edzőknek és a tanároknak abban, hogy a fiataloknál csökkenteni lehessen az ismétlődő és felesleges fejjátékot” – mondta Mark Bullingham, az angol szövetség (FA) új vezérigazgatója.

Ian Maxwell, a skót szervezet vezetője szerint, noha hangsúlyozni kell, hogy nincs olyan kutatás, amely azt sugallná, hogy a fiatalabb korban elkezdett fejjáték kiemelt kockázattal jár az időskori betegségek kialakulásában, a skót futballnak mégiscsak feladata, hogy figyelje és óvja a fiatalokat, akikért felelősséget kell vállalnia.

„Fontos hangsúlyoznunk, hogy az ifjúsági meccseken jóval ritkábban avatkoznak játékba fejjel a labdarúgók, de szeretnénk az iránymutatásoknak megfelelően csökkenteni a lehetséges kockázatokat” – tette hozzá.

A szövetség részéről John McLean vett részt a kutatásban, és nagyon büszke arra, hogy a skót futball vezető szerepet vállalt a fejsérülések megelőzésének témájában.

A világ első országa lettünk, ahol a különböző sportágak tapasztalatait összevetve vizsgálhatjuk az agyrázkódásokat, így a mienk az egyik legjobb orvostudományi oktatási program.

Az ír szövetség részéről Patrick Nelson hozzátette: „A szövetségünk áttekintette és jóváhagyta az új iránymutatásokat. Hisszük, hogy ez a helyes irány, és bízunk benne, hogy jót tesz a játéknak, és a játékosoknak is.”

Az Egyesült Államokban a most bevezetett tilalom már 2015 óta érvényben van.

A legfrissebb irányelvek

  • 6–11 év közötti játékosok nem fejelhetnek az edzéseken.
  • A fejelések és az erre vonatkozó képzések számát az életkor növekedésével kell emelni.
  • A 12 év alattiaknak havonta egy alkalom (legfeljebb öt fejeléssel), míg a 13 év alattiaknak heti egy edzés ajánlott.
  • Fontos tanács, hogy a labda ne legyen túl kemény, azaz a lehető legalacsonyabb nyomást kell használni.
  • A korcsoportok számára az edzésekre és a mérkőzésekre is meghatározza a pontos labdaméretet.

Futball és a demencia

Az agyi sérülésekkel foglalkozó szervezetek üdvözölték a lépést. „Teljesen észszerűnek tűnik korlátozni a gyerekeknél a fejelést. A kérdés az, elég-e ez? Nem engedhetjük meg, hogy a kulcskérdések megválaszolatlanul maradjanak. Nem engedhetjük meg maguknak, hogy 30 évet várjunk egy tanulmány eredményére, hogy annak alapján megkapjuk a válaszokat” – mondta Peter McCabe, a Headway agysérüléseket vizsgáló szövetség vezetője.

A BBC-nek nyilatkozott Carol Routledge, az Alzheimer’s Research kutatási igazgatója, aki elmondta, a gyermekek érdekében most bevezetett szabály egy fontos gyakorlati lépés, amely minimalizálja a lehetséges kockázatokat. Ugyanakkor további kutatást szorgalmazott a labdarúgás és a demencia összefüggéseinek feltárására.

Dr. Willie Stewart, a Glasgow-i Egyetem neuropatológusa szintén az új iránymutatások bevezetése mellett érvelt.

Sokkal több kutatásra van szükség ahhoz, hogy megértsük azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a labdarúgók neurodegeneratív betegségeinek fokozott kockázatához.

Hozzátette, szeretné, ha a kutatási eredményeket szélesebb körben, nemcsak az ifjúsági labdarúgásban vezetnék be.

Munkavégzéssel összefüggő betegség

A Telegraph érdekes hírről számolt be néhány hete: a mérföldkőnek számító kutatások és a Jeff Astle Alapítvány új kampányának eredményeként elképzelhető, hogy a futballpályafutást követően jelentkező demenciát hivatalosan is elismerhetik munkavégzéssel összefüggő betegségnek Angliában.

Ez fontos lépés lenne ahhoz, hogy a betegségben szenvedő egykori futballisták családjai nagyobb pénzügyi támogatást kapjanak.

Az ötszörös válogatott Jeff Astle, aki 1964 és 1974 között a West Bromwich Albiont erősítette, 2002. január 19-én halt meg krónikus traumás encephalopathiában, amely egy degeneratív agyi betegség. A halottkémi vizsgálat a halál okát foglalkozás körében szerzett betegségnek nevezte, utalva arra, hogy Astle rendszeresen fejelt.

Strukturális és funkcionális agyi károsodások

Tavaly Szelid Zsolt kardiológus, sportorvos, az UEFA és MLSZ Orvosi Bizottságok tagja Fejelés és agyrázkódás a labdarúgásban címmel írt tanulmányt, amelynek alapját az Isokinetic Medical Group által szervezett egészségügyi konferencia előadásai képezték.

„Mérkőzés alatt egy játékos körülbelül 6–12 alkalommal fejel, és ekkor a labda nagyrészt nagy sebességgel csapódik a fejhez. Ezt meg kell különböztetni az edzéseken a technika fejlesztésére alkalmazott ismételt fejelésektől, amikor a labda nagyrészt kisebb sebességgel csapódik a játékos fejéhez. Játék alatt, fejeléssel kapcsolatos sérülést a játékos-játékos közti kontakt sérülés is okozhat, ami elsősorban akkor következhet be, amikor kis területen egyszerre sok játékos aktív (pl: szögletrúgásoknál, vagy kapu előtti tumultus esetén). A fejelést követően az esetek döntő részében természetesen semmiféle tünet nem jelentkezik, de újabban az agyi képalkotó technikák segítségével az irodalomban leírták az úgynevezett »ismétlődő agyrázkódással nem járó hatás (repetitive subconcussive impact)« fogalmát,

ami azt jelenti, hogy a fej rendszeres, nagy sebességű, labdával vagy a játékostárssal való kontaktusa hosszú távon önmagában is strukturális és funkcionális agyi károsodásokhoz vezethet.

A dolgozat kiemeli, hogy ma már tény: a női labdarúgásban az agyrázkódás lényegesen gyakoribb, mint férfi játékosok esetében.

Kiemelt fotó: Kinzie Riehm / Image Source

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.