A Bundesliga mezőnye egy új fiút köszönthet majd a következő idény augusztusi rajtjánál, az Union Berlin az 56. csapatként mondhatja el magáról, hogy feljutott a német élvonalba.
A korábban több magyart is foglalkoztató (Miriuta Vasile, Mátyus János, Sebők Vilmos) Energie Cottbus 2009-es kiesése óta nem szerepelt keletnémet klub a Bundesligában, ezt a tízéves időszakot zárta most le az Union történelmi tette. (Ide kívánkozik, hogy az RB Leipzignek nincs NDK-s gyökere, de a korábbi keletnémet klub, az SSV Markranstädt licencét megvéve indult hódító útjára, úgyhogy akár Gulácsi Péter csapatát is idevehetjük.)
Az eredményeket tekintve ugyan nem, bizonyos szempontból mégis Berlint nevezhetjük a német futball fővárosának,
A Hertha a nemrég visszavonult bohém kapus, Király Gábor valamint a játékosként klubrekordernek számító, majd edzőként négy, abszolút vállalható év után a nyáron búcsúzó Dárdai Pál miatt a kilencvenes évek második fele óta folyamatosan szem előtt van Magyarországon is, az Unionról viszont a többség keveset tud, pedig a németeknél nagy kultusza van.
Nem volt mindig Union az Union
A mostani klub elődjét 1906-ban alapította néhány fiatal focista a barátaival FC Olympia néven, de az egyesület viszonylag gyorsan feloszlott. Még ugyanezen év júniusában az Olympia tagjai a régió két másik csapatával, az Excelsior FC-vel és a Lichtenberger SC-vel egyesítették erejüket, így született meg az Olympia Oberschöneweide.
A következő években újabb egyesülések és beolvadások követték egymást, így 1909-ben már Union 06 Oberschöneweidé alakult át a klub neve, de a szurkolók körében a gyári munkások egyenruhájára hajazó tiszta kék szerelés miatt lakatosoknak hívták őket. A munkásosztálybeli gyökerek a kezdetektől a mai napig végigkísérték a klubot, erre utal a jelenlegi becenév, a Die Eisernen, amit magyarul nagyjából vas fiúknak, vasasoknak lehetne fordítani.
A hidegháborús hányattatások után 1966 januárjában alakult meg az 1. FC Union Berlin, ebben az időszakban ugyanis már Németország keleti felén is arra vágytak, hogy európai szintén meghatározó futballhatalomnak mondhassák magukat.
Egy évvel később története során először szerepelt a nemzetközi porondon a csapat, az Intertotó-kupában a dán BK Copenhagen, a cseh Union Teplice és a lengyel GKS Katowice alkotta csoportban a harmadik helyen végzett. Aztán 1968-ban a klub a Carl Zeiss Jena elleni 2-1-es győzelemmel megnyerte a keletnémet kupa döntőjét, ami a mostani feljutásig az Union Berlin legnagyobb sikerének számított.
Az öröm mégsem lehetett teljes, a prágai tavasz leverése miatt ugyanis az UEFA nem akarta összeereszteni a nyugati és a keleti blokk csapatait, aminek az lett a vége, hogy több klub, így az Union vagy a Győri Rába ETO is visszalépett a sorozattól.
A hírhedt keletnémet titkosrendőrség, a Stasi vezetője, Erich Mielke a rendőrség csapatát, a BFC Dynamót karolta fel, és riválisoktól átvezényelt kulcsjátékosokkal, bundameccsekkel, valamint lefizetett bírókkal meg is született az NDK új kirakatcsapata, amely tíz bajnokságot nyert egyhuzamban.
Mindeközben az Union hol kiesett, hol az alsóházban szenvedett, de a meccseire 20 ezres közönség járt, amely elég erőteljesen szembehelyezkedett a rendszerrel. Így aztán nem csoda, hogy a Stasi-hátszéltől felbátorodott Dynamo-tábor többször is összecsapott az Union-rajongókkal, és ezek rendre brutális verekedésbe torkolltak.
A Dynamo hirtelen jött sikersztorija ellenére Berlin két legnépszerűbb csapata a Hertha és az Union volt, amely 1990. január 27-én játszott először egymással – 79 nappal a berlini fal leomlása után.
Az Olimpiai-stadionban 51 ezer néző előtt zajlott a 2-1-es Herha sikerrel záródó meccs, amelyen 100 Dynamo-ultra is feltűnt azzal a szándékkal, hogy zavart keltsen, őket mindkét fél a „Stasi, kifelé!” rigmussal fogadta.
2000 tavaszán ismét reménykedtek az Union-szurkolók, mivel a csapat ismét eljutott a rájátszásig, de az Osnabrück ellen elvesztette a tizenegyespárbajt, így örömünnep helyett gyászhangulat uralkodott a berliniek 1920-ban átadott pályáján, a Stadion An der Alte Försterei-ban (Stadion az öreg erdész házánál, micsoda név!).
2001-ben aztán a sors kárpótolta az Uniont, a csapat feljutott a Bundesliga 2-be, de a nagy durranásnak nem is ez számított, hanem a német kupában bemutatott menetelés: az Oberhausen, a Greuther Fürth, az Ulm, a Bochum és a Borussia Mönchengladbach skalpját is megszerezte a csapat, de a döntőben 2-0-ra kikapott a Schalke ellen.
Mivel a Schalke már kvalifikálta magát a BL-be, így a kupagyőztesnek járó nemzetközi kupaindulási jog az Unionra szállt, amely az UEFA-kupa első körében a finn Hakát eltüntette az útból, de a bolgár kupagyőztes Liteksz Lovecs már nagy falatnak bizonyult.
Új elnök, új idők
2004-ben ismét anyagi gondjai támadtak a klubnak, amely a csőd közelébe jutott, és a német szövetség 1,5 millió eurós pénzügyi garanciát kért az induláshoz.
Négy évvel később szintén ízelítőt adtak odaadásból és klubhűségből a drukkerek, kétezer-ötszázan ugyanis több mint 100 ezer munkaórányi szerepet vállaltak a stadion felújításában, nem kevés pénzt spórolva ezzel a klubnak. Ahogy visszatért a csapat a stadionba, egyből meg is nyerte a harmadosztályt, hogy aztán fokozatosan stabil középcsapattá váljon a másodosztályban.
A klub és a szurkolók szoros kapcsolatát mutatta, hogy 2014-ben a brazíliai világbajnokság alatt mindenkit arra buzdítottak, hozza el magával a kanapéját a stadionba, hogy aztán a meccseket közösen és ingyen nézhessék a kivetítőn, mintha csak egy nagy nappaliban lennének.
Union Berlin promoted to the Bundesliga for the first time in their history. For the 2014 World Cup, the club told fans to bring their sofas to their stadium to watch games for free. pic.twitter.com/TphoNoDknZ
— Colin Millar (@Millar_Colin) 2019. május 27.
Az eddigiekből is kiderül, az Union Berlin nem a divatdrukkerek gyűjtőhelye, a klubnak nem is volt igazán neves játékosa, talán csak később a Chelsea-ben is megfordult Robert Huth említhető, aki 17 évesen szerepelt a berlinieknél.
A mostani idénynek a svájci Urs Fischer vezetésével indult neki a Real Madrid-sztár Toni Kroos öccsét, Felixet a soraiban tudó Union, amely jól rajtolt, a második fordulóban pontot szerzett a Köln elleni rangadón, majd 4-1-re elverte a St. Paulit, hogy aztán a következő tíz bajnokiból hetet is döntetlennel zárjon.
A veretlenségi sorozat egyik főszereplője a lengyel kapus, Rafal Gikiewicz volt, aki nem csak a gólvonalon tette a dolgát, hanem az ellenfél kapujánál is hatékonyan akciózott, a Heidenheim elleni hazai meccsen ő fejelte azt a gólt a hosszabbításban, amivel 1-1 lett a végeredmény.
Az Union végig ott tartotta magát a tűzközelben, így a Bochum elleni utolsó fordulónak úgy mehetett neki, hogy ha nyer, biztosan feljut. A végén viszont a döntetlennek is örülhetett, mert a Bochum már 2-0-ra is vezetett, a pontvesztéssel pedig, drezdai veresége ellenére, a Paderborn lett a másik automatikus feljutó a Köln mögött.
És akkor a kis hal bekapta a nagyot
Jöhetett az oda-visszavágós osztályozó a világbajnok francia Benjamin Pavard-ral és a rutinos Mario Gomezzel felálló Stuttgart ellen. Az idegenbeli meccsen elért 2-2-es döntetlen után tört csak ki az igazi futballőrület az Unionnál, a szurkolók már a stadionon kívül is fantasztikus hangulatot teremtettek, amikor a csapatbuszt várták.
Union Berlin bus reception today.
📽️ beatrice.voigt pic.twitter.com/64r3yX9kHP— Stand your ground! (@Ultramaniaticos) 2019. május 27.
A visszavágó kezdőrúgása előtti koreográfia részeként pedig egy olyan képet jelenítettek meg a lelátón, amelyen egy kézbe vett szív látható, ezzel üzenték a játékosoknak, hogy tegyék ki a szívüket a pályára a hőn áhított feljutás érdekében.
Scenes!
Union Berlin fans partied in style as they were promoted to the Bundesliga for the first time.
👉 https://t.co/GO2o9pgq90 pic.twitter.com/amUhoO2iZM
— SportsGridUK (@Sportsgriduk) 2019. május 28.
A Stuttgart szerzett ugyan egy gólt, de ezt a videobírós visszajátszás után jogosan érvénytelenítették les miatt, a 0-0-s döntetlen után pedig jöhetett a fékevesztett ünneplés a pályán.
Brilliant scenes last night as Union Berlin players and fans celebrated promotion to the Bundesliga for the first timepic.twitter.com/CN0iyNNFQH
— The42.ie (@The42_ie) 2019. május 28.
Volt, aki a hálóból vitt haza egy darabot magának, mások a gyeptégla kisebb-nagyobb szeletét gyűrték a zsebükbe emlék gyanánt, és a söröspoharakkal elárasztott pálya egy idő után olyan képet festett, mintha nem is meccset, hanem rockkoncertet rendeztek volna rajta.
Bár még nincs meg a következő Bundesliga-idény menetrendje, hiszen még csak a hétfői visszavágó után vált véglegessé a mezőny, a Twitteren már azért kampányolnak, hogy a berlini rangadóra november 9-én kerüljön sor.
Ha van egy kis stílusérzéke a német szövetség illetékeseinek, akkor nem sokat gondolkoznak, hanem lecsapnak a lehetőségre. A következő bajnokság kezdetéig pedig az Union-drukkereknek nem marad más dolguk, mint minden egyes másodpercét kiélvezni ennek a páratlan érzésnek. Sőt, amíg várnak a sorsolásra, arról is álmodozhatnak, milyen lehet elkapni hazai pályán a bajnokság nagyvadait.
Akárhogyan is szerepelnek majd, a történetüket megismerve biztosak lehetünk benne, üde színfoltjai lesznek a Bundesligának!
Ok there are many ways one could read this…
…but welcome to the Bundesliga! 😂 https://t.co/QuDFeHoBlV
— Bayer 04 Leverkusen (@bayer04_en) 2019. május 27.
Kiemelt kép: Sven Leifer / foto2press / dpa Picture-Alliance
