A labdarúgás, mindamellett, hogy a világon a legnépszerűbb sportág, az egyik legtöbb vitát generáló is, mivel tele van rengeteg olyan gumiszabállyal, amelyek értelmezés kérdései, innentől kezdve majdnem mindenki másképp látja őket. Jó példa erre a Paris Saint-Germain és a Manchester United Bajnokok Ligája-mérkőzése, amely után Pre Kimpembe kezezése miatt lehetett egy jót veszekedni, a paragrafust idézgetni és addig csűrni-csavarni a szavakat, amíg csak lehetett. Az UEFA is külön elmagyarázta, miért az a döntés született, hogy a United büntetőt lőhet, ami végül is a franciák kiesését eredményezte.
Van egy 1886 óta működő szervezet, az IFAB, amely a labdarúgás legfőbb szabályalkotó testülete és amelynek az a feladata, hogy letisztítsa, igazságosabbá és kikezdhetetlenebbé tegye a játékot. A túlzottan konzervatívnak bélyegzett IFAB-ba az angol, a skót, a walesi és az északír szövetség mellett a FIFA delegál küldöttet. Míg az előbbieknek egy-egy szavazatuk van, utóbbinak négy, azaz a voksok felét adja a nemzetközi szövetség.
A kezezés megítélése sosem lesz igazságos
Az IFAB, ahogy minden évben, idén is összeült, ezúttal a skóciai Aberdeenben brainstormingolt, és téma volt az egyetemes foci legforróbb témája, a vétlen kezezés is. A végül elfogadott hat javaslat közé bekerült egy, ami arra vonatkozik, hogy a 2019-2020-as szezontól kezdve érvénytelen minden kézzel szerzett gól, vagy olyan találat, amelyet vétlen kezezéssel induló támadás előz meg.
- Előbbire jó példa Sergio Agüero Arsenal elleni harmadik találata az angol bajnokságban, amiről a csatár is elismerte utólag, hogy kézzel szerezte.
Itt 3:18-tól érdemes figyelni:
- Utóbbinál pedig képzeljük el azt, hogy mondjuk egy felszabadítás után a támadójátékos kezét találja el a labda és úgy pattan, még ha vétlenül is, hogy abból gólhelyzet lesz. Ezekben az esetekben ezentúl szólni fog a síp.
A szabálymódosítási javaslatban a vétlen kezezésről szóló rész a gólszerzésre és a támadásoknál szerzett jogosulatlan előnyszerzésre vonatkozik, de az IFAB technikai igazgatója, David Elleray a BBC-nek részletesebben is nyilatkozott a változásokról, a védők esetében viszont már a természetes testhelyzetről beszélt.
Az emberi testnek van egy természetes sziluettje. Ha a karok ebből kilógnak, akkor a testfelület óhatatlanul is megnő, ami nagyobb akadályt jelent a támadó játékosnak. Azt viszont engedni kell, hogy a karok a test mellett lehessenek, mert így természetes.
Ez jól hangzik, de a természetes helyzet megítélése megint csak egy szubjektív dolog lesz a bíráskodásban, a kezezésre vonatkozó módosítás a védekező oldalon ugyanúgy gumiszabály maradt. Márpedig több ilyen vitás eset van, mint kézzel szerzett gól. Lehet, hogy egyszerűbb lett volna radikálisabban fellépni és azt mondani: ami kéz, az szabálytalanság és pont. Nem biztos, hogy igazságos, de egyértelműbb.
Mert a felkar helyzete a természetes sziluett megállapításában elvileg nagy segítségünkre lehet, de nem minden esetben. Szintén a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében volt a Manchester City védőjének, Nicolás Otamendinek egy olyan szabálytalansága, ahol a játékos felkarját még akár a természetes sziluett részének is láthattuk, amikor a labda eltalálta – itt végül tizenegyest fújtak. És ha már természetes: itt pont az lett volna furcsa, ha mozgás közben a karja a teste mellett tud maradni végig, az ő szempontjából már az is bravúr, hogy amennyire lehetett, elhúzta a labda útjából.
Hogy igazságosabb-e az új szabályozás? Nekem nem tisztem ezt megítélni, csak végre kell hajtanom. Mindenesetre sosem lesz olyan megoldás, ami kikezdhetetlen
– mondta az NDR-nek a Bundesliga-játékvezető, Patrick Ittrich.
Ami viszont biztos, hogy a PSG-s Kimpembe megmozdulását ugyanúgy be fogják fújni tizenegyesnek a jövőben, mint ahogy most is tették.
A többi változtatás
Nagy hatással lehet a játékra az a módosítás is, hogy a következő szezontól kezdve a támadójátékosok nem állhatnak be a sorfalba a szabadrúgásoknál, attól legalább egy méter távolságra kell lenniük.
Az utóbbi időben már állandó jelenet volt ezekben az esetekben, hogy a sorfal szélén, esetleg közepén legyen pár támadó, a rúgók pedig az általuk keltett réseket keresték a lövéseikkel. A kötelezően felszabaduló támadók miatt viszont várható, hogy újfajta variációkat látunk majd szabadrúgásokban és a védőfelállásokban egyaránt. Azaz lényegében színesebb lehet játék.
Az időhúzást is meg szeretnék előzni azzal, hogy egy lecserélt játékosnak nem a felezővonalnál kell elhagynia a pályát, hanem a az oldalvonal legközelebbi pontjánál. A fejünk felett kellene tapsikolni örömünkben, de ettől a döntéstől még nem fognak gyorsabban levánszorogni azok, akiknek a csapata előnyben van. Az ötlet nem rossz, de kérdés, a valóságban ennek mekora hatása lesz.
A jövőben már nem kell feltétlen megfenyegetnie a játékvezetőknek a kispadnál lévő edzőket, ezután ugyanis ők is kaphatnak majd sárga/piros lapot. Eddig ugye az volt a bevett szokás, hogy a szóbeli figyelmeztetés után felküldték a lelátóra a magukról megfeledkezett edzőket, most elég lesz csak felmutatni valamelyik lapot. Viszont sárga lap járhat majd túlzott ünneplésért is, azaz a Jürgen Klopp-vérmérsékletű szakembereknek nem árt majd odafigyelniük.
Lesz még két apróság: játékvezetői labdával folytatódik majd a mérkőzés, ha a bírót érinti a labda, illetve tizenegyeseknél a kapusoknak elég lesz csak az egyik lábukkal érinteni a gólvonalat a rúgás pillanatában – ezzel lényegében legitimálták a hálóőrök bemozdulását, amely már amúgy is jellemzővé vált.
Buffon, ha csak egy fél pillanattal is, de egyik lábbal ellép a rúgás előtt a gólvonalról:
Nyitókép: Julian Finney/Getty Images
