Paul Pogba a világbajnok francia válogatott vezére, a pályán és azon kívül egyaránt. A középpályás minden fontos meccs előtt motiválta a társait a világbajnokságon, tette mindezt egyre magasabb hőfokon, ahogy Franciaország haladt előre.
A horvátok elleni finálé előtti beszédét a francia focival foglalkozó Omlett du Fromage fordította le, mi csak annyit tennénk hozzá, fantasztikus, csatába indító szavak…
Nem akarok sokat beszélni. Mindannyian tudjuk, hol vagyunk. Mindannyian tudjuk, mit akarunk. Mindannyian tudjuk, milyen utat jártunk be. Ott van a szívünkben, a tekintetünkben. Látom mindenkiében. Mindenki jól koncentrál. Nem szabad elfelejteni, lehet, hogy már ismétlem magam, de kilencven percre vagyunk attól, hogy történelmet írjunk. Hogy világbajnokok legyünk. Egy meccs. Nem tudom, ki mennyi meccset játszott már életében, a karrierjében. De egy meccsünk van, ami mindent megváltoztathat. Két csapat van, de csak egy kupa. Ők is tudják, ők is akarják. Elvesztettünk már egy döntőt. Tudjuk jól, itt van még a torkomban, itt van a fejünkben. Ma nem hagyjuk egy másik csapatnak, hogy elvegye, ami a miénk. Egymásra nézünk, és nem hagyjuk, hogy elvegyék. Azt akarom, hogy az összes francia emlékezetében legyünk. A gyerekeik, az unokáik és az ő unokáik emlékezetében legyünk. Kilencven percünk van, hogy történelmet írjunk. Örökre. Örökre. Rátok nézek, nincs kedvem kiabálni. Ki fogunk menni a pályára, és könnyeket akarok látni. Nem bánatból. Örömkönnyeket.
Nyitókép: PIERRE TEYSSOT / CROWDSPARK
