Nikolics Nemanja volt a Digi Sport Reggeli Start c. műsor vendége, ahol szó esett a válogatottról, Kaposvárról, Chicagóról és a bizalom-kérdésről is.
– Tíz éve hagytam el Kaposvárt. Ez idő alatt lépésről lépésre haladtam, mindig próbáltam a legjobb döntést hozni. Ahonnét indultam és ahova eljutottam, az fantasztikus karrier. Ráadásul még jó pár évet játszhatok. Ez idő alatt mindvégig az akarat vitt előre, ezentúl pedig nagyon motivált voltam, hogy még több gólt szerezzek és még jobb legyek.
Hatalmas nyomás Varsóban: „Amerikába sem nyaralni mentem”
– Rizikó volt az Egyesült Államokba igazolnom, de nem volt bennem félelem. A Legiánál és a Chicagónál is nagyon sokan segítettek abban, hogy könnyen menjen a beilleszkedés. Varsóban megkaptam minden segítséget, de nagy volt a nyomás, másfél év alatt nagyon kimerültem. Örültem, hogy az első évben mindent megnyertem, amit csak lehetett, erre büszke vagyok.
– Chicagóban kicsit más volt a helyzet, ott nem volt rajtam akkora nyomás. Persze tudtam, hogy nem nyaralni megyek Amerikába, hanem, hogy segítsek a csapaton. A társakra mindenben támaszkodhattam, ezért jól ment a beilleszkedés.
Válogatott: bizalom nélkül nehéz…
– Mondhatom azt is, hogy a válogatottban nem volt bizalom irányomba. Harcoltam azért, hogy kiharcoljam azt a bizalmat, amit a klubcsapataimban kaptam, de valami miatt ez nem jött össze. A lelkiismeretem azonban tiszta volt, hiszen mindig beleadtam mindent, hogy a nemzeti színebe is eredményes legyek. Sok gólt szerezhettem volna a magyar válogatottban is, ha olyan bizalmat kaptam volna, mint klubszinten.
– Hosszasan még nem beszéltem az új szövetségi kapitánnyal, de a Luxemburg elleni találkozó után váltottam már pár szót Georges Leekensszel. Pár hónap múlva látni fogjuk azt a keretet, amit ő választott ki, meglátjuk, kikben gondolkodik.
https://www.youtube.com/watch?v=__Jac47ZSMo
