Nemzetközi foci

Nem egyenlő esélyekkel indulnak a válogatottak az Európa-bajnokságon

Egy tanulmány szerint aki az E-csoportba kerül, annak jelentősen kevesebb az esélye a döntőre.

Kapcsolódó cikkek

A játékrendszerből következően egyáltalán nem egyenlő esélyekkel indulnak majd a válogatottak az Európa-bajnokságon. A problémát a létszám 24-re duzzasztása okozta – számolt be a 444.hu cikke.

Kitűnő, angol nyelvű tanulmányban vezeti le Sebastian Wolsing, hogy miért dőlhet el a peches csapatok sorsa már az Eb sorsolásakor, egyszerűen attól függően, hogy az A-tól F-ig elnevezett négycsapatos csoportok melyikébe kerülnek. Mármint, hogy melyik betűjelűbe. A legjobb esélyeket az A-, B- és C-csoport kínálja, az E viszont megdöbbentő módon majdnem 30 százalékkal kisebbet ezeknél. Legalább lesz min izgulni a december 12-i sorsolást nézve!

Igen, maga az, hogy egy csapat az E-csoportba kerül, jelentősen rontja az esélyeit, teljesen függetlenül attól, hogy milyen erős ellenfelek mellé sorsolják.

De hogy jön ki ez az egész?

Annyit a foci iránt érdeklődők tudni szoktak, hogy a 24 döntős csapatot az erejük szerint négy kalapba osztották szét. Magyarország a harmadik kalapba került. Az azonban sokkal kevésbé közismert, hogy ezen túl milyen lesz a torna lebonyolítása, pedig éppen itt rejlik az „elcseszés” kulcsa.

A 24 csapatot a kalapokból húzva osztják be a 6 csoportba, úgy, hogy a kalaptársak nem kerülhetnek azonos csoportba. Az, hogy melyik válogatott milyen betűjelű csoportba kerül, teljesen véletlenszerű, egyet kivéve: a rendező Franciaország a kiírás szerint fixen az A-ba jut. (Később látni fogjuk, hogy ezzel eleve sportszerűtlen előnyhöz jutnak a D-, E- és F-csoportosokkal szemben.)

A csoportkör után továbbjut minden csoportelső és -második, illetve a négy legjobb csoportharmadik. És itt kezdődnek a bajok. A helyzet a hat csoport miatt – ellentétben a nyolccsoportos vb-döntők szimmetrikus lebonyolításával – nem szimmetrikus. Azt, hogy melyik továbbjutó kivel játszik a kieséses szakaszban, előre megszabták. Így állnak össze a párok az első kieséses körben:

Ez ugye azt jelenti, hogy míg az A-, B-,C- és D-csoport győztesei csoportharmadikokkal játszanak, az E és F nyertese csoportmásodikkal, ami nyilvánvaló hátrány.

Az A-, B- C- és F-csoport másodikjai pedig más másodikokkal vívnak, miközben a D és az E másodikja csoportgyőztessel játszik.

Az A-, B- és C-csoport tagjai mindkét ágon jól jönnek ki a helyzetből, a D és az F továbbjutóit az egyik hatás pozitívan, míg a másik negatívan érinti, míg az E-be sorsoltak mindkét módon szívnak.

Később sem jobb a helyzet

A négy negyeddöntő párosítása úgy alakul ki, hogy a fenti táblázatot nézve az 1. és 2. meccs győztese játssza az egyiket, a 3. nyertese a 4.-ével a másodikat, és így tovább. Mi következik ebből? Az, hogy az esélyek itt sem egyenlőek, sőt ellenkezőleg!

Ha megnézzük, az 1. és a 8. meccs győztese is csoportmásodik csapat. Vagyis akik az ő negyeddöntőbeli ellenfeleik lesznek, azaz a 2. és 7. meccs nyertese, úgy juthat be az elődöntőbe, hogy egyszer sem kellett csoportgyőztessel játszania. Ha végigzongorázzuk, kiderül, hogy az A- és D-csoport győztese vitorlázhat el az elődöntőig anélkül, hogy igazán kemény ellenféllel találkozott volna.

A tanulmány írója ezután végignézte, hogy a különböző csoportok továbbjutóinak a legrosszabb esetben mennyire erős ellenfélsoron kell átverekedniük magukat a végső győzelemig. A csoportharmadik ellenfelek 3, a csoportmásodikok 2, a csoportgyőztesek pedig 1 nehézségi pontot értek. Így minél kisebb lett az összeérték, a későbbiekben annál nehezebb dolga van az adott csoportba tartozó két továbbjutó csapatnak.

Egy példa: az A-csoport nyertese a legrosszabb esetben egy csoportharmadik, egy második és egy első legyőzésével lehet Európa-bajnok, míg a csoportmásodiknak egy másik továbbjutó csoportmásodikat és két győztest kell lenyomnia a kupáért, így kettejük összesített nehézségi értéke 10.

Az értékek a következők lettek: A-csoport továbbjutói: 10 pont, B:9, C:9, D:9, E:7, F:8.

A lehetséges lejátszásokat elemezve, illetve többezer próbát lefuttatva a szerző összességében arra jutott, hogy függetlenül az ellenfelek erejétől az A-csoportba sorsoltaknak van a legnagyobb esélyük a negyed- és elődöntőbe jutásra, illetve a végső győzelemre is. D-, E- és F-csoportokba kerülni szívás, az E-be különösen. Ráadásul nem elhanyagolható töredékszázalékokról van szó: 28 százalékkal kevésbé valószínű, hogy a végső győztes E-csoportos legyen, mint hogy az A-ból kerüljön ki.

Ellenőrzés

Bár az eredeti tanulmány levezetése meggyőzőnek tűnt, a biztonság kedvéért a magyar lap is megmutattaazt A.-nak, aki matematikus és focirajongó, hogy fussa át és adjon róla szakvéleményt.

Íme:

– Elsőre jónak tűnik, amit mond. És tényleg nagyon fura az egész. Ha ránézünk a kieséses szakasz párosítására: az A- és a D-csoportból az első ugye a négy közé is eljuthat úgy, hogy nem kell csoportelsővel találkoznia, miközben a B, C, E, F-nek nem így van. Ráadásul az E1 és az F1 egy csoportmásodikkal és -elsővel játszhat elvileg, az E2-nek és a D2-nek pedig lehet, hogy két csoportelsőt is le kell győznie, hogy négy között legyen (míg a többi csoportmásodiknak maximum egy csoportelső jön addig szembe). Szóval az E-csoport szempontjából tényleg nem tűnik fairnek. Érdekes eléggé a téma, és hát a végén leírják, hogy igazából ezt nem lehet jobban megcsinálni, kivéve, ha hatcsapatos csoportok lennének, ami meg még több meccs, vagy ha nem ragaszkodnának ahhoz, hogy azonos csoportbeliek nem kerülhetnek össze. Meg lehetne nézni még a régi 24 csapatos vébéken mi volt (86/90/94-ben volt ez a szisztéma). 94-ben például az E csoport képviselői rögtön ki is estek az első körben, mondjuk lehet mondani, hogy az egy gyenge csoport volt amúgy is, ahol mind a négy csapat azonos pontszámmal végzett.

Amit mind a mi szakértő, mind az eredeti tanulmány szerzője megjegyzett az az, hogy a 24 csapatos döntő-lebonyolításnak ez az egyik nagy hátulütője. Mivel A is megemlítette, hogy 3 vb-döntőt is ebben a szisztémában játszottak, a szerző felidézte ezeket is. A matematikai esélyekhez képest a valóság ezt mutatta:

– Az 1986-os vébén az E-csoport 3 továbbjutója közül Dánia és Uruguay azonnal kiesett a 16 között, az NSZK viszont a döntőig jutott, ahol kikapott Argentínától. Amelyik az A-csoportból érkezett. A bronzmeccsen a C-csoportos franciák legyőzték a B-csoportos belgákat.

– Az 1990-es vébén Spanyolország, Belgium és Uruguay voltak az elátkozott E-csoport továbbjutói. Mindannyian az első lehetséges alkalommal kiestek ezután. A döntőben a D-csoportos NSZK győzte le a B-csoportos Argentínát, a bronzmeccsen az A-csoportos házigazda Olaszország pedig az F-es Angliát.

– Az utolsó 24-es vb-döntőben, az 1994-es amerikain kivételes módon az E-csoport mind a négy válogatottja 4 pontot szerzett, de közülük csak hárman jutottak persze tovább. Írország és Mexikó is azonnal kiesett közülük ezután, Olaszország viszont döntőbe jutott, ahol kikapott a B-csoportos braziloktól. A bronzmeccsen a szintén B-csoportos svédek leverték a D-csoportos bolgárokat.

Vagyis az E-sek az esetek túlnyomó többségében a legelső adandó alkalommal kiestek, kivéve a legszűkebb vébé-elitbe tartozó csapatokat, amelyek közül kettő innen is döntőbe tudott jutni, de aztán győzni egyik sem.

Olvasói sztorik