Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Szerdán pályára lépett a ZTE csapatában a Balatonfüred elleni felkészülési mérkőzésen Kovács Ádám, aki 22 éves kora ellenére már a Honvéd II., a Vasas, a Kecskemét és a Nyíregyháza csapatában is megfordult, de eddig sehol nem sikerült gyökeret vernie. A csatárt a Spartacushoz még kétéves szerződés köti, de a szabolcsiak nem tartanak rá igényt, így megfelelő ajánlat esetén megválnának tőle. A legutóbb Sopronban is próbálkozó támadó a Rangadó.hu érdeklődésre mesélt a zalai lehetőségéről, a soproni próbajátékáról, és arról, hogy miért is kényszerül ilyen gyakran arra, hogy új csapatot keressen magának.
– Egy félidőt játszottam a ZTE-ben a szerdai felkészülési meccsen, úgy beszéltük meg a vezetőkkel, hogy megnéznek, aztán, ha szükség van rám, meghallgatom az ajánlatukat, hogy mit tudnak mondani – mesélte Kovács Ádám. – A terv az, hogy a Nyíregyháza kölcsönad, és nekem az a célom, hogy egy évre elszerződjek egy olyan csapathoz, ahol harcba szállhatok a játéklehetőségért. Zalaegerszegen erre a hétre ígértek választ, úgyhogy konkrétumot még nem tudok mondani. Jól éreztem magam, jól is ment a játék. Erőben kéthetes lemaradásom van, mivel kiesett nekem a nyíregyházi edzőtábor… Kell egy kis idő, hogy rendbe hozzam magam, de úgy gondolom, segítségére tudnék lenni a csapatnak.
– A ZTE előtt Sopronban is járt próbajátékon. Ott miért hiúsult meg az üzlet?
– Kicsit érdekes volt a soproni történet is. Supka Attila mondta, hogy tetszett neki a játékom, de nem nagyon fértem bele a büdzsébe, aztán mondták azt is akkor már, hogy megvan a keretük… A lényeg az, hogy nem sikerült megegyeznünk.
– Mit gondol, miért van az, hogy egyik csapatban sem sikerül gyökeret vernie?
– Gyakorlatilag félévente váltok klubot. A klubok nyolcvan százalékában rajtam kívül álló okok miatt váltottam, kétszer személyi tényezők miatt kellett úgy döntenem, hogy jobb, ha más csapatnál próbálkozom. Magyarországon eddig egy olyan csapatban játszottam, ahol mindig minden szerződésszerűen működött. Úgy vagyok vele, hogy aki kiáll az út szélére, az ne csodálkozzon… Ilyen a magyar labdarúgás, meg kell nézni, nagyon ritka az, ha valaki két-három szezonnál többet lehúz egy helyen. Mindezek ellenére bízom benne, hogy eljön számomra is az az időszak, amikor találok egy olyan klubot, ahol korrekt feltételek mellett dolgozhatok egy olyan edzővel, aki bízik bennem és számít rám.
