Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Mint arról már beszámoltunk, kedden szurkolói ankétot tartott az NB II Nyugati-csoportjában szereplő SVSE. Az összejövetelen a többi között elhangzott, hogy a korábban az élvonalbeli Sopron és a Haladás védőjeként is futballozó Csontos Zoltán szívproblémái miatt befejezi pályafutását. A 26 éves hátvéd egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy folytassa a játékot, azonban a vezetőknek köszönhetően a foci kötelékében marad. Edzői feladatai lesznek a fiataloknál, illetve a felnőttek mellett technikai teendőket lát majd el.
Csontos a Rangadó.hu érdeklődésére elárulta, szeretne még egy-két kört futni az orvosoknál, mert nem akar teljesen elszakadni a futballtól.
– Mikor derült ki, hogy baj van?
– Nyáron vált nyilvánvalóvá, de nem olyan súlyos a gond, ahogy első hallásra tűnik, tehát nem vagyok ágyhoz kötött beteg, vagy ilyesmi. Az élsporttal nem biztos, hogy összeegyeztethető a probléma – mondta a Rangadó megkeresésére Csontos Zoltán.
– Hogy derülhet ki ilyesmi?
– Úgy derült ki, hogy magasabb a pulzusom, ez a futásoknál is jelentkezett, illetve szívritmuszavarom van. Én azért egyelőre nem adom fel, még futni fogok egy-két kört az orvosoknál, mert nem akarok teljesen elszakadni a futballtól. Persze, nem mindenáron, de még nem zárnám ki, hogy egyszer, valamilyen formában visszatérek. Egy biztos: fél évig most nem edzek.
– Az orvosok mit mondanak?
– Hogy szervi probléma okozza-e a rendellenességet, vagy esetleg valami más, esetleg stressz, azt nem tudom. A vezetők nagyon rendesek voltak velem, hiszen munkát adtak a klubnál. Köszönet nekik ezért, hiszen ilyen hirtelen nem tudtam volna mihez kezdeni magammal.
– Az előző idény nem sikerült valami jól a csapatnak… Kár, hogy épp most kell abbahagynia.
– A tavalyi szezonról inkább ne is beszéljünk. Meg lehetett volna a bennmaradás, rajtunk is múlt, hogy nem sikerült. Mindenesetre idén nyáron jóval erősebb lett a keretünk. Jól kell kezdeni a bajnokságot, ez nagyon fontos.
– És ön most mihez kezd?
– Én nagyjából egy hónapja nem edzek a többiekkel, de a mozgással nem álltam le, csak nem élsportszerűen csinálom. Konditerembe járok, és a nyolc-tízéves gyerekek edzéseinél segítek.
