A Budaörsi SC az NB II Nyugati-csoportjának 15. fordulójában 1-0-ra nyert a sereghajtó DPASE ellen. Ez tavaly november végén, a téli szünet előtti utolsó körben történt. Hogy ez most, április utolsó hetében miért érdekes? Hát azért, mert az elővárosiak azóta nem tudtak győzni bajnoki mérkőzésen, rossz sorozatukat csak a legutóbbi alkalommal törték meg. Közben persze a dunaújvárosiak sem tétlenkedtek, télen megerősítették keretüket, és a 23. forduló után elkerültek a legutolsó helyről, ahová így a Budaörs csúszott. Hét meccsen csak két pont és négy rúgott gól…
Aztán eljött a remekül szereplő Veszprém FC elleni, hazai mérkőzés, amelyen négy gól és három pont került a budaörsiek neve mellé! Így már van realitása a kiesés elleni küzdelemnek! Így látja ezt a csapatkapitány, a 35 éves Tüske Roland is, aki duplázott a bakonyiak ellen, tehát alaposan kivette részét a sikerből. A Rangadó.hu érdeklődésére a 4-2-es győzelem után elmondta, hogy az együttes nem vesztette el a játékát, a stílusát, így egy kis szerencsével összejöhet a bennmaradás.
– A mostani sikert megelőzően legutóbb november végén nyertek. Mi történt a csapattal azóta?
– Ez eléggé összetett dolog. Belekerültünk egy nagyon rossz szériába, amelynek számtalan oka volt, nem csak szakmai, hanem mentális is. Nem voltak rendben a fejek. Miután már baj lett, illetve láttuk, hogy baj lehet, teljes szemléletváltozáson ment át a csapat. Az elmúlt négy mérkőzésen kitűnően teljesítettük, ellenfeleink csak a szerencsének köszönhetik, hogy ők nyerték meg a meccseket, nem mi. Az erős Győr otthonában kilenc ziccerünk volt, de mindet kihagytuk. Győzelmet érdemeltünk volna, ahol Sándor Pista bácsi is nyilatkozta.
– A Veszprém ellen aztán hosszú idő után ismét kijött a lépés…
– Bizakodó voltam, mert ha egy csapat a játékát veszti el, akkor van baj, mi viszont nem vesztettük el a játékunkat, a stílusunkat. Folyamatos és látható volt a fejlődés, amely most csúcsosodott ki. Végig uraltuk a meccset, újra ziccereket alakítottunk ki, de most már be is rúgtuk azokat. Szeretnénk, ha ez a folyamat tovább erősödne, akkor simán bennmaradhatunk, hiszen most is sokkal előrébb kellene állnunk a tabellán.
– Megvárták, hogy a táblázat utolsó helyére csússzanak, és most új lendületet vettek?
– Mind a játék, mind az eredmény erőt ad a csapatnak. Megláttuk a fényt az alagút végén, most már csak el kell érnünk, ez főleg rajtunk múlik. Azt a fajta báját nem vesztette el az együttes, amiért sokan szeretik, ugyanakkor az ellenfelek közül sokan tartanak tőle. Nem véletlen, ha hozzánk látogat egy középcsapat, elsősorban védekezni próbál, hiszen tudja, hogy nem nyílhat ki ellenünk. Ez a klub minden tekintetben megérdemelné, hogy másodosztályú maradjon, hiszen üde színfoltja a mai magyar labdarúgásnak. Bízom benne, hogy a szerencse is mellénk áll. Teszünk érte, hogy így legyen.
