NB I

Massimo Morales ismét az NB I-ben lenne vezetőedző

Jelenleg a Watford játékos-megfigyelője a Bp. Honvéd egykori edzője, akit a kispestiek meneteléséről is kérdeztünk.

Hat és fél évvel ezelőtt, 2010. november 13-án, az Újpest‒Budapest Honvéd 3-1-es találkozót követően jelentette be távozását a kispesti csapattól Massimo Morales. Az olasz trénerről pozitív kép alakult ki, a 2009‒2010-es idényben kilencedik helyre kormányozta a csapatot, lemondásakor pedig a nyolcadik volt, pedig az a Honvéd messze nem rendelkezett olyan kerettel és anyagi háttérrel, mint a jelenlegi – egyébként lemondásának oka is a pénzügyi kiszámíthatatlanság volt.

Marco Rossi érkezéséig a Honvéd szurkolói sokszor visszasírták az eredményesen védekező csapatot építő Moralest, ráadásul a most 53 éves szakember azóta csak egy helyen, a Stuttgarter Kickersnél dolgozott vezetőedzőként, még 2013-ban (ott úgy bontották fel a szerződését, hogy előtte mérkőzést sem nyert a német harmadik vonalban).

Morales 2016-ban a Watford játékos-megfigyelője lett, a Rangadó.hu pedig most őt kérdezte munkájáról, terveiről és a Honvédról.

– Követi a magyar labdarúgást, amióta elhagyta az országot?
– Persze! Időről időre el is látogatok Magyarországra, hogy megnézzek egy-egy mérkőzést. A mostani idényben már négy-öt alkalommal is jártam ott! Voltam Debrecenben, a Honvédnál, Újpesten, Gyirmóton és a Videotonnál is.

– Miért jön vissza ennyiszer egy-egy találkozó miatt?
– Jelenleg a Watford játékos-megfigyelőjeként dolgozom, de az alapvető célom továbbra is az, hogy vezetőedző legyek, Magyarország pedig egy opció ehhez. Szép időt töltöttem ott, úgyhogy ha lenne egy vezetőedzői lehetőség, megfontolnám!

– Felvette már önnel a kapcsolatot valamelyik magyar klub?
– Nem, egyelőre nem, de éppen azért szeretnék képben lenni a mai viszonyokkal, hogy ha esetleg érdeklődne irántam egy klub, akkor ne legyen teljesen ismeretlen a terep.

– Tudnak önről a klubok? Milyen minőségben látogatja a találkozókat?
– Mivel edző vagyok, nem a lelátóra szoktam menni. A klubok látnak vendégül, tehát biztosan tudják, hogy elérhető vagyok.

– Miért éppen a Watfordot választotta és miért lett játékos-megfigyelő?
– Tavaly is kerestem vezetőedzői munkákat, de nem jártam sikerrel, viszont régebb óta ismerem a Watford elnökét, baráti viszonyban vagyunk, már korábban is dolgoztam neki. Felajánlotta, hogy játékos-megfigyelőként alkalmaz és mivel nem volt más opcióm, a Watford pedig mégiscsak egy Premier League-klub, úgy voltam vele: miért ne? Jobb, ha ott vagyok a pikszisben játékos-megfigyelőként, mintha nem lennék ott egyáltalán.

– Mely területen működik?
– Németországban. Az első és a másodosztály találkozóit is látogatom, a válogatottakat is figyelem. Rengeteg dolgom van, sokat utazom, ezt természetesen a klub finanszírozza. Viszont ha véget ér a szezon, nem szeretném ezt tovább csinálni, mert ahogy mondtam, nekem a kispadon a helyem!

– Próbált valaha is játékost ajánlani Magyarországról?
– Nem. Egyébként sem az én feladatom, hogy erről a területről ajánljak, én Németországgal foglalkozom.

– Hol lakik jelen pillanatban?
– Münchenben.

– Feltételezem, tudja, hogy a Budapest Honvéd jelenleg vezeti a magyar bajnokságot. Mi erről a véleménye?
– Természetesen. Nagyon örülök a Honvéd sikereinek, annak, hogy remek edzőjük van, illetve Hemingway úr miatt is boldog vagyok. Mint mondtam, remek időszakot töltöttem Budapesten, szerintem jó eredményeket is értem el, úgyhogy jó szívvel gondolok vissza azokra az évekre.

– Ismeri Marco Rossit? Milyen véleménnyel van róla?
– Ismerem, de nincs szükség az én véleményemre, hiszen az eredmények önmagukért beszélnek, nem igaz? Az edzőt mindig az minősíti, jelen esetben pedig igazolják a hozzáértését. Azt kívánom, hogy nyerje meg a bajnokságot a kispestiekkel!

– Távozása óta jelentősen több pénz forog a futballunkban. Mit gondol, előreléphet a magyar labdarúgás nemzetközi szinten, mondjuk a klubcsapatok nyári selejtezői során?
– A válogatott hosszú idő után újra kijutott az Európa-bajnokságra és ott jól is szerepelt, de a labdarúgók nagy része külföldön játszik. Emiatt a magyar csapatok helyzete mindig nehéz. Sajnos, azt nem tudom megítélni, összességében milyen színvonalú a bajnokság, mert egy dolog követni a mérkőzéseket és egy másik az, amikor az ott látott együtteseknek külföldiek ellen kell bizonyítaniuk.

– Ön közelebbről is ismeri klubjaink és a régió bajnokságainak pénzügyi helyzetét. Mit gondol, szigorúan az anyagiakat tekintve elértük már a környező országok színvonalát?
– Az biztos, hogy óriási tőkebefektetések mentek végbe Magyarországon, sokkal több pénz forog és azt is tudom, hogy a kormány támogatja a magyar futballt. Ezzel együtt egy nyugat-európai csapat költségvetéséhez továbbra sem lehet mérni az NB I-esekét. A környező országokat – Romániát, Szlovákiát, Csehországot – sajnos nem ismerem behatóan, így ebben a kérdésben nem tudok állást foglalni. Összességében azt gondolom, ha akár csak egy csapattal is szeretnék képviseltetni magukat valamelyik sorozat csoportkörében, akkor még több pénzt kellene befektetni.

Olvasói sztorik