A 2015–2016-os szezon végén a másodosztályú Zalaegerszegi TE FC színeiben gólkirályi címet szerzett Daru Bence, a fiatal támadó huszonhat mérkőzésen huszonkét gólig jutott. Ősszel sérülések is hátráltatták Egerszegen, bokasérülés miatt hosszú hónapokra dőlt ki, majd február elején kölcsönben az élvonalbeli Paksi FC-hez írt alá szezon végéig. A Tolna megyei csapat első keretében ugyanakkor tétmérkőzésen még nem lépett pályára – a Rangadó.hu a 22 éves támadót kérdezte a visszatérésről.
– A februári érkezésem után egyre jobb formába lendültem Pakson, folyamatosan nyertem vissza az erőmet, jól haladt a rehabilitációm, melynek köszönhetően több mint öt hete már a Paksi FC első csapatával végezhettem edzéseken a gyakorlatokat. A legutóbbi válogatott szünet alatt aztán olyan állapotba kerültem, hogy végre mérkőzésen is pályára léphettem. A Paks II színeiben március közepén a Szentlőrinc elleni bajnokin csereként kaptam lehetőséget az NB III-ban. A találkozó azt szolgálta volna, hogy kicsit utolérjem magam, hiszen meccshiányban szenvedtem…
– A harmadosztályú összecsapást újabb fellépés azóta nem követte. Mi történt a baranyai bajnokin?
– Sajnos a találkozón újra megsérültem, a hajlítom szakadt be, ennek semmi köze nincs a korábbi bokasérülésemhez. Lassan, de végre mögöttem hagyhatom ezt a sérülést is, hiszen felépültem belőle, így most ismét az első csapat edzéseit látogathatom, a társakkal készülök, és remélem, két-három hét múlva olyan állapotban leszek, hogy ismét bizonyíthatok a pályán. Hétfő óta teljes értékű edzésmunkát végzek a többiekkel, szeretném minél előbb visszanyerni a régi formámat és a csapat hasznára lenni. Minden gyakorlatot végezhetek, végre újra teljesen egészséges vagyok, szeretnék végre előre tekinteni. Semmiféle fájdalom nem hátráltat már, csupán egy „problémám” van: nagyon szeretnék végre a pályán bizonyítani, és mögöttem hagyni az elmúlt nehéz hónapokat.
– Mennyire viselte nehezen az elmúlt időszakot? A legnehezebb pillanatokban kikre támaszkodhatott?
– Mentálisan nagyon nehéz hónapok vannak mögöttem, néha kicsit a hitem is alábbhagyott, de próbáltam minden helyzetben erős maradni. A családomra és a kedvesemre támaszkodhattam minden helyzetben, de itt, Pakson is mindenki mögöttem állt, és folyamatosan biztattak a vezetők és a társak egyaránt. Nagyon jól esett a támogatásuk, ebből próbáltam erőt meríteni és a pozitív visszajelzésekre építkezni. Végre látom a fényt az alagút végén, és tudom: egyre közelebb a visszatérésem.
– A folyamatos megpróbáltatások után mennyire mer előre tervezni?
– Apró lépésekben szeretnék előrehaladni; fizikálisan és mentálisan is napról napra erősödnöm kell. Pakson szem előtt tartjuk a fokozatosságot: arra a szintre kell először eljutnom, hogy előbb csereként pályára küldjön a mester, tehát egyelőre nem kilencven percekben gondolkozom. Nagyon bízom abban, hogy két hét múlva tényleg olyan állapotban leszek, hogy bizonyíthatok az NB I-es bajnokin, persze a bevetésemről majd mesterünk dönt. Akkor már elégedett leszek, ha a tavaszi nagy hajrában fokozatosan egyre több lehetőséget kapok a Paksnál, jó játékkal szeretnék bizonyítani és persze mivel a csatárt a gólok minősítik, remélem, még ebben a szezonban a gólszerzők közé is sikerül majd feliratkoznom. Bármennyi lehetőséget is kapok a folytatásban, szeretnék eredményes lenni az élvonalban.
– Februárban Zalaegerszegről érkezett Paksra, az elmúlt közel két hónap tapasztalatai alapján milyenek a benyomásai az élvonalbeli klubnál?
– Nagyon jól érzem magam az egyesületnél, az érkezés pillanatától azt tapasztalhattam, hogy nagyon jó közösséget alkotnak a játékosok. A srácok annak ellenére nagyon gyorsan befogadtak, hogy sérülten érkeztem meg hozzájuk, és nem voltam bevethető állapotban. Boldog lennék, ha hosszú távon itt maradhatnék. A paksi öltözőben egyébként kiváló a hangulat, hiszen folyamatosan jönnek az eredmények, de elégedettek továbbra sem lehetünk, nem dőlünk hátra. A bajnoki hajrában szeretnénk minél több pontot szerezni és minél feljebb lépni a tabellán.
– Kölcsönszerződése június harmincadikáig köti a paksiakhoz, utána hogyan tovább?
– A szerződésemben van egy pont, amelynek értelmében a Paksnak opciós joga van megvásárolni. Nyár előtt azonban aligha születik döntés a sorsomról, a folytatásról egyelőre nem tudok nyilatkozni, hiszen még nem is játszottam tétmérkőzésen a klub színeiben. A teljesítményem alapján majd meglátjuk, milyen döntés születik a jövőmről. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján úgy érzem, jól döntöttünk a menedzseremmel, hogy a paksi kölcsönszerződés mellett tettük le a voksomat. Szerettem volna egy osztállyal feljebb lépni és kipróbálni magamat az NB I-ben. Hiába a sérüléshullám, már így is nagyon sok mindent kaptam a paksi klubtól, szeretném a megelőlegezett bizalmukat a bajnoki hajrában meghálálni, és végre nem csak szavakkal, hanem meccseken, tettekkel bizonyítani.
