A bajnokság hajrájához közeledve egyre élesebbé kezd válni a bennmaradásért vívott harc az NB I alsóházi csapatai között. A 14 ponttal sereghajtó Békéscsabának nagy hajrára lesz szüksége, hogy jövőre is az élvonalban szerepeljen, a 19-19 pontos Puskás Akadémia és Vasas nagy csatát vív egymással, de az utóbbi duót négy ponttal megelőző DVTK sem dőlhet hátra – míg a 27 pontos Honvédon kívül a mezőny többi tagja már átlépte a 30 pontos határt.
A kiesési csata kapcsán Tóth Bálintot, a Lombard Pápával korábban többször is „csodát” tevő, és a csapatot az élvonalban tartó edzőt kérdezte a Rangadó.hu a kiesés elleni küzdelem sajátosságairól, az utolsó fordulók izgalmáról, valamint az idei esélyekről.
– Ahogy minden évben, idén is több csapat harcol a kiesés elkerüléséért a bajnokságban. Mire kell ilyenkor figyelnie egy edzőnek, mik azok a trükkök, amik segíthetnek a bennmaradásban?
– Azt hiszem nem túlzás, ha azt mondom, hogy minden apró rezdülésre oda kell figyelni ilyenkor. Nagyon sok összetevős a dolog, és apró momentumok döntenek, semmit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Fontos a taktika, a csapatszerkezet, illetve nagyon sok múlik a sorsoláson is, hogyan követik egymást a behúzható alsóházi rangadók és az élcsapatok elleni mérkőzések. Nagyon sok múlik a pszichológián is, erre rögtön mondok is egy példát. A 2012–2013-as szezonban a Siófokkal harcoltunk a bennmaradást érő tizennegyedik helyért. A Balaton-partiak óriásit hajrázva felzárkóztak mögénk, az utolsó forduló előtt már csak két ponttal előztük meg őket. Ekkor mi a Diósgyőrhöz utaztunk idegenbe, ők pedig az Újpestet fogadták hazai pályán. A meccs előtt mondtam a játékosoknak, hogy ne legyenek betojva, mert most fordult a kocka – a Siófoknak eddig nem volt veszítenivalója, mindent egy lapra feltéve játszhatott, de most már igenis van. Kiemeltem, hogy kulcsfontosságú, hogy legalább döntetlen állással vonuljunk a félidőre, mert akkor a másik meccsen megzavarodnak, bemászik a fejekbe, hogy hiába nyernének, mi akkor is előttük maradnánk. Így is lett, a mi meccsünkön null-null volt a félidő, a Siófok pedig a második játékrészben elbukott az Újpest ellen, így mi maradhattunk az élvonalban – mesélte Tóth Bálint.
– A fejben való felkészítés ilyenkor rengeteget számíthat. Mivel lehet a legjobban motiválni a játékosokat?
– Ha sikerül elkapnunk egy jobb sorozatot, akkor könnyű az edzőnek motiválni a játékosait, ilyenkor sok esetben nincs is ránk szükség ilyen értelemben, a focisták saját magukat spanolják fel meccsről-meccsre. Egy rosszabb sorozat esetén már nehezebb egyről a kettőre jutni, a sorozatos vereségek nagyon rosszat tesznek a játékosok lelkivilágának. Ezekre a szituációkra mindenki máshogy reagál, épp ezért az edzőnek ismernie és értenie kell a játékosait, mindenkit másképp lehet kihúzni a gödörből. Fontos megértetni, hogy nem vagyunk győzelmi kényszerben, nem kell mindig megpróbálni nyerni, sok esetben egy döntetlen is bőven elegendő, a lényeg, hogy elkerüljük a több meccsen át tartó vereségszériát. Lényeges az is, hogy ne sorozatban gondolkodjunk, hanem mindig csak az előttünk álló meccsel foglalkozzunk. A motivációs részhez visszatérve, ismét a diósgyőri esetet tudom példaként felhozni, ahol a találkozó előtt egy eszméletlen kemény rockszámot játszottak a stadionban. Több játékosom sem tudott elvonatkoztatni az óriási téttől, ezért azt mondtam nekik, hogy hallgassák csak ezt – ez a győzelmi számunk. A legtöbbjüknél bejött, higgadtabban és koncentráltabban tudtak végül a pályára lépni.
– Az utolsó fordulók felé közeledve elkerülhetetlenné válik az esélyek boncolgatása, a pontok és az eredmények számolgatása. Ezt mennyire lehet kizárni az öltözőből, illetve szükség van-e egyáltalán ennek a kizárására?
– Nem lehet kizárni, hiszen huszonkét fej van jelen, ráadásul huszonkét különböző fej. Én mondhatok bármit, megtilthatom az eredményekkel és esélyekkel való foglalkozást, a játékosok akkor is számolgatni fognak, ami teljesen természetes. Azt sem mondanám feltétlenül, hogy ez káros, az a fontos, hogy az ezzel járó feszültséget ki hogy vezeti le. Ez pedig teljes mértékben emberfüggő, a rutinosabbak már a helyén tudják kezelni a dolgot, a fiatalabbak közül viszont egyeseket agyonnyom a teher. Rajtuk úgy tudunk segíteni, hogy oldjuk a feszültséget, mert fontos, hogy legyen feszültség a játékosban, de a túl sok már hátráltató tényezőként hat.
– Mit gondol, a mostani állás szerint kinek mennyi esélye van a bennmaradásra? A középmezőnyből leszakadhat-e még valaki a kiesés ellen harcolókhoz?
– Tippelni nem szeretek, és nem is nagyon tudok, meg egyébként sem akarok magamra haragítani senkit sem. Mi van akkor, ha most mondok valamit, pár fordulóval később pedig oda hívnak edzőnek? Nálunk az ilyesmit sosem lehet tudni. Annyit viszont elmondhatok, hogy innentől kezdve egy hullámvasút a bajnokság, bárki bárkit megverhet. A Puskásnak és a Diósgyőrnek szerintem remek kerete van, és hasonló a helyzet a Honvédnál is, ahol a fiatal játékosok most kezdenek beérni. Én a magam részéről nagyon szurkolok a Vasasnak, de náluk hatalmas volt a jövés-menés, új edző, új játékosok, ezért a riválisoknál valamivel nehezebb helyzetben vannak. A tabellára tekintve láthatjuk, hogy a legrosszabbul egyértelműen a Békéscsaba áll, de őket sem szabad leírni, okozhatnak még meglepetést a többi csapatnak.
