Debrecenben csütörtökön felavatták az egyetem sporttudományi oktatóközpontját, a komplexum 1,8 milliárd forint európai uniós támogatással valósult meg.
A sportcentrum átadását megelőzően az épület előtt leleplezték Buzánszky Jenőnek, az Aranycsapat januárban elhunyt hátvédjének az egész alakos bronzszobrát.
„Alig ment el, újra itt van bronzba öntve” – mondta a szobor avatásakor Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette: jó csatárok nélkül nem lehet nyerni, de ha hiányzik a jó hátvéd, veszít az ember. A tárcavezető arról is beszélt, hogy amit Buzánszky nyújtott, az több, mint sportteljesítmény. De „mit ér a sportteljesítmény emberi teljesítmény nélkül?” – kérdezte, és rámutatott: Buzánszky Jenőben mindkettő, a személyiség és a sportteljesítmény együtt volt jelen.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora elmondta: a szobor az idős Buzánszky Jenőt ábrázolja, az elmúlt tíz évet szimbolizálja, amit a neves labdarúgó a Debreceni Egyetemmel töltött. Felidézte: Buzánszky évente három-négy alkalommal tartott előadásokat az egyetemen. Juha Richárd egész alakos szobrával a 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, a Debreceni Egyetem utazó sportnagykövete és a Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupa névadója előtt tiszteleg az intézmény.
„A humanizmus, a tisztesség, a becsületesség, a szolgálat” jellemezte Buzánszky egész életét és munkáját – emlékezett a sporttárs, Kamuti Jenő világbajnok tőrvívó a Nemzet Sportolójára, az Aranycsapat hátvédjére.
Fia, ifj. Buzánszky Jenő édesapjára emlékezve kiemelte: kevés gyerek érheti meg, hogy halála után alig egy évvel már szobrot állítanak az apjának. Felidézte: édesapja sokat tett az utánpótlás-képzés segítéséért, s bár nem érhette meg, hitte, hogy a magyar válogatott kijuthat az Európa Bajnokságra.
A Buzánszky-szobor leleplezését és megkoszorúzását követően ünnepélyesen átadták a sporttudományi oktatást és kutatást, valamint az egyetemi verseny- és szabadidősportot is kiszolgáló oktatóközpontot.
Balog Zoltán az avatáson emlékeztetett rá: 2010-ben, amikor átvették a kormányzást, riasztó népegészségügyi helyzettel, erodálódó sportintézmény-rendszerrel szembesültek. Akkor hármas célt tűztek ki maguk elé: azt, hogy előbb-utóbb minden gyerek legalább naponta egyszer sportoljon, hogy megújuljanak a sportlétesítmények és hogy minél több nemzetközi rangú sportesemény színhelye legyen Magyarország.
Az eredményeket sorolva kiemelte: szeptembertől 1 millió 173 ezer gyerek vesz részt minden nap testnevelés órán, 16 sportág kap rendszeres támogatást, 2014-ben és 2015-ben 344 ezer igazolt sportolót tartanak nyilván az országban, 110 ezerrel többet, mint 2012-ben. Az erőfeszítéseket igazolja, hogy míg 2009-ben Magyarország lakosságának 5 százaléka sportolt, addig ez az arány ma 15 százalék, ami a legnagyobb növekedés az Európai Unióban – tette hozzá a tárcavezető.
Balog Zoltán rámutatott arra, hogy az elmúlt évek sportlétesítmény-fejlesztései megalapozottá teszik harmadik célkitűzésüket is: 2014-ben 30, 2015-ben 33, jövőre 44 világversenynek ad otthont Magyarország, 2017-ben pedig vizes vb-t rendezünk.
Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője reményét fejezte ki, hogy rövidesen a testnevelő-képzés is megindulhat a Debreceni Egyetemen, Papp László, a város polgármestere pedig az egyetem és a város stratégiai együttműködését méltatta.
Az új sporttudományi központ háromszintes épülete hat hónap alatt készült el. Az épületben 1166 négyzetméteres játékterű csarnok, 679 négyzetméteres szertorna és torna edzőterem, egy kisebb edzőterem és a kiszolgáló helyiségek kaptak helyet.
A küzdőtéren a kosárlabda, a röplabda, a kézilabda, a futsal és a teniszpályák vonalazását is felfestették, de a tornászok sporteszközeit is rögzíteni lehet. Az oktatóközpontban a szurkolókat négyszáz férőhelyes lelátó várja.
A Debreceni Egyetem sporttudományi oktatóközpontjának kulcsát Szabó Tünde és Köpeczi-Bócz Tamás államtitkárok adták át Bács Zoltán egyetemi kancellárnak.
