Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
Nem sokat pihen a magyar válogatott kapusa, Király Gábor, aki szombaton még kapott gól nélkül hozta le a finnek elleni Európa-bajnoki selejtezőt, szerdán pedig már előadást tartott Szombathelyen, a saját kapusiskolájában, majd rohant régi-új csapata, a Haladás első edzésére. A rutinos hálóőr kapott szabadságot a válogatott miatt, de önszorgalomból elkezdi az alapozást nevelőegyesületével. A 39 éves játékos a Rangadó.hu-nak adott exkluzív interjút a szombathelyi Király Sportcentrumban.
– Hogyan élte meg a finnek elleni egy-nullás sikert?
– A két hét felkészülés volt szenzációs, ahogy a játékosok minden edzésen hozzáálltak a munkához. Voltak közben sérültek, akiket az orvosi stáb nagyszerűen felkészített. Nyár van már, de még koncentrálni kell, nem veheted félvállról a dolgokat, nem ereszthetsz le. Ez nem is volt érzékelhető. Finnországban ki is jött, a végén egy-nullra nyertünk egy nagyon jól eltalált lövésből – mondta Király Gábor.
– Akkor ez a remek felkészülés volt a kulcsa a sikernek?
– Azt gondolom, hogy igen. Mindig azt vallom: ahogy egész héten dolgozol, olyan lesz a hétvégi eredmény is. Természetesen nem lehet mindig jól dolgozni, de arra kell törekedni. Ez most abszolút stimmelt, és megkoronáztuk az eredménnyel, és azzal, hogy nem kaptunk gólt.
– Mi a fő erőssége a jelenlegi válogatottnak?
– Az egység. Eddig is volt egység, de most nagyon jól működik, és a szövetségi kapitány jól tudja kezelni a játékosokat, személyeket. Ez a kulcsa ennek, és az eredményeken is ez látszik meg. A személyek nagyon nem változtak a válogatotton belül, de az említett dolgok igen.
– Milyen pluszt hozott még Dárdai Pál a nemzeti együtteshez?
– Régóta, tizenkét éves korunk óta ismerem őt, nekem nagy meglepetést nem okozott. Nem tudok különbséget tenni úgy, mint azok a játékosok, akik mostantól ismerik. Azt hozza, ami önmaga és amilyen habitusa van.
– Ön szerint maradni fog? Milyen jeleket tapasztal az edzőtáborban vagy az edzéseken?
– Nem foglalkozunk ezzel. Arra koncentrálunk, hogy a maximumot nyújtsuk. A szövetség és az edző feladata, hogy ezt miképp kezeli, vagy hogyan gondolja.
– Nyilatkozta, hogy akár a másodosztályban is szívesen védett volna, de bizonyára azért örül, hogy a Haladás kiharcolta az NB I-ben maradást…
– Összességében inkább annak örülök, hogy a létszámcsökkentéssel együtt jövőre ott lesz az első osztályban a Haladás. A dunántúli nagy fellegvárak, Győr, Sopron, Zalaegerszeg, Pécs, Tatabánya és Kaposvár sajnos nincs ott az élvonalban. Ennek büszkeséggel kell eltöltenie a szombathelyieket. Én annak örülök, hogy ebben a tizenkét csapatos, szűkített magyar bajnokságban a Haladás ott van. Valóban viharos szezon volt, de a csapat és a szurkolók együtt kiharcolták, hogy jövőre is NB I-es legyen a Haladás. Én ide hazajöttem, lehetett volna megyei első osztály, vagy NB III, de nem foglalkoznék vele, mert én a Haladáshoz jöttem, és ezt nem is kell szerintem bizonygatnom.
– Milyen érzés lesz kifutni az első edzésre és az első bajnokira a Rohonci úton?
– Természetesen készülök, de mindent szépen fokozatosan szeretnék. Dolgozni akarok, megküzdeni a helyemért, jó munkával előállni. Aki nyitott rá, annak szeretnék segíteni. Egyébként minden nyáron szoktam a Haladásban edzeni, tehát számomra ez nem lesz új. Ez köszönhető a mindenkori vezetőedzőnek és vezetőségnek, hogy erre lehetőséget biztosítottak.
– Mit vár a szezontól? Milyen helyezéssel lenne elégedett?
– Egy számjegyű helyezéssel mindenképp elégedett lennék, de azt gondolom, hogy egy erős középcsapatnak kell lennie a Haladásnak.
