Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Sűrű napjai vannak a Kecskeméti TE klubigazgatójának, Sallói Istvánnak, aki külföldi tanulmányútról tért haza. A szakember az UEFA-edzőképzés programjának háromnapos szemináriumán vett részt, ahol illusztris társasággal, a többi között Sol Campbellel és Patrick Vieriával együtt hallgatta az előadásokat.
Sallói a Digi Sport televízió reggeli műsorának vendégeként az élményei mellett beszélt az NB I esetleges létszámcsökkentésének negatív hatásairól is.
– Minden csapat kapott egy saját csapatot, mi magyarok voltunk a Barcelona. Fel kellett térképezni a Paris Saint-Germain elleni játékot, és arra kellett edzést összehoznunk, amit utána végigelemeztek és elmondták, hogy mi jó és mi nem jó a felkészülésünkből. Komoly prezentációt kellett tartani, elég összetett dolog volt, de abszolút a nemzetközi futballról szólt. A magyar küldöttség munkájával elégedettek voltak, jó helyeket találtunk a gyenge pontokra, jól építettük fel a játékot, bár az tény, hogy azt nem építettük be a támadójátékunkba, hogy David Luiz lába között a legegyszerűbb átvinni a labdát – jegyezte meg humorosan Sallói István, aki szakkommentátorként tevékenykedik a csatornánál.
A szakembert a 12 csapatos élvonal ötletéről is kérdezték, amelyről elmondta: szerinte nem feltétlenül lenne segítség a magyar labdarúgásnak.
– Volt tíz évvel ezelőtt tizenkét csapatos NB I, három évig élt, aztán nagyon gyorsan megszüntették, mert az alsóház teljes érdektelenségbe fulladt. Akkor még a derbiknek, az Újpest–Fradiknak a hangulata messze nem volt ilyen figyelemmel kitüntetve, mint például ma, amikor egy évben kettő ilyen van – tette hozzá Sallói, aki szerint hosszútávon a legtöbb vidéki klub bajba kerülne a 12 csapatos NB I-ben, ugyanis a szurkolók és a szponzorok számára sem lenne vonzó, ha mondjuk csak a szomszéd megyeszékhelynek lenne élvonalbeli csapata.
Az tény, ha kevesebb csapat lenne az első osztályban, akkor kevesebb kézben összpontosulnának a többi között az MLSZ támogatásai is, de ez nem feltétlenül garancia a jelentős színvonal-emelkedésre.
– Jelen pillanatban átlagosan százötvenmillió forintot kapnak az NB I-es klubok a központi bevételből. Vegyük azt, hogy ezt a pénzt osztjuk szét. Ez négy csapatnál hatszázmillió forint. Valaki magyarázza el, hogy a másik tizenkettő csapaton ez a pénz mit segít? Ha megemelkedik a szerencsejátékból származó bevétellel ez az összeg a duplájára vagy az ötszörösére, akkor sem olyan jelentős, hogy ez nemzetközi szinten tényező egyen. A legalja, nemzetközi kupákban induló csapatoknak, mint például a Partizan Belgrád, amely nulla ponttal végzett az Európa Liga-csoportkörben, az éves költségvetése tízmillió euró. De ez a legalja, inkább húszmillió euróról beszélünk.
Kevesebb csapat esetén kisebb lenne az a bázis, ahol a magyar fiatalok bemutatkozhatnának az NB I-ben. Az élcsapatok színvonal-növekedéséhez külföldi játékosokra lesz szükség, a kisebb létszám pedig azt eredményezi, hogy még kevesebb magyar tehetség debütál az első osztályban.
– Mit csinálna a csapat a megemelkedett pénzével? A magyar játékosnak miért fizetne többet? Nyilván mindenki egyből minőségi játékosokban gondolkodik, így mit hozna: külföldit. A másik oldalról meg azt hallom, hogy csökkenteni kell a külföldiek arányát. A kettő együtt nem jön. A magyar játékosok helye még jobban beszűkül – utalt az egyik fő problémára Sallói, hozzátéve, hogy azokon a helyeken, ahol az elmúlt években, évtizedekben megszűnt az élvonalbeli labdarúgás, ott az utánpótlás is elsorvadt, hiszen az NB I jelentős hívóerővel hat a fiatalokra. Nem beszélve arról, hogy 12 együttes esetén jóval nagyobb büdzséből lehetne kiharcolni az élvonalban maradást, ami nagy bérspirált indítana el az első osztályú kluboknál, úgy, ahogy történt az az NB II-ben, ahol a most feljutásra pályázó csapatok minden bizonnyal nagyobb költségvetésből harcolnak az élvonalért, mint az NB I hátsó régióiban tanyázó együttesek.
