NB I

„Tehetetlenek vagyunk, erre nincs eszköz”

Véber György szerint csapatának továbbra sincs szüksége sportpszichológusra, és komoly változtatásokat sem tervez.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Feltehetően zengett a mezőkövesdi öltöző szombaton, hiszen a kiesés ellen menekülő borsodiak 2-0-ról herdáltak el két pontot a Paks elleni döntetlennel az élvonal 24. fordulójának élet-halál harcában. A vezetőedző, Véber György a bajnokság elején meglepetéscsapatot ígért, amely nem a kiesés ellen küzd majd. A csapat stílusosan is játszik, a tréner pedig nem kíméli hibázó játékosait. Véber a DigiSport televízió hétfő reggeli műsorában beszélt a Paks elleni döntetlenről, és a hátralévő mérkőzések várakozásairól.

– A Paks elleni meccs után mit mondott a játékosainak?
– Nem is mentem be az öltözőbe. Van egy saját edzői kuckónk, és Szlezák Zolit kértem meg, hogy hirdesse ki a hétfői találkozó időpontját – kezdte Véber György. – A szünetben zengett az öltöző, de jó értelemben. Kettő-nullra vezettünk, minden úgy történt, ahogy terveztük. Nyilván nem tökéletesen, de hellyel-közzel megvalósította a csapat azokat az elképzeléseinket, amivel úgy véltük, hogy eredményesek lehetünk. Azért zengett az öltöző, mert tűzben akartuk tartani a csapatot, és nem szerettük volna, hogy bealudjanak a játékosok, mert többször előfordult már, hogy a szünet utáni percekben kaptunk gólokat. Erre fektettük a hangsúlyt. Egy-egy taktikai dolgot átvettünk, ami nem működött védekezésben, és a többi idő arra ment el, hogy tűzben tartsuk a csapatot. Ehhez képest kimentünk, és két perc alatt két gólt kaptunk. Tehetetlenek vagyunk, erre nincs eszköz.

– Hétről-hétre ezt látja, ilyenkor felrobban?
– Van, amikor felrobbanok, de azon, úgy gondolom, túltettem magamat. Tudatosan önképzést folytatok, hogy nem kell felrobbanni, mert az úgysem visz előre. Megpróbálok higgadtabb maradni. Volt az ominózus Puskás Akadémia mérkőzés utáni sajtótájékoztató, ahol volt egy kirohanásom. Azóta higgadtabban értékelem a győzelmet, a döntetlent és a vereséget is. Most beláttam, hogy van egy szint, amely után az edzőkollégákkal tehetetlenek vagyunk. Nem fogom azt mondani, hogy a képességek hiánya miatt, de egyre jobban érlelődik az a dolog, hogy valószínűleg ezek a gyerekek meg akarnak tenni mindent, és meg is tesznek hétről-hétre, de valamiért nem tudják megoldani. Itt volt ez a meccs is, amin az életünk múlt, hiszen ha nyerünk, akkor öt pont előnnyel vágunk neki az utolsó hat fordulónak. A győzelem nem csak nekünk győzelem, hanem a Paksnak is vereség, ami rájuk is hathat még negatívabban. Kettő-nullnál láttam a paksi csapaton a teljes zűrzavart, és a tanácstalanságot. Aztán ebből csodálatos módon a második félidőre feltámadtak, és hálát adhatunk a jó istennek, hogy döntetlen maradt a mérkőzés, mert a kettő mellett kaphattunk volna még öt gólt.

– Elküldi a srácokat sportpszichológushoz?
– Nem küldöm el őket, mert tartom magunkat annyira jó edzőknek, hogy ezt megoldjuk, és én kicsit el is zárkózom ettől. Persze lehet, hogy meg kellene próbálni, de nagyon lehetőségünk sincs rá. Nekünk, az edzői stábnak kell olyan pedagógusnak, és pszichológusnak lennünk az öltözőben, hogy ne legyen szükség profi sportpszichológushoz küldeni a játékosokat. A csatáraink az összes ziccerüket be fogják lőni, ha beszélgetnek egy ilyen szakemberrel? Nem tudom… Most biztosan megharagszanak rám a sportpszichológusok, és vállalom is, de most magamból és Szlezák Zoliból indulok ki. Nekünk annak idején nem volt ilyenre szükségünk. Persze, nagyon modern világ van, komoly orvosi háttérrel dolgoznak egyes klubok. Biztos segítség lenne, de nálunk egyelőre nincs szó ilyenről.

– A játékosok szeretnek önnel dolgozni, de jobban örülne, ha egy kicsit utálnák, de berúgnák a helyzeteket?
– Én annak örülnék, ha ebben a mederben folynának dolgok, kedveljenek és rúgják be. Úgy érzem, hogy a jó munka alapja a jó hangulat, és a kölcsönös tisztelet. Én tényleg közel engedem magamhoz a játékosokat, tegeznek is a legtöbben, de semmi olyan nem történt, ami az én tekintélyemet csorbította volna. Azt pedig el kell fogadniuk, hogy kemény és kritikus vagyok, mert ezt nem a saját szórakoztatásomra teszem, hanem arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy több van bennük. Ebből sem volt még soha feszültség az öltözőn belül. A médiában próbálták gerjeszteni, de még nem sikerült összeugrasztani engem a csapattal, vagy a játékosokat rám uszítani. Ilyen probléma nincs, és szerintem nem is lesz.

– Nem könnyű a sorsolásuk a hátralévő meccseken. Tervez valamilyen változtatást?
– Ezeknek a srácoknak kell belőniük a helyzeteiket. Huszonhárom pontunk van, és ezeknek a nyolcvan százalékát nálunk előkelőbb helyen álló csapatok ellen szereztük. Nagyon komoly bravúrokat értünk el sokkal erősebb csapatok ellen. Most jön olyan hat mérkőzés, ahol papíron erősebb ellenfelekkel találkozunk, úgyhogy az is lehet, hogy most jön el a mi időnk. Elsőre fogadjuk a Diósgyőrt, egyszer idén már legyőztük őket hazai pályán a Ligakupában. Nincs más hátra, mint előre.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.