NB I

Lefelé a lejtőn

Sokan, sokféleképpen próbálkoztak, de úgy tűnik, lehetetlen megállítani az önsorsrontó Törőcsik András züllését.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Csütörtökön látott napvilágot a szomorú hír, miszerint életmentő agyműtétet hajtottak végre Törőcsik Andráson, az Újpest 58 éves, egykori válogatott labdarúgóján, aki azóta kómában fekszik az intenzív osztályon. Sajnos a korábbi legendás játékosról az elmúlt évtizedben többször bizonyosodott, hogy nem tud leszámolni az önsorsrontó életformával.

Törőcsik András 1955-ben született. A BVSC-ben kezdett focizni, majd 19 évesen az Újpesti Dózsa csapatában mutatkozott be az NB I-ben. A legenda szerint a Kese, illetve Törő becenévre hallgató öntörvényű zseni a nyolcvanas évek elején az egyik KEK-meccs szünetében visszaszólt Temesvári Miklós vezetőedzőnek. A tréner megjegyezte, hogy az egyik szituációnál csel helyett passzolhatott volna, mire a játékos közölte: „te már csak tudod, bazmeg!”

Harmincévesen ment külföldre, a francia Montpellier csapatához, a következő szezonban pedig kanadai teremlabdarúgó-klubokban játszott. Az 1980-as autóbalesete megtörte a karrierjét. 1987 tavaszán előbb a Bp. Honvédhoz igazolt, ám ott egyetlen mérkőzésen sem kapott lehetőséget. Ezután előbb a másodosztályú Bp. Volánba ment, majd 1989-ben visszatért az NB I-be, miután Verebes József az MTK-hoz vitte, de abban a szezonban sérülés miatt már csak két meccs jutott neki.

A magyar válogatottban 45 meccsen 12 gólt lőtt, újpesti színekben 236 találkozón 69 alkalommal volt eredményes. Részt vett az argentínai és a spanyolországi világbajnokságon (1978, 1982). Háromszoros bajnok és háromszoros MNK-aranyérmes.

„Táncolj, Törő!” – találó volt a szurkolói biztatást, hiszen páratlan tehetség volt, aki többre vihette volna. Miután visszavonult, nem nagyon találta, és a mai napig nem leli a helyét a világban. Közismert, hogy nem veti meg az italt, és makacs fájdalmak gyötörték a csípője miatt, többször volt kórházban, majd protézist kapott. Édesanyja zuglói lakásában élt. Kisteleki István felkarolta, és 2011-ben az Újpest utánpótlás-koordinátornak szerződtették a legendát, a Magyar Nemzet című napilapnál állandó rovatot kapott, de egyik dolog sem működött. Törőcsik szűkszavú, nem okol senkit, és lassan beletörődött a sorsába.

„Nagy kedvvel vágok neki a feladatnak. Talán jöhettem volna előbb is, de persze amiben tudok, segítek” – nyilatkozta újpesti bemutatkozó sajtótájékoztatóján a korábbi válogatott támadó. Kovács Zoltán sportigazgató azt mondta, a lehető legtöbb időt tölti majd az utánpótlásban, mert szükségük van a szemére, a meglátásaira, de egy későbbi cikk szerint hamarosan már a fizetéséért sem járt be…

Érdekesség, hogy újpesti mivolta ellenére két ferencvárosi legenda, Nyilasi Tibor és Ebedli Zoltán a legkitartóbb barátai, de egy ideje ők is tehetetlenek. Mára, sajnos teljesen lecsúszott egzisztenciálisan, és az a gond, hogy a baráti segítségekkel sem tud élni.

Nem ő az egyedüli a magyar fociban, akit hírbe hoztak az alkohollal, de több sorstársával ellentétben legalább vállalja önmagát és függőségét. Az újpesti csatárzseni 2010-ben is kórházba került. A hírek sokáig agyvérzésről szóltak, de később az Origónak adott interjúban elmondta, mi történt valójában.

„Nem volt itt semmiféle stroke. A haverokkal töltött görbe este fejeződött be úgy, hogy elestem, alaposan bevertem a fejem, és azóta kórházban vagyok. Az első napok teljesen kiestek, jó időbe telt, mire teljesen kitisztult a fejem. Eleinte nagyon hiányzott a pia, de most már eszembe sem jut. Tudod, gyakran eltöprengek azon, hogy miért jutottam ide, ki, vagy inkább mi a felelős azért, hogy most itt ápolnak Budakeszin. Persze, a körülmények is, talán ha fiatalon, erőm teljében kiszerződhettem volna egy nagy nyugati klubhoz, akkor minden másképp alakul. De ötvenöt éves koromra rájöttem, hogy az ember önmaga felelős a sorsa alakulásáért. Így aztán meg sem próbálom felmenteni magam” – mondta a legenda, majd azt is hozzátette, nem tudja, miből tartja majd fent magát. Eddig haknikból élt, játszani viszont csípőprotézise miatt nem tud, nyugdíjra pedig egyelőre nem számíthat.

Már két évvel ezelőtt is rettenetesen leromlott állapotban volt. A Blikk írt róla, mennyire megdöbbentette rajongóit, amint hosszú hajjal és torzonborz szakállal jelent meg az újpesti stadionban, hogy elvégezze az Újpest–Ferencváros öregfiúk-meccs kezdőrúgását. Sokan féltették őt, és aggódva kérdezték, hogyan juthatott idáig.

„Szörnyen lezüllött szegény. Olyan ápolatlan, hogy az utóbbi időben már alig ismertünk rá. Sajnos nem bír az alkohollal. Előfordult, hogy a szomszédai támogatták fel elhunyt édesanyja lakásába, mert a cimborái csak a házig kísérték el” – mesélte az egyik környékbeli.

A lépcsőházbeliek szerint Törőcsik teljesen zárkózott. Nővére látogatja, de volt már, hogy ő is sírva távozott a korábbi zseniális futballistától. Azt beszélik, már reggel útjára indul, és csak estefelé kerül elő a környékbeli kocsmákból. Ezt több búfelejtőben is megerősítették, visszatérő vendégként beszéltek róla. Az újságíró egy zuglói söröző teraszán talált rá, cigaretta, ital és újságok társaságában, pedig még dél sem volt…

„Jól vagyok, és hogy mit csinálok, az a magánügyem. Különben is, hagyjanak, ez az én életem” – jegyezte meg mogorván Törőcsik, majd elmélyült a sportnapilap egyik cikkében.

Tarsoly Csaba, a Győri ETO tulajdonosa ötszázezer forintot adott neki, hogy talpra állítsa, amikor kórházba kényszerült, míg régi cimborái az alkoholtól próbálták védeni, az újpesti kocsmárosokkal szövetkezve elérték, hogy ne szolgálják ki, ám így is számtalan helyre elmehetett.

„Kifőzdéből rendeltem neki ételt, kapott reggelit, ebédet és vacsorát is. Az újpesti kocsmákat magam jártam végig, és megbeszéltem a tulajdonosokkal, hogy senki se szolgálja ki alkohollal. Sajnos úgy érzem, hiába teszünk meg mindent, nem tudunk rajta segíteni” – mondta Szokolai László, az FTC 1981-es bajnokcsapatának csatára.

Nemrégiben a Nemzeti Sport is készített vele egy interjút. Ebben elmondta: „nincs melóm, de lassan azt is megszokom.” Ugyanitt mondták róla, hogy: „Hol Kelenföldön bukkan fel Horváth Karcsi kocsmájában, hol Újpesten, Sarlós Bandi borozójában. Nincs munkája, így azután jön-megy, szabadon.”

Hat évvel ezelőtt ismét autóbalesetet szenvedett. Törökszentmiklós közelében nem adta meg az elsőbbséget egy sofőr annak az autónak, amiben utazott. A balesetet okozó 64 éves férfi a kórházba szállítása után meghalt, Törőcsiknek a karja tört el.

Tavaly azt írták róla, hogy körülbelül hetvenezer forintból él havonta. Polonkai Zoltán hosszú ideje azon van, hogy segítsen olyan volt labdarúgókon, akiknek az életük a pálya elhagyásával szerencsétlenül alakult.

„Megalapítottam a Törő-Döme Alapítványt. Ezt Nyilasi Tiborral találtuk ki, és nevéből egyértelmű, kik a zászlóshajóink. Barátom, Törőcsik András és még néhány nagy név komoly lehetőséghez juthat Vácon. A történelmi Vásárhelyi család leszármazottai közül dr. Vásárhelyi Pál eltökélt szándéka, hogy a Vác-Deákvár tiszteletbeli elnökeként megvásárolja a csapat sporttelepét, ahol minőségi utánpótlásképzésbe kezdene. Itt jönnek képbe a régi nagyok. Törő konkrétan szabad kezet kapna, azzal és azokkal a fiatalokkal foglalkozhatna, akikkel csak szeretne, ha hajlandó változtatni az életmódján, és kevesebbet italozni” – mondta Polonkai Zoltán, de az ő kezdeményezése is kudarcba fulladt.

Az utóbbi hónapokban minden bizonnyal lakóhelyet kellett váltania, mert gyakran látták egy elegáns budai bevásárlóközpontban. Sok időt töltött egy sörözőben, ahol szinte kizárólag a betérő vendégek fizették az italát. Egy idő után nemkívánatossá vált irritáló szagú ruházata és keresetlen, durva stílusa miatt.

Olvasói sztorik