Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A felcsútiak közül Szekeres Adrián, Haraszti Zsolt, Lencse László és Uros Nikolics sem játszott, ők mindannyian a Videotontól kerültek az újonchoz. Hiányzott továbbá Aposztolopulosz, Szakály Dénes, Luque, Tóth II Balázs és Papucsek Barna is, viszont örömteli volt, hogy a Puskás FC kezdőcsapatában mindössze egy külföldi szerepelt.
A fehérváriaknál mindössze négy magyar volt a pályán, közöttük volt Nikolics Nemanja is, aki immár kétszeres magyar válogatottnak, és egyszeres gólszerzőnek is mondhatja magát. Kulcscsonttörése után a kispadra már leülhetett a kispadra, ahol Tóth I Balázs, Gyurcsó Ádám és Gyepes Gábor is helyet foglalt. Torghelle Sándor viszont még ott sem, ahogyan a sérült Juhász Roland és Paraibá sem.
Az első tíz percben többet birtokolta a labdát a Videoton, de nagy gólhelyzetet nem tudott kialakítani, mert leginkább középen erőltette a támadásokat. A 16. percben Zé Luis indult meg a kapu felé, de Hajdúch kivetődve mentett. A 31. percben Gallardo ördöngös cselei után kapura lőtt, de a fehérváriak blokkoltak. Négy perccel később Nikolics került nagy helyzetbe, de nem tudta jól átvenni a labdát, ezért utolérték. A 36. percben Zé Luis fejelt a felcsúti kapu fölé.
A szünet után Hajdúch rosszul sikerült kirúgása után Nikolics lecsapott a labdára, de a tizenhatoson belül elcsúszott, így odalett a lehetőség. A felcsútiak rendesen faragták egykori csapattársukat, Kleinheisler Lászlót, akit a második félidő elején le is kellett cserélni, a visszatérő Kovács István állt be helyette. Az 56. percben Nildo beívelését Nikolics közvetlen közelről fejelte kapura, de Hajdúch reflexmozdulattal hárított.
A 62. percben Zé Luis lövése elsüvített keresztbe a kapu előtt, majd Nikolics lépett ki egyedül, eltekerte a labdát a kimozduló kapus mellett, de néhány centit tévesztett. Nagyon érett a Videoton gólja, ami a 66. percben meg is született, Nildo remek passza után Nikolics hozta kihagyhatatlan helyzetbe Zé Luist, aki Hajdúch mellett a hálóba lőtt (1-0).
Ezután sem csökkent a nyomás a Puskás FC kapuján, a 69. percben Nildo közeli lövését védte a felcsútiak szlovák kapusa. A 75. percben Zé Luis passzát Nikolics átívelte az őrizetlenül várakozó Nildo elé, aki az üres kapuba lőtt (2-0). Négy perc elteltével Nikolics nagy helyzetben a kapu fölé fejelt. A 84. percben szépíthetett volna a Puskás FC, de Tischler hiába csinálta meg magának a helyzetet, a kapu fölé lőtt.
A 88. percben előbb a nagy helyzetbe kerülő Molnár Tibor kísérletét blokkolták, majd Czvitkovics lövését védte Calatayud. A kilencvenedik percben a csereként beállt Álvarez egy elegáns bokamozdulattal szerezte meg a Videoton harmadik gólját (3-0).
A mérkőzést a Rangadó.hu állandó szakértője, Tiber László, a Videoton és a Siófok egykori válogatott csatára értékelte:
Formabontó mérkőzés volt, mert ez tipikusan az a helyzet, amikor a magyar nézőknek egyetlen eredmény sem jó. Mindenben megegyezést, összeesküvés-elméletet látnak. Ha nyer a Videoton, akkor a Puskás odaadta a meccset, hogy a fehérváriak bajnokok legyenek. Ha nyer a Puskás, akkor a fehérváriak odaadták a meccset, hogy a felcsútiak bennmaradjanak. Ha döntetlen, akkor pedig megegyeztek a szalonremiben…
Az első félidő olyan volt, mint amikor az apa a fiával lemegy ping-pongozni vagy célba dobni. Ott vannak, játszanak, jól érzik magukat, de az apuka nem akarja megalázni a gyerekét. Ne bántották egymást, érdemlegesen nem történt semmi. A Videoton edzője a szünetben nyilván motiválta a játékosait, és elmondta, hogy ez a teljesítmény kevés lesz a győzelemhez. A fehérváriak egy sebességi fokozattal feljebb kapcsoltak, jöttek is a helyzetek és a gólok. Ekkor már gólra törően, jól futballozott a Videoton, a nézők jól szórakozhattak. Nikolicsot biztosan feldobta, hogy bemutatkozhatott a válogatottban, és gólt is szerzett. Ezúttal nem volt eredményes, pedig megvoltak a helyzetei, de kihagyta őket.
Megérdemelt a Videoton győzelme, a felcsútiak támadójátéka Lencse László nélkül gyenge volt. A Puskásnak csak akkor voltak lehetőségei, amikor már eldőlt a meccs. Csalódás volt Czvitkovics Péter játéka. Csak kétszer hallottam a nevét, két pontrúgásnál, pedig egy ilyen kaliberű játékostól több kellene, ilyen meccsen kéne megmutatnia, milyen játékos is valójában.
