NB I

Aranyszavak – csúcson az ETO

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Pintér Attila, vezetőedző: – Köszönöm Antók Zoltánnak, aki mindig bízott bennem. Köszönöm Tarsoly Csabának, aki bízott bennem, visszahozott, ezt csak ő merte megcsinálni. Az anyukámnak is köszönöm! Ne izgulj mama, megnyertük! Apukám nem lehet velünk, de fentről figyel. Mi vagyunk a bajnokok! A mérkőzés értékelését megelőzően azt szeretném mondani, hogy kapott ez a csapat hideget, meleget, amit nem érdemeltek meg a játékosaim. Vannak emberek, akik úgy formálnak véleményt, értékelnek futballtudást, hogy nincsenek tisztában azzal, milyen szakmai munkát végeznek egy-egy klubnál. Fájó pont volt számunkra, hogy szinte az egész szezon folyamán kívülről megpróbáltak minket az egyensúlyunkból kibillenteni, de szerencsére ez nem sikerült. Gratulálok a csapatnak az egész éves teljesítményéhez, szeretném megköszönni azoknak az embereknek, akik mindig bíztak bennem. Különös tekintettel Tarsoly Csabára, aki sok telefonhívást kapott, hogy ne én legyek a csapat vezetőedzője, de végig bízott bennem, és ennek bajnoki cím lett a jutalma.

Tarsoly Csaba, a Győri ETO FC elnöke: – Tizenkét éve vagyok az ETO elnöke, attól függ ezt honnan nézzük, ez lehet egy röpke pillanata, de akár nagyon hosszú idő is. Sokáig vártunk erre a sikerre, amit ma elértünk, elég vehemens ember lettem a futballban, az igazságtalanságokat nem szeretem. A labdarúgásban mindig győzzön a jobb csapat, ez, gondolom, most a Győr volt.

A sajtótájékoztató közben a játékosok berohantak a terembe és Pintér Attilát, valamint Tarsoly Csabát is a medencébe dobták.

Varga Roland: – Életem legszebb napja! Elképesztően boldog vagyok. Nem tudok mit mondani, ez egyszerűen leírhatatlan. Egész évben ezért dolgoztunk, sokat tettünk érte, megérdemeltük az aranyérmet!

Völgyi Dániel: – Köszönöm a szakmai stábnak, nagyon jól felkészítették a csapatot. Megérdemelten nyertünk. Gondolom most nagy buli jön, és megyünk a városházára is.

Marek Strestik: – Nem tudok ünnepelni, mert hallom, hogy mi lett Leandróval. Bocsánatot, elnézést kérek. Sajnálom. Nem tudok ünnepelni.

Szasa Sztevanovics: – Nem tudom összeszedni a gondolataimat. Kilenc éve vagyok itt, és az első naptól ezt várom. Szeretnek az emberek, befogadtak, úgy érzem, most visszaadtam valamit. A város, a klub megérdemelte ezt a győzelmet. Remélem nem kell újabb harminc évet várni egy aranyra, jövőre is harcba szállunk az első helyért.

Koltai Tamás: – Fantasztikus ez az ünneplés, most ennek van az ideje. A szurkolók valósággal agyonnyomnak minket, de ez az öröm miatt van. El lehet viselni, jó érzés. Az első perctől csak az aranyérem érdekelt.

Dudás Ádám: – Most, húsz perccel a meccs után sem hiszem el, hogy bajnokok vagyunk. Nem készültem erre, de a szezon alapján megérdemeltük. A szurkolók sokat segítettek, az egész szezonban velünk voltak. Soha életembe nem telt még el olyan lassan öt perc, mint most, a hosszabbításban.

Olvasói sztorik