NB I

Lanzafame: gól és kiállítás

A Honvéd olasz csatára saját csapattársával veszett össze a Pécs ellen 3-0-ra megnyert meccsen.

Kapcsolódó cikkek

OTP Bank Liga, 25. forduló
Pécsi MFC-Matias – Bp. Honvéd FC 0-3 (0-1)
Pécs, 3000 néző. Játékvezető: Solymosi
Pécs: Dibusz – Lázár P., Lantos (Gaál M., 63.), Balogh B., Uzoma – Nagy O. (Beke, 74.), Koller K. (Szatmári, 60.), Akassou, Wittrédi – Grumics, Simon A. Edző: Lőrincz Emil, Márton Gábor
Honvéd: Kemenes – Lovrics, Ignjatovics, Tandia, Baráth – Nagy G. (Ikenne-King, 78.), Zsivanovics, Vécsei – Tchami (Hidi, 55.), Lanzafame, Martínez (Diaby, 65.). Edző: Marco Rossi
Gólszerzők: Lanzafame (20.), Martínez (tizenegyesből 52., 57.)

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Bizonyára mindenki azt gondolta, hogy a két vasárnapi meccs közül a Ferencváros–Videoton lesz jobb, színvonalasabb, eseménydúsabb, emlékezetesebb, a Pécs–Honvéd pedig amolyan csendes, felejthető levezetése lesz a fordulónak. Hát nem így történt. Nagyon nem!

Az első percekben többnyire a pécsi térfélen zajlott a játék, majd a huszadik percben megszerezte a vezetést a Honvéd: Lovrics után a hazai csapatkapitány, Lantos Levente rosszul számította ki a labda ívét, így Lanzafame teljesen egyedül mehetett Dibusz Dénes kapujára, és higgadtan a hálóba lőtt (0-1). Öt perccel később jöhetett volna az egyenlítés, mert Simon Attila lövése nyomán a labda a bevetődő Tandia kezét találta el. A játékvezető tizenegyest adott, de Wittrédi Dávid kihagyta, illetve Kemenes Szabolcs jó érzékkel vetődött, s kitolta a kapu jobb oldalába tartó félmagas lövést.

A második félidőben nem kellett sokáig várni a meccs, sőt a szezon, de talán az évtized egyik legemlékezetesebb jelenetére! Az ötvenedik percben Martínez elesett a tizenhatoson belül, Uzoma szorításában, és Solymosi ezt is büntetőnek látta, és be is fújta. Az igazi látnivaló csak ezután következett: Martínez és Lanzafame összeveszett azon, ki rúgja a tizenegyest. A játékvezető előbb Martíneznek adott sárga lapot időhúzásért, majd Lanzafaménak is egyet, mert kötözködött a saját csapattársával! Mivel Lanzafaménak ez volt a második sárgája, kiállították. Az elképesztő közjáték nem zavarta meg Martínezt, aki a büntetőt higgadtan a kapuba lőtte (0-2).

Az 57. percben egy előrevágott labdára Martínez sprintelt, egy átvétel után jobbal, 16 méterről nagy gólt lőtt a pécsi kapuba (0-3). A 69. percben Simon Attila talált a hálóba, de lesen volt, ezért a bíró nem adta meg a gólt. A 75. percben jött az újabb látványosság: váratlanul elindult a pálya locsolóberendezése, és csak egy perccel később fejezte be működését. A pécsiek rendületlenül próbálkoztak, de ezúttal semmi nem jött össze nekik, képtelenek voltak érvényes gólt szerezni.

A vasárnap esti mérkőzést a Rangadó.hu szakértője, Őze Tibor, a Honvéd, a Diósgyőr, a Nyíregyháza és a Kaposvár egykori edzője elemezte:

A sportágunkban már elfogadott, hogy a labdarúgás világát a színházhoz hasonlítják. Manchesterben az Old Traffordot az álmok színházának hívják, a Bayern Münchent pedig FC Hollywoodnak becézik, mert mindig történik valami. Tény, hogy sok a hasonlóság az előadó-művészet és a labdarúgás között. A Honvéd olyan csapat, ahol láthatóan mindenki tudja a szerepét, ennek köszönhetik, hogy még harcban állnak a nemzetközi szereplés lehetőségéért. Szervezetten védekeznek, nagyszerűen kontráznak a széleken, ezt a meccset is ezért nyerték meg, szemben a Péccsel, amelynél észrevehető szervezett csapatjátékot ezúttal nem láttam.

Nem igazán vannak leosztva a szerepek. Két azonos típusú ék játszik náluk, és olyan érzésem van, mintha egymástól vennék el a helyet. Az a csapat nyert, amelyik jobban tudja a szerepét. Ami a kiállítást illeti, ilyet még nem láttam eddigi pályafutásom során! Amikor edző voltam, mindig ki kellett jelölni nem egy, hanem három lehetséges tizenegyes-rúgót, akik tudták, mi a szerepük. Marco Rossi, a Honvéd edzője elismerte, hogy nem közölte a csapattal, kiket jelölt ki, ebből adódott, hogy összeveszett két csapattárs. Lanzafame főszereplő a Honvédban, ráadásul rendkívül dörzsölt játékos, ez a góljánál is látszott. Azt hitte, hogy a főszerephez hozzátartozik a büntetőrúgás is. Martínez viszont úgy gondolta, ha ő harcolta ki, ő is végzi el. Mondanám, hogy a mellékszereplő elvette a reflektorfényt a főszereplőtől, de egyrészt belőtte a tizenegyest, másrészt kisvártatva olyan szép gólt lőtt, hogy nem nevezném mellékszereplőnek.

Ha nem volt kijelölve a büntetőrúgó egy edzői rövidzárlat miatt, akkor egyértelmű, hogy Lanzafame jogosult rúgni, mert ő a vezéregyéniség csapatában, és kevesen rúgnak úgy, mint ő. A labdarúgótudás, a rutin és a technikai tudás is mellette szól, Martínez hibázott. Annak idején a Fradiban ugyan ki vette volna el a labdát Albert Flóritól, ha úgy dönt, hogy ő akarja rúgni a büntetőt?!

Olvasói sztorik