Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Akár öten is távozhatnak az MVM Paks csapatából. A klub honlapján megjelent közlemény szerint a vezetőség a szakmai stábbal és a játékosokkal való egyeztetést követően megfelelő ajánlat esetén elengedi Kovács Attilát, Sifter Tamást, Simon Attilát és Sipeki Istvánt, illetve Pokorni Péter kapcsán kölcsönadásban gondolkodik. A Rangadó.hu megkereste az egyik érintettet, Kovács Attilát. A 31 éves kapus eddig 92 élvonalbeli mérkőzésen védett, 2004 nyarán került jelenlegi egyesületéhez, de érdeklődésünkre elárulta, immár nem Pakson képzeli el a jövőjét.
– Haraszti Zsolt ügyvezetővel hétfőn leültünk, és megbeszéltük, hogy megfelelő ajánlat esetén elengednek Paksról – mesélte Kovács Attila. – Szivics mester nem számít rám, és úgy gondoltam, hogy nem szeretnék az NB II-ben, a második csapatunkban futballozni. Ezért döntöttem úgy, hogy el szeretném hagyni a Paks csapatát, és így megegyeztünk, hogy megfelelő ajánlat esetén távozhatok. Ajánlatról egyelőre még nem tudok beszámolni, hiszen ez a megbeszélés még csak hétfőn zajlott.
– Hogyan értékelné a csapat őszi szereplését?
– Voltak ugye a szezon elején az edzőváltások. Úgy gondolom, hogy ez minden csapat életében nehéz időszak, de nagyjából jól átvészeltük. Elég sűrű a mezőny, bármi lehet még ebből a szezonból. Egy jó felkészüléssel szinte bárhova odaérhet a gárda, még az első öt is elérhető távolságba van. Az első pár forduló nagyon fontos lesz, ha azok a meccsek jól sikerülnek, akkor még egy szép szezont is zárhat a Paks.
– Ön már semmiképp nem Pakson képzeli el a jövőjét?
– Mivel nem számolnak velem, ezért én nem szeretnék tovább a csapatnál maradni. Megbeszéltem a gondomat Haraszti Zsolttal, nagyon jó a viszonyunk, több mint nyolc éve dolgozunk együtt. Emberileg is jóban vagyunk, ezt meg is szeretnénk tartani. Az, hogy külön utakon járunk majd, nem fog belerondítani a kapcsolatunkba. Úgy érzem, egyelőre nincs maradásom a klubnál. Nekem volt egy hosszú sérülésem, amiből sikeresen felépültem, de mással képzelik el a jövőt. A lábam bírja a terhelést, számomra most ez a legfontosabb. Egy jó alapozással most már én is régi leszek, és úgy gondolom, hogy tudok segíteni bármilyen csapatnak.
